Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas kutató a karrierje későbbi szakaszában azt az ellentmondásos nézetet vallotta, hogy a nagy dózisú C-vitamin segíthet a rák kezelésében. Ezt a kortárs orvosok többsége áltudományként elutasította. Az 1970-es években Pauling és Ewan Cameron orvos előrehaladott rákbetegeket kezeltek masszív mennyiségű C-vitaminnal, először vénásan, majd tabletta formájában. Beszámolóik szerint az így kezelt betegek tovább éltek és jobb volt az életminőségük.
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / R3F
Mit mutatnak a korai kutatások a C-vitaminnal kapcsolatban: a Mayo Klinika tesztjei
A Mayo Klinika két nagy klinikai vizsgálatot is lefolytatott az állítások ellenőrzésére. Ezek az eredmények azonban nem mutattak javulást a betegek túlélésében azokhoz képest, akik nem kaptak vitamint. A szakemberek ekkor lezártnak tekintették a kérdést, és a módszert a bizonyítatlan alternatív terápiák közé sorolták. Később azonban kiderült egy fontos részlet: míg Paulingék kezdetben intravénásan is adták a vitamint, a Mayo Klinika csak tablettákat használt.
A szervezet azonban a bélrendszeren keresztül csak korlátozott mennyiségű C-vitamint képes felszívni. Hiába vesz be valaki sok tablettát, a vérben lévő vitaminszint stagnálni fog — írja a Scitech Daily a The Conversation magazin cikke alapján.
Az intravénás adagolás élettani hatásai
Az intravénás infúzió a tablettákhoz képest akár százszorosára is növelheti a C-vitamin szintjét a vérben. Normál szinten a C-vitamin antioxidánsként védi a sejteket, extrém magas koncentrációban azonban a daganatok körül a hatása megváltozik. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a nagy dózisú C-vitamin elősegíti a sejteket károsító hidrogén-peroxid képződését.
A rákos sejtek erre különösen érzékenyek, mivel gyorsan nőnek és a belső védekező rendszerük eleve túlterhelt.
A hirtelen megjelenő hidrogén-peroxid hatására a rákos sejtek károsodnak és elpusztulnak, miközben a normál sejtek nagyobb valószínűséggel élik túl az anyag jelenlétét.
- A folyamathoz szükséges magas dózisokat tablettákkal nem lehet elérni.
Érdemes óvatosnak lenni az eredményekkel, de a kezdeti tapasztalatok pozitívak
Az embereken végzett vizsgálatok bizonyítékai még koraiak és vegyesek. Kisebb kutatások során nehezen kezelhető daganatok, például petefészek-, hasnyálmirigy- vagy agydaganat esetén alkalmaztak vénás C-vitamint. A betegek többsége súlyosabb mellékhatások nélkül képes fogadni a nagy adagokat, bár rossz veseműködésű betegeknél problémák jelentkezhetnek. A túlélés meghosszabbodására vonatkozó adatok egyelőre nem egyértelműek.
A betegek életminősége ugyanakkor következetes javulást mutat. A kemoterápia mellett C-vitamint kapó betegek gyakran kevesebb fáradtságról, fájdalomról és émelygésről számolnak be.
Mik a jövőbeli kilátások?
Linus Pauling részben helyesen feltételezte, hogy a C-vitaminnak különleges szerepe lehet a rák kezelésében, de tévedett a tabletták hatékonyságát illetően. A modern kutatások igazolták, hogy az intravénás C-vitamin eltérő biológiai hatásokkal bír. Jelenleg azonban nincsenek nagy, randomizált vizsgálatok, amelyek egyértelműen bizonyítanák, hogy a kezelés meghosszabbítja a legtöbb rákos beteg életét.
Az intravénás C-vitamin jelenleg is kísérleti módszernek számít. Alkalmazása kizárólag ellenőrzött orvosi környezetben vagy klinikai vizsgálatok során javasolt.