Avi/ujkelet.live
Sábát Sálom!
Rövid összefoglaló:
- Nemzetközi közvetítők próbálják lezárni a három hónapja tartó amerikai–iráni háborút a Hormuzi-szoros felszabadításáért.
- Izrael északi határán folytatódik a drónháború a Hezbollahhal, Gázában pedig újabb összecsapások történtek.
- Nyugat-Európa gazdasági szankciókkal fenyegeti a telepeken építkező cégeket.
- Hazai fronton arról hallani, hogy Netanjahu miniszterelnök nem hosszabbítja meg a Moszad igazgatójának mandátumát.
Északi front
Miért fontos: Sávuot ünnepe alatt jelentősen felerősödtek a harcok Izrael északi határvidékén, miközben amerikai szankciók belső feszültséget szítottak a libanoni hadseregben.
A részletek:
- Drónhullám északon: A Hezbollah terrorszervezet az elmúlt órákban újabb robbanó drónokat indított Izrael felé, amelyek közül három a határ közelében robbant fel. A reggeli órák óta már mintegy 10 öngyilkos drónt vetettek be térségben.
- Gyors katonai válasz: Az Izraeli Védelmi Erők délután közölte, hogy az 551. tartalékos ejtőernyős dandár katonái öt Hezbollah-operatívot azonosítottak, amint beléptek a terrorcsoport egyik parancsnoki központjába a védelmi vonaltól északra. A hadsereg gyors légicsapással likvidálta a fegyvereseket.
- Az elmúlt nap folyamán a hadsereg további fegyverraktárakat és terrorista infrastruktúrát is megsemmisített Libanonban.
A szélesebb kép: Az AFP jelentése szerint az Egyesült Államok szankciókat vezetett be több libanoni tisztviselő ellen – köztük most először a libanoni hadsereg egyik tisztje ellen is, akit azzal vádolnak, hogy információkat osztott meg a Hezbollahhal.
- A libanoni hadsereg reakciója: A katonai vezetés közleményben szögezte le, hogy állományuk kizárólag a nemzethez és a hadsereghez hűséges, feladataikat külső nyomásoktól mentesen végzik. Hozzátették, hogy a szankciókról előzetesen nem kaptak tájékoztatást.
Diplomáciai roham az amerikai–iráni háború lezárásáért
Regionális és globális hatalmak összehangolt közvetítői erőfeszítéseket tesznek, hogy véget vessenek a három hónapja tartó amerikai–iráni háborúnak, és biztosítsák a létfontosságú Hormuzi-szoros hajózási szabadságát.
A közvetítők lépései:
- Katar akcióban: A Reuters forrásai szerint egy katari tárgyalócsoport érkezett Teheránba az Egyesült Államokkal koordinálva. Doha eddig távolságot tartott a közvetítéstől az iráni konfliktusban, miután korábban maga is iráni rakéta- és dróntámadások célpontjává vált.
- Pakisztáni misszió: Pakisztáni biztonsági források az Axiosnak megerősítették, hogy Aszim Munir, Pakisztán legfelsőbb katonai parancsnoka szintén Teheránba utazott. Munir a háború kezdete óta a legfőbb közvetítő Washington és Teherán között; személyes jelenléte a napokig tartó alacsonyabb szintű egyeztetések után egy végső diplomáciai áttörési kísérletet jelez.
A tárgyalások tétje: A közvetítők (Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország) egy olyan szándéknyilatkozatot próbálnak véglegesíteni, amely a háború lezárása mellett egy 30 napos tárgyalási periódust indítana el Irán nukleáris programjáról. Egyelőre nem világos, hogy Teherán hajlandó-e aláírni a dokumentumot, mivel egyes iráni döntéshozók szerint a pozíciók nekik kedveznek.
Mit mondanak az érintettek:
„Történt némi elmozdulás. Nem akarom eltúlozni, de van egy kis mozgás, és ez jó” – nyilatkozta Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Hozzátette, a fundamentális követelés az, hogy Iránnak soha nem lehet atomfegyvere, az egyezségnek pedig kezelnie kell a dúsított urániumkészleteket, és meg kell akadályoznia, hogy Irán „vámokat” vessen ki a Hormuzi-szorosban.
A geopolitikai törésvonal: A Reuters jelentése szerint Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsban határozattervezetet készített egy nemzetközi misszió felállításáról a szoros védelmére, mivel az olajárak kilőttek a vízi út virtuális lezárása miatt.
- Washington eközben saját, Bahreinnel közös tervezetének megszavaztatásával küzd, amelyet Kína és Oroszország már két hete blokkol vétóval fenyegetőzve, mivel szerintük az elfogult Teheránnal szemben.
- Bár az USA közel 140 ország támogatását szerezte meg, Franciaország egyelőre külön utat jár, és nem támogatja az amerikai szöveget.
Incidensek Gázában
Mi történt: Az Izraeli Védelmi Erők az elmúlt 24 órában három terroristát likvidáltak különálló incidensekben a Gázai övezet északi és déli részén, a fegyverszüneti határvonal közvetlen közelében, mivel veszélyt jelentettek az izraeli csapatokra.
Európai ultimátum
A hír lényege: Európa vezető hatalmai és a legfontosabb nyugati szövetségesek példátlan hangvételű közös nyilatkozatban ítélték el a telepesek erőszakos cselekményeit Júdea és Szamáriában, és gazdasági következményeket helyeztek kilátásba az ott építkező vállalatok ellen.
A politikai nyomás: Európa négy legnagyobb gazdasága (Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) felszólította az izraeli kormányt, hogy állítsa le a telepek terjeszkedését, az adminisztratív jogkörök kiterjesztését, és biztosítsa a felelősségre vonást a „példátlan méreteket” öltő telepes erőszak ügyében, valamint vizsgálja ki az izraeli erőkkel szembeni visszaélési vádakat.
A gazdasági fegyver:
- Bojkottfelhívás: Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland vezetői közösen szólították fel a vállalatokat, hogy ne induljanak a Júdea és Szamáriai-i beruházási pályázatokon.
- Kiemelt kockázat: A figyelmeztetés különösen a Jeruzsálemtől keletre található E1-es zóna tervezett beépítésére vonatkozik. A vezetők hangsúlyozták: az E1-es projekt kettévágná a palesztin területeket, ami a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti, így az építkezésekben való részvétel komoly jogi és reputációs következményekkel jár a cégekre nézve.
Netanjahu vs Moszad
Miért fontos: Súlyos politikai feszültség alakult ki a miniszterelnök és a Moszad leköszönő igazgatója között.
A háttér: A 12-es csatorna szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem tervezi meghosszabbítani David Barnea Moszad-igazgató június 2-án lejáró, ötéves mandátumát. A döntés hátterében a két vezető közötti éles személyi és hivatali konfliktus áll.
A töréspont:
- Netanjahu a legutóbb élesen megrótta Barneát, amiért a Moszad-vezető levelet küldött a főügyésznek Roman Gofman kinevezése ügyében.
- A miniszterelnök ezt a hatáskörök megkerülésének minősítette, és felháborodásának adott hangot.
Mi következik: Védelmi források arra számítanak, hogy Netanjahu egyetlen nappal sem hosszabbítja meg Barnea mandátumát – kivéve, ha Izrael addigra közvetlen, intenzív katonai kampányba kezd Irán ellen. Tartós utód helyett a miniszterelnök egy ideiglenes ügyvezető kinevezését mérlegeli a Moszad állományából (a Sabak belbiztonsági szolgálat esetében korábban alkalmazott mintát követve). Közben a Legfelsőbb Bíróság arra kötelezte a felsővezetők kinevezését vizsgáló bizottságot, hogy hallgasson meg újabb katonai tanúkat, és tárgyalja újra Roman Gofman Moszad-vezetői kinevezését, amelyet a bizottság korábban már többséggel jóváhagyott.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Fokozódó diplomáciai erőfeszítések és a helyzet a frontokon first appeared on Új Kelet Live.