Avi/ujkelet.live
Összefoglaló: Izrael 1000 km² új területet vont ellenőrzése alá Gázában, Libanonban és Szíriában. Diplomácia: Pakisztán és Katar közvetít az Irán elleni amerikai csapás elhalasztása és a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében. Gázai övezet: Célzott likvidálás, a Trump-féle 70 milliárd dolláros újjáépítési terv pénzügyi válsága és az Andros segélyhajó feltartóztatása. Északi front: Hezbollah-dróntámadás és izraeli válaszcsapások. Politika: Az ICC elfogatóparancsot kért Becalel Szmotrich ellen, aki válaszul elrendelte Khan al-Ahmar beduin falu lebontását.
Küzdelem a háború elkerüléséért
Miért fontos: Rendkívül feszült a helyzet a Perzsa-öbölben. Pakisztán vezetésével intenzív diplomáciai erőfeszítések zajlanak egy megállapodás érdekében, hogy megakadályozzák az Iránnal való fegyveres konfliktus újbóli kirobbanását.
Kérdőjelek: A katari külügyminisztérium szóvivője Dohában közölte, senki sem tudja megjósolni a tárgyalások kimenetelét. Katar teljes mértékben támogatja Pakisztán lépéseit; a katari emír és a miniszterelnök közvetlen kapcsolatban áll a regionális és globális vezetőkkel a tűzszünet fenntartása és a lezárt Hormuzi-szoros megnyitása érdekében.
A színfalak mögött: Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kérésére halasztotta el a keddre tervezett Irán elleni csapást, mivel „komoly tárgyalások zajlanak”. Trump állítása szerint Izraelt és a régió más államait is értesítették a halasztásról. A Wall Street Journal hivatalos forrásai szerint azonban több öbölmenti állam azt állítja: fogalmuk sem volt az elnök által említett, keddre tervezett támadásról.
Belső feszültségek: Anwar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek elnöki diplomáciai tanácsadója keményen bírálta a térség azon országait (például Egyiptomot és Törökországot), amelyek „szürke”, semleges pozíciót vesznek fel Iránnal szemben. Gargas szerint a válság közepette a barátok közvetítővé alakultak ahelyett, hogy támogatást nyújtanának, és ez a határozatlanság veszélyesebb, mintha egyáltalán nem lenne álláspontjuk.
A globális gazdaság hangja: A G7-ek pénzügyminiszterei közös nyilatkozatban rögzítették, elengedhetetlen az Irán által blokkolt Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és az energiapiacok stabilitásának megőrzése. Felszólították a világ országait az önkényes exportkorlátozások elkerülésére.
Likvidálás és fegyverraktárak felszámolása Gázában
A frontvonalon: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap a Gázai övezet déli részén egy légicsapásban likvidált egy Hamász-terroristát, aki részt vett a 2023. október 7-i mészárlásban. A terrorista, akit nem nevezett meg a hadsereg, átlépte a „sárga vonalat”, és közvetlen veszélyt jelentve megközelítette a 188. páncélos dandár csapatait.
Északi rajtaütés: Az izraeli hadsereg az éjszaka folyamán az övezet északi részén megsemmisített egy Hamász fegyverraktárat és egy rakétakilövő aknát.
A raktárból több tucat fegyver – köztük több mint 20 aknavető gránát, rakétavetők, robbanószerkezetek és Kalasnyikov gépkarabélyok – került elő.
Pénzügyi válság a gázai újjáépítési tervénél
A probléma: A Donald Trump nevéhez fűződő, becslések szerint 70 milliárd dolláros gázai újjáépítési tervet felügyelő Béketanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött május 15-i jelentésében arra figyelmeztetett, hogy sürgősen be kell zárni a pénzügyi felajánlások és a tényleges kifizetések közötti szakadékot, írja a Reuters. A megígért összegek elmaradása készpénzhiánnyal fenyegeti a projektet és az új, USA által támogatott gázai átmeneti kormány működését.
Ellentmondó narratívák: Bár a Reuters már áprilisban jelentette, hogy a tagállamok által megígért 17 milliárd dollárnak csak töredéke érkezett meg, a Béketanács hivatalos közleményében tagadja a finanszírozási korlátokat. Állításuk szerint ők egy „végrehajtás-központú szervezet, amely szükség szerint hívja le a tőkét”. Ennek ellenére a friss jelentésben sürgetik a tagállamokat a kifizetési folyamatok felgyorsítására, hangsúlyozva: a papíron létező keretrendszer és a valós gázai segítség között a még át nem utalt alapok jelentik a különbséget.
Újabb aktivista hajót tartóztatott le az izraeli haditengerészet
A tengeren: Az izraeli erők feltartóztatták a Gázába tartó segélyhajó-flotta egyik megmaradt egységét, az „Andros” nevű hajót, mintegy 82 tengeri mérföldre a gázai partoktól. A flotta online követőrendszerének élő közvetítésén látható volt, amint az izraeli katonák egy motorcsónakkal megközelítik a hajót, az aktivisták pedig felemelt kézzel állnak, mielőtt a képernyő sötétbe borult volna.
A számok mögött: A Global Sumud Flotilla adatai szerint az izraeli haditengerészet egy nappal korábban Ciprus nemzetközi vizein már blokád alá vett 41 hajót. Az Andros elfogása után még körülbelül 10 hajó tart a térségben Gáza felé, mindegy 100 tengeri mérföldön belül.
Északi front: Libanoni dróntámadás és válaszcsapások
Légiriadó: Az izraeli hadsereg elfogott egy Libanonból indított Hezbollah-drónt, amely miatt a határ menti izraeli településeken megszólaltak a szirénák.
Támadásban: Izrael az elmúlt nap során több mint 25 Hezbollah-célpontra mért csapást Dél-Libanonban. A célpontok között fegyverraktárak, parancsnoki központok és rakétakilövők szerepeltek. Emellett csapást mértek a terrorcsoport fegyvereseire a Hermon-hegytől néhány kilométerre északra fekvő Cristofani-gerinc térségében is.
Nemzetközi elfogatóparancs kérvénye Szmotrich ellen
A hír: A szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter – aki egyben a védelmi minisztérium Júdea és Szamária polgári ügyeiért felelős minisztere is – bejelentette, hogy a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot kért ellene. Szmotrich a döntést „hadüzenetnek” nevezte Izrael állama ellen.
Azonnali válasz: A miniszter a sajtótájékoztatót követően azonnal elrendelte a Jeruzsálemtől keletre fekvő, régóta vitatott beduin falu, Khan al-Ahmar lebontását. Szmotrich bosszút ígért, és kijelentette, hogy miniszteri jogkörével élve minden gazdasági vagy egyéb palesztin érdekeltségnek ártani fog, amit csak elér, mivel a parancsot a Palesztin Hatóság bíróságra gyakorolt nyomásgyakorlása eredményének tartja.
- A vádak háttere: Szmotrich nem részletezte a pontos vádakat, de a sajtótájékoztatón büszkén emelte ki, hogy hivatali ideje alatt több mint 100 új telepet és 160 mezőgazdasági előőrsöt hoztak létre Júdea és Szamáriában, ezzel 247 000 holdnyi területet vonva ellenőrzés alá.
- A Wall Street Journal már tavaly jelezte, hogy az ICC ügyésze a telepek bővítése miatt indíthat eljárást a miniszter ellen, mivel a Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024. júliusi állásfoglalása szerint a lakosság megszállt területekre való áttelepítése sérti a Genfi Egyezményt, ami háborús bűncselekménynek minősülhet.
Történelmi áthallás: Khan al-Ahmar kiürítése régi adóssága az izraeli jobboldalnak. Binjámin Netanjahu miniszterelnök még 2018-ban úgy nyilatkozott: „Khan al-Ahmar kiürítésre kerül, ez a bíróság döntése, ez a politikánk és végre is fogjuk hajtani. Nem áll szándékomban ezt határozatlan időre elhalasztani… hanem egy közeli időpontra.”
,,Sokkoló. Miután 17 éve bontási parancsokat adnak ki Khan al-Ahmarra, ma kiderült, hogy mit hiányolt az izraeli kormány Khan al-Ahmar valódi kürítéséhez:
- Választási időszakot
- Elfogatóparancsot kifejezetten Szmotrich ellen” – jegyezte meg Michael Semes a 13-as csatorna riportere.
1000 négyzetkilométernyi új terület ellenőrzés alatt
Mi a lényeg: Netanjahu miniszterelnök a 2023. október 7-i biztonsági kudarc óta egy új, agresszívabb katonai doktrínát alakított ki. Ennek eredményeképpen Izrael mintegy 1000 négyzetkilométernyi területet vont ellenőrzése alá Gázában, Libanonban és Szíriában – derül ki a Financial Times (FT) számításaiból. Ez a terület az ország 1949-es határainak nagyjából az 5 százalékának felel meg.
A számok mögött: Az új területek megoszlása és a katonai jelenlét jellege régiónként változik:
- Dél-Libanon (több mint 500 km²): Az izraeli erők helyenként akár 12 kilométeres mélységben is előrenyomultak. A cél egy biztonsági övezet létrehozása, amellyel a Hezbollahot visszaszorítják, megnehezítve a páncéltörő rakéták kilövését.
- Gázai övezet: Izrael jelenleg a palesztin enklávé több mint felét tartja megszállva.
- Szíria (kb. 233 km²): Az izraeli hadsereg az Aszad-rezsim összeomlását kihasználva nyomult be több kilométerre az országba, a Hermon-hegytől a 70 kilométerre délre fekvő Maariyah katonai bázisig.
Pufferzónák és a mindennapok valósága
Gáza végzetes zsugorodása: Gázában az izraeli hadsereg egy további pufferzónát tart fenn az úgynevezett „sárga vonalon” túl, amely elválasztja az izraeli ellenőrzés alatt álló részeket a Hamász által uralt területektől. Egy ENSZ-tisztviselő szerint ez az újabb sáv 50–100 méter mély, ami a háború előtti terület mindössze 40 százalékára zsúfolja össze a 2 milliónyi gázai lakost.
A „gázai modell” Libanonban: Dél-Libanonban az izraeli hadsereg teljes falvakat rombol le a határ közelében. Iszrael Katz védelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy egészen a Litáni folyóig fenntartják ezt a fajta katonai nyomást. Bár Netanjahu nyilvánosan kijelentette, hogy az izraeli erők „nem távoznak”, a diplomaták magánbeszélgetéseken azt állítják, hogy Gideon Sza’ar külügyminiszter és más tisztviselők szerint Izraelnek nincsenek területi ambíciói Libanonban.
Bizonytalanság Szíriában: Szíriával ellentétben Gázával és Libanonnal, Izrael itt nem adott ki hivatalos térképeket a csapatok elhelyezkedéséről. Az izraeli hadsereg a számításokat nem kommentálta konkrétan, csupán annyit közölt, hogy a csapatok „a határ menti térségekben és különböző műveleti zónákban” állomásoznak a politikai vezetés irányelvei alapján.
Permanens jelenlét vagy átmeneti állapot?
Szakértői szemmel: Yaakov Amidror, Netanjahu korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója (jelenleg a washingtoni Jinsa think-tank munkatársa) úgy véli, Izrael véglegesen meg fogja tartani az 1–2 kilométeres pufferzónát Gázában. Libanonban addig maradnak, amíg a Hezbollahot le nem fegyverzik – ami a libanoni elemzők szerint nem várható a közeljövőben. Szíriában Izrael rugalmasabb lehet, itt a jelenlét a leendő új rezsimmel kötendő biztonsági megállapodásoktól függ.
A Trump-faktor: Michael Milshtein, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa és volt katonai hírszerző tiszt szerint a helyzet kulcsa Washingtonban van. Ha Trump elrendeli a kivonulást Dél-Libanonból, Szíriából vagy akár Gázából, Netanjahunak engedelmeskednie kell.
Politikai feszültségek és a telepesek nyomása
Hivatalos kontra privát félelmek: Joseph Aoun libanoni elnök nyilvánosan egyértelművé tette, hogy a cél a teljes izraeli kivonulás elérése. A színfalak mögött azonban a térség tisztviselői attól tartanak, hogy a status quo véglegessé válik. Egy libanoni tisztségviselő az FT-nek úgy nyilatkozott: „Izrael folyamatosan nyomul előre a földünkön… Dél-Libanont a saját hátsó udvarként akarják kezelni a végtelenségig.”
Szélsőséges hangok térnyerése: A félelmeket felerősítik az izraeli kormány ultaranacionalista tagjai. Szmotrich pénzügyminiszter a zsidó telepek újbóli létrehozását követeli Gázában, és a Litáni folyót tenné meg Izrael új határának. Egy 20 parlamenti képviselőből álló csoport pedig a Litánitól délre eső területek teljes kiürítését szorgalmazza.
Egy arab diplomata figyelmeztetése: „Természetesen ez most egy extrém és kisebbségi álláspont Izraelben. De amit Izrael ma Ciszjordániában tesz, arról 20 évvel ezelőtt ugyanezt gondoltuk volna. Ez pontosan megmutatja az izraeli társadalom pályáját.”
The post 1000 négyzetkilométernyi új terület Izrael ellenőrzése alatt first appeared on Új Kelet Live.