SzántóGráf

Iráni háború – az elnök még nem döntött, de Izrael szerint napok kérdése a támadások újraindítása

ujkeletlive

Omer 48

Donald Trump elnök iráni háborúra utaló ellentmondásos bejelentéseit Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és koalíciója úgy értelmezi miszerint pontosan a csapások elindításának ideiglenes felfüggesztése szűkítette le a várakozási időt, és a küszöbön álló támadások elkezdése napok kérdése, hacsak Teherán nem változtatja meg hozzáállását a megállapodás feltételeinek elfogadására vonatkozóan.

Az elnök váratlanul jelentette be, a szerinte néhány órával a tervezett csapások újraindítása előtt, hogy felfüggeszti a támadást, majd néhány órával később, hétfő este összehívta nemzetbiztonsági tanácsadóit, akik tájékoztatták az iráni helyzetről, illetve a katonai lehetőségekről, amennyiben véget vetne a tűzszünetnek, – jelentette az Axios.

A nyilvánosság előtt Trump továbbra is azt állítja, hogy Irán a diplomáciai áttörés elérésének határát feszegeti, ami legfeljebb „két-három nap, talán péntek vagy szombat, esetleg a jövő hét eleje,” eközben néhány órával korábban a Fehér Házban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon gyorsan véget vet a háborúnak” Iránnal.

A hadművelet újraindítását illetően az elnök azonban még mindig nem döntött, bár többször is súlyos katonai lépésekkel fenyegetett, miközben leginkább az tekinthető egyértelműnek, hogy egyszerre két vasat tart a tűzben fenyegetve, és visszakozva, ami saját kormányát is elbizonytalanítja.

Az Axios forrásai szerint a nemzetbiztonsági egyeztetésen néhány jelenlévő tisztségviselő arra számított, hogy Trump végre elhatározza magát, megjegyezve, hogy a halasztást illetően az amerikai szövetséges Öböl-államok aggályai is szerepet játszottak, az iráni megtorlócsapások során lévén elsődleges célpontok.

Összességében, Washingtonban tanácstalanok az elnök szándékait illetően, az Axios idéz egy Trumphoz közeli forrást, miszerint több keményvonalas politikus – akik beszéltek az elnökkel hétfői bejelentése óta, akként értékelik hangulatát, hogy „legszívesebben betörné a fejüket, csak hogy elmozduljanak a tárgyalásokon,” ugyanakkor mások szerint, ha nem születik diplomáciai áttörés, Trump ismét elhalaszthatja a döntést.

Az sem világos, hogy az elnök által említett „komoly tárgyalások,” konkrétan mit jelentenek, azt követően, hogy sokan úgy vélik, a legutóbbi iráni ellenjavaslat nem mutatott érdemi előrelépést. Minden esetre Trump tegnap újabb sürgető fenyegetéssel üzent a teheráni rezsimnek – „lehet, hogy mérnünk kell még egy nagy csapást Iránra. Még nem vagyok benne biztos. Hamarosan megtudják.”

A feszültség tovább fokozódása közepette a szenátus tegnap 50:47 arányban megszavazta azon hadi jogkörökről szóló határozatot, amely véget vetne az iráni háborúnak. Az elnök számára a Kongresszus felhatalmazása azonban még lehetőséget biztosít jogköre gyakorlására, ugyanakkor a tegnapi szenátusi szavazás 4 republikánus átállásával ritka bírálatnak számít saját pártján belül.

A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet május elsején érte el a 60 napos határidőt, miután Trumpnak a Kongresszushoz kellett volna fordulnia. A vietnámi háborút követően elfogadott, 1973-as amerikai hadi jogkörökről szóló törvény értelmében az amerikai elnök mindössze 60 napig folytathat katonai akciót, mielőtt befejezné azt, kivéve, ha felhatalmazást kér a Kongresszustól, vagy 30 napos hosszabbítást kér „az Egyesült Államok fegyveres erőinek biztonságát érintő elkerülhetetlen katonai szükségesség miatt,” miközben megkezdi a csapatok kivonását.

Trump a hónap elején kijelentette, hogy a tűzszünet „lezárta” az Irán elleni ellenségeskedést, ugyanakkor továbbra is blokád alatt tartja a Hormuzi-szorost, és az intenzív harcok újraindításával fenyeget.

A demokraták tegnapi kezdeményezése a második volt az említett 60 napos terminus lejárta után, amelyhez néhány republikánus képviselő is csatlakozott arra szólítva fel Trumpot, hogy kérjen felhatalmazást a Kongresszustól a katonai erő alkalmazására.

A republikánusok, és a Fehér Ház szerint Trump lépései jogszerűek, azaz megfelelően főparancsnoki jogkörének felhatalmazza az elnököt, hogy korlátozott katonai műveletek elrendelésével megvédje az Egyesült Államokat.

Végezetül, a tegnapi szenátusi többség azonban még nem biztosítja a határozat hatályba lépését, azt a republikánus többségű képviselőháznak is el kell fogadnia, és mind a képviselőházban, mind a szenátusban kétharmados többséget kell szereznie Trump várható elnöki vétója ellenében.

A republikánusok idén hét alkalommal akadályozták meg hasonló határozatok előrehaladását a szenátusban, míg a képviselőházban három alkalommal állítottak le hadi jogkörökről szóló határozatokat, igaz meglehetősen szoros szavazással.

A határozatot benyújtó Tim Kaine virginiai demokrata szenátor szerint a tűzszünet ideális lehetőséget biztosított Trump számára, hogy a kongresszus elé terjessze érveit, mivel az elnök maga mondta, hogy Teherán új javaslatot tett a február 28-án kezdődött amerikai–izraeli háború lezárására, – jelentette a Reuters.

Eközben Izraelben, az állítólag keddre tervezett támadás felfüggesztése meglehet váratlanul érte a miniszterelnököt és kabinetjét, de a Kan közszolgálati csatornának nyilatkozó amerikai biztonsági forrás szerint – „a közös felkészülés Izraellel befejeződött, Trump nagyon hamar meghozza a döntést, – hozzátéve, miszerint – „az Egyesült Államok, és Izrael teljes mértékben koordinálnak – egyik felet sem éri majd meglepetés, amikor megszületik a döntés a háború újrakezdéséről.

A 12-es csatornának nyilatkozó politikai forrás szintén úgy véli, Trump előző napi megjegyzéseivel véglegesen szűkítette a mozgásteret, miközben Irán várhatóan nem fog előállni semmilyen drámai javaslattal, az elnök végül a háború újraindítása mellett fog dönteni.

Az izraeli készülődést alátámasztja a miniszterelnök által hétfő este összehívott szűkkörű biztonsági kabinet közel öt órás megbeszélése számos magas rangú védelmi tisztségviselő részvételével, emellett a 12-es csatorna azt is megjegyezte, hogy Netanjahu biztonsági okokra hivatkozva felmentést kapott a szerdára tervezett bírósági tanúvallomáson való megjelenés alól, míg Jichák Hercog elnök a Közel-keleti kényes helyzet miatt lemondta a megjelenést egy közelgő New York-i rendezvényen.

The post Iráni háború – az elnök még nem döntött, de Izrael szerint napok kérdése a támadások újraindítása first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version