Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló
- A formális „tűzszünet” közepette elesett egy izraeli katona Dél-Libanonban.
- Az USA és Irán napokon belül átfogó megállapodást köthet. Izrael biztonsági okokból aggódik az alku miatt.
- Modzstaba Hamenei iráni legfelsőbb vezető egy titkos helyszínről, futárokon keresztül irányítja Teheránt.
- Ben-Gvir videója nemzetközi diplomáciai felháborodást váltott ki.
Elesett egy izraeli katona Dél-Libanonban
Tegnap délután egy robbanó drón csapódott be a 601. dandár Nemera típusú páncélozott harcjárművének felső részébe a dél-libanoni Debel keresztény falu körzetében, halálosan megsebesítve a 19 éves Nehoraj Leizer őrmestert, jelentette az izraeli hadsereg. A támadásban egy másik katona súlyosan megsérült.
- A tágabb kontextus: Leizer őrmester már a hetedik olyan izraeli katona Libanonban, aki robbanó drón miatt vesztette életét a formális „tűzszünet” bejelentése óta.
A vezérkari főnök jóváhagyta a hadműveletek folytatását
Mi történt? Ejal Zamir vezérkari főnök egy helyzetértékelést követően jóváhagyta a Libanonban harcoló erők, köztük a 401. páncélos dandár további műveleti terveit. Zamir kijelentette, hogy a hadsereg elszánt a Hezbollah terrorszervezet elleni csapások mélyítésére, és készen áll az azonnali, intenzív harcok visszatérésére.
- A politikai háttér: A katonai tervek jóváhagyása pontosan akkor történik, amikor az Egyesült Államok és Irán egy átfogó békemegállapodás tető alá hozásán dolgozik, amely a következő napokban írható alá, és magában foglalhatja a libanoni harcok leállítását is.
- Személyes üzenet: A vezérkari főnök mielőbbi felépülést kívánt a 401. dandár parancsnokának, Meir Biderman ezredesnek, aki a múlt héten sebesült meg súlyosan Dél-Libanonban.
Qasszem elutasítja a közvetlen tárgyalásokat és a leszerelést
A helyzet: A Hezbollah terrorszervezet vezetője, Naim Qasszem televíziós beszédében ismételten felszólította a libanoni vezetést, hogy lépjen vissza az Izraellel tervezett közvetlen washingtoni tárgyalások negyedik fordulójától. Qasszem szerint a közvetlen tárgyalások „Izrael tiszta nyereségét” jelentik, a Hezbollah leszerelése pedig egyenlő lenne Libanon védelmi képességeinek felszámolásával és a „megsemmisüléssel”.
A libanoni dilemma: A Hezbollah-ellenes Nidaa al-Watan libanoni lap jól értesült forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a bejrúti elnöki palota puhatolózott Washingtonnál, hogy Libanon is részese-e az amerikai-iráni tűzszüneti tárgyalásoknak, de tegnap késő estig nem kaptak egyértelmű választ.
- Iráni póráz: Bár Qasszem ellenzi a tárgyalásokat, a lap szerint a Hezbollah készen áll alávetni magát bármilyen amerikai-iráni megállapodásnak, mivel az Iráni Forradalmi Gárda utasításba adta nekik a libanoni front visszafogását, hogy ne gátolják Teherán és Washington alkuját.
Amerikai reakció: Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményben ítélte el a terrorcsoportot, azzal vádolva a Hezbollahot, hogy a demokratikusan megválasztott libanoni kormány megdöntésére irányuló meggondolatlan felhívásaival ismét „káoszba és pusztulásba” akarja taszítani az országot.
Kérdőjelek az amerikai-iráni paktum körül: Izrael félti a cselekvési szabadságát
A színfalak mögött: Izraeli kormányzati és biztonsági körökben komoly aggodalmat kelt a formálódó amerikai-iráni megállapodás. A 12-es csatorna riportja szerint a védelmi tisztviselők attól tartanak, hogy az egyezmény nem szolgálja Izrael érdekeit, gazdasági és katonai regenerálódási időt biztosít Iránnak, ráadásul nem kezeli Teherán rakétaprogramját és a közel-keleti proxy-hálózatát sem.
- Netanjahu és Trump egyeztetése: Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel. Egy magas rangú izraeli tisztviselő szerint Trump biztosította Netanjahut arról, hogy Izrael „megőrzi cselekvési szabadságát minden arénában, beleértve Libanont is”.
- Az amerikai álláspont: A csatorna által idézett amerikai forrás szerint ha a Hezbollah betartja a tűzszünetet, Izraelnek is be kell tartania azt, de ha a terrorcsoport támad vagy újrafegyverkezik, Izraelnek joga lesz a védekezésre. Netanjahu a tárgyalások során végig kifejezte aggályait, de végül „beleörődve elfogadta a helyzetet”, ugyanakkor megjegyezte Trumpnak: szerinte Modsztaba Hamenei iráni legfelsőbb vezető a végén elutasíthatja a megállapodást.
Rubio: Akár már ma megszülethet a megállapodás Iránnal
A legfrissebb: Marco Rubio amerikai külügyminiszter Új-Delhiből való elutazásakor újságíróknak kijelentette, hogy az Iránnal való háborút lezáró megállapodás akár „még ma” létrejöhet, a tengerszorosok megnyitását célzó tervezetet pedig az öböl országai is támogatják. Rubio bízik benne, hogy Irán belefog egy valós, időben korlátozott tárgyalássorozatba a nukleáris kérdésről is.
- Trump nem siet: Rubio ugyanakkor hűtötte is a várakozásokat, utalva Trump elnök szavaira, aki szerint a tárgyalóknak nem szabad elkapkodniuk a dolgot, mert „nem fog rossz megállapodást kötni”.
- Izrael figyel: A 12-es csatorna szerint az izraeli biztonsági szervezetek kiemelten figyelik, hogy az iráni nukleáris alapanyagokat valóban kiszállítják-e az országból, ahogy azt Trump többször megígérte.
Titkos helyszínről, futárokkal irányít az iráni legfelsőbb vezető
A kulisszák mögött: Modzstaba Hamenei iráni legfelsőbb vezető egy titkos helyszínen bujkál az izraeli likvidálási kísérletektől tartva, és egy bonyolult futárhálózaton keresztül kommunikál, jelentette a CBS News amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva.
- Miért fontos ez? Ez a rendkívüli óvatosság és az információáramlás akadozása lassítja az amerikai-iráni béketárgyalásokat, mivel még a magas rangú iráni tisztviselők sem tudnak közvetlenül egyeztetni vele. „Minden információ, amit kap, elavult, és nagy a késleltetés a válaszaiban” – mondta egy amerikai tisztségviselő.
- A háttér: Modzstaba apját és elődjét, Ali Hameneit február 28-án, az amerikai-izraeli-iráni háború első napján likvidálták. Modzstabát márciusban nevezték ki utódjának, de még nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Az iráni vezetés szinte teljesen a föld alá vonult, bunkerekben élnek, és alig tudnak egymással kommunikálni.
Nemzetközi felháborodás Ben-Gvir videója miatt
A diplomáciai fronton: A nyolc arab és iszlám államot (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Indonézia és Pakisztán) tömörítő G8-csoport külgyminiszterei határozottan elítélték Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter viselkedését.
- A kiváltó ok: Ben-Gvir közzétett egy videót, amelyen a Gázába tartó segélyflotta Izrael által őrizetbe vett aktivistáit gúnyolja.
A felvételeken maszkos rendőrök és a Börtönszolgálat felügyelete mellett az aktivistákat a földre kényszerítik, megbilincselve vonszolják, és arra kényszerítik őket, hogy egy raktárban térdelve, arcukat a padlóhoz szorítva várakozzanak. A fogvatartottak közül többen fizikai bántalmazással vádolták meg a hatóságokat, amit az Izraeli Börtönszolgálat tagadott. - A nyilatkozat: A nyolc nemzet közös álláspontja szerint „Ben-Gvir szándékos, nyilvános megalázása a fogvatartottakkal szemben szégyenletes támadás az emberi méltóság ellen”, és sérti Izrael nemzetközi jogi, humanitárius és emberi jogi kötelezettségeit.
The post Gyász, kérdőjelek és aggodalmak az alku körül és így irányít Hamenei first appeared on Új Kelet Live.