Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló
Izrael és Libanon: Az izraeli hadsereg (a kijelölt biztonsági zónán túlra is kiterjesztette szárazföldi műveleteit Dél-Libanonban a Hezbollah ellen.
Gázai övezet: Egy 11 kilométer hosszú, lakóházak alatt húzódó Hamász-alagútrendszert semmisítettek meg Beit Hanun térségében.
Belbiztonság és politika: Terrorhálózatot számoltak fel Kelet-Jeruzsálemben; Jariv Levin igazságügyi miniszter blokkolja a bírói kinevezéseket a választások előtt; fokozódik a botrány a Moszad leendő vezetője, Roman Gofman körül.
Északi front
Kiterjesztett szárazföldi akciók: Héber sajtóértesülések szerint az Izraeli Védelmi Erők az elmúlt napokban a kijelölt biztonsági zónán túlra, részben a Litáni folyótól északra is kiterjesztette a szárazföldi műveleteit Dél-Libanonban.
- Egy biztonsági forrás szerint hírszerzési adatokon alapuló, célzott razziákat hajtanak végre a Hezbollah infrastruktúrája ellen, hogy északabbra szorítsák a terrorszervezetet, és csökkentsék az észak-izraeli közösségeket fenyegető dróntámadások veszélyét.
Légicsapások a Beqaa-völgyben: Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy az éjszaka folyamán több mint 100 Hezbollah-célpontra – fegyverraktárakra, parancsnoki központokra – mértek csapást Dél-Libanonban és a keleti Beqaa-völgyben. A Masghara térségében végrehajtott, egymást másodpercekkel követő csapássorozatban több terroristát is likvidáltak.
A színfalak mögött: A katonai rádió tényellenőrzése némileg árnyalja a képet. Bár Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt hangoztatta, hogy „még jobban rálépnek a gázpedálra”, a rádió szakértője szerint, a bejelentett több mint 100 éjszakai csapásból mindössze 5 történt a Beqaa-völgyben, és azok is a térség déli részén, nem pedig Libanon mélyén vagy Baalbek területén.
- A lényeg: A katonai rádió szerint a hangzatos politikai nyilatkozatok és a Polgárvédelmi Parancsnokság minimális módosításai ellenére a hadsereg nem fokozta érdemben a csapások erejét. Úgy tűnik, a politikai korlátozások változatlanok maradtak, és a változás csupán a miniszterelnök, a hadsereg és az Északi Parancsnokság által kommunikált „márkázásban” és PR-ben merül ki.
Hatalmas alagútrendszert semmisítettek meg Gázában
Akció: A Jahalom harcmérnöki egység és az izraeli csapatok lezártak egy nagyszabású műveletet a gázai Beit Hanoun térségében. A 252. hadosztály erői hónapokon át dolgoztak az izraeli ellenőrzés alatt álló „Sárga Vonal” mentén.
- Az eredmény: Több száz felszíni terrorista helyszín felszámolása mellett sikeresen feltártak és megsemmisítettek egy mintegy 11 kilométer hosszú alagútrendszert, amelyet a Hamász terrorszervezet használt. A háború korábbi szakaszaiban már megsemmisítettek itt egy 3 kilométeres szakaszt.
- Miért fontos: Beit Hanun a háború egyik legösszetettebb harci zónája, amely hosszú ideje a Hamász egyik legerősebb bástyájaként szolgált, az alagutakat pedig szisztematikusan lakóházak, középületek és utak alá ágyazták.
Az év kitüntetettje, a következő év foglya
A fordulat: Josh Breiner, a Haaretz újságírója hívta fel a figyelmet az X-en egy megdöbbentő esetre. 2025 októberében Binjámin Netanjahu miniszterelnök, Jichák Herzog államelnök és David Zini, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője még kitüntetést adott át a Sabak egyik magas rangú harcosának, amiért kiemelkedő szerepet játszott a gázai túszok kimentésében.
Fordulat: Alig pár hónappal később, 2026 januárjában ugyanezt a harcost letartóztatták, mert a vádak szerint egy éven keresztül, milliókért cserébe árukat csempészett Gázába. Az egykori harcos azóta szigorú körülmények között, biztonsági fogolyként van fogságban.
Terrorhálózatot számoltak fel Kelet-Jeruzsálemben
A gyanúsított: A Sabak és a rendőrség közös közleménye szerint egy külföldről irányított terrorsejtet számoltak fel Kelet-Jeruzsálemben. A hálózat élén Szalah Hamuri francia-palesztin ügyvéd áll, akinek jeruzsálemi tartózkodási engedélyét öt éve vonták be a Népfront Palesztina Felszabadításáért terrorszervezethez fűződő kapcsolatai miatt.
- A vádak: Hamuri a vád szerint öt jeruzsálemi palesztint szervezett be, hogy „fegyveres terrorista tevékenységet” hajtsanak végre Izraelen belül. Közülük két testvér, Jazid és Szaid Dadu ellen terrorcsoportban való aktív tagság és terrortámadás előkészítésének vádjával ma vádat emeltek.
- A módszer: Hamuri korábban már ült börtönben, mert részt vett egy Ovadia Joszef volt főrabbi elleni 2005-ös merénylettervben, majd a 2011-es Gilad Salit-féle fogolycsere során szabadult. A hatóságok szerint Hamuri a palesztin ügyekkel kapcsolatos, legálisnak álcázott aktivizmusa mögött, titokban toborzott ügynököket. 2024 és 2025 között Európában találkozott a sejt tagjaival, akiket titkosított telefonokkal látott el. A hálózat tagjait tavaly novemberben és decemberben tartóztatták le.
Levin blokkolja a bírói kinevezéseket a választások előtt
A konfliktus: Jariv Levin igazságügyi miniszter elutasította a Legfelsőbb Bíróság javaslatát, hogy sürgősen töltsék be a hiányzó bírói helyeket a haifai és a beersevai kerületi bíróságokon. Levin arra hivatkozik, hogy az októberben esedékes választások előtti szűk időkeret miatt a jelöltek alapos átvilágítása jogilag és technikailag kivitelezhetetlen.
- A jogi helyzet: A miniszter által elnökölt Bírói Kinevezési Bizottság a Kneszet feloszlatása és a választások kiírása után már nem hozhat döntéseket. Levin ehelyett ideiglenes bírák kinevezését javasolta a túlterhelt bíróságok tehermentesítésére.
- Kritika: A Legfelsőbb Bíróság a vasárnapi meghallgatáson élesen bírálta Levint, elégtelennek nevezve a javaslatát egy olyan problémára, amelyet „ő maga idézett elő”. Levin ugyanis már 16 hónapja nem hajlandó összehívni a bizottságot, ami országszerte súlyos bíróhiányhoz vezetett. A Kneszet által tavaly elfogadott, a politikai befolyást növelő új bírósági törvény csak a következő választások után lép hatályba.
Folytatódik a botrány a Moszad leendő vezetője körül
A vádak: Ori Elmakajesz, a Roman Gofman vezérőrnagy Moszad-főnökké történő kinevezése ellen benyújtott petíciók kulcsszereplője azzal vádolja a kinevezési bizottságot, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a tényeket.
- A háttér: Elmakajesz 2022-ben a Gofman által vezetett 210. hadosztály jóváhagyásával titkos katonai információkat szivárogtatott a Telegram-csatornáján egy online befolyásolási művelet részeként. A Sabak azonban – nem tudva a katonai háttérről – letartóztatta és kémkedéssel vádolta meg az akkor kiskorú, 17 éves fiatalembert. Elmakajeszt csak 18 hónappal később mentették fel, miközben Gofman nem lépett fel az érdekében. Gofmant azzal vádolják a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott keresetekben, hogy hazudott a vizsgálat során a művelet ismeretéről.
- Az új bizonyítékok: Elmakajesz az X-en közzétette, hogy a hadosztály egyik tisztje bocsánatot kért tőle, amiért „magára hagyták”, és elismerte: személyesen mutatta meg Gofmannak a Telegram-csatornát, és értesítette őt Elmakajesz letartóztatásáról is. „Gofman végig tudott a műveletről és a csatornámról, jóváhagyta azt, mégis a hazugságot választotta a 2022. májusi vizsgálat során – amely vizsgálat kikövezte az utat a jogtalan letartóztatásomhoz” – írta Elmakajesz.
„A bizottság többsége továbbra is szisztematikusan figyelmen kívül hagyja a benyújtott tényeket és dokumentumokat, amelyek tanúskodnak a részlegtől nekem küldött titkosított anyagok létezéséről, valamint Gofman személyazonosságomról való tudomásáról. Se nm idézik, se nem nem foglalkoznak velük, hogy elkerüljék az igazságot, és lehetővé tegyenek egy olyan kinevezést, amely veszélyt jelent az állambiztonságra” – tette hozzá.
Belső feszültségek: A kinevezést végül újra jóváhagyó bizottság többségi véleményéből kiderült, hogy maga Gofman panaszkodott a Moszad leköszönő igazgatója, David Barnea levelére. Barnea ugyanis élesen bírálta Gofman viselkedését és kinevezését. Gofman szerint Barnea nem valós tényekre támaszkodott, és „nemzetközi szinten okozott kárt” a hírnevének a külföldi partnerszolgálatok előtt.
The post Izrael kiszélesíti a szárazföldi manővert Libanonban first appeared on Új Kelet Live.