ujkeletlive
„Éjszakai találkozó” ügy – Braverman vádemelés előtt
Az Államügyészség értesítette a miniszterelnök kabinetfőnöke, Tzáhi Braverman jogi képviselőit, miszerint Gali Baharav-Miara főügyész, és Amit Iszman államügyész fontolóra veszi büntetőeljárás megindítását csalás, bizalommal való visszaélés, és az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával, meghallgatás függvényében. Braverman ügyvédei a bejelentésre reagálva közölték, miszerint a főügyész döntése „hiba, amely folytatja azt a súlyos igazságtalanságot, amelyet már eddig is elkövettek Braverman úrral szemben.”
A vádak egy 2024 októberében tartott titkos éjszakai találkozóhoz kapcsolódnak Braverman és Eli Feldstein, Binjámin Netanjahu miniszterelnök akkori médiatanácsadója között. A gyanú szerint Braverman tájékoztatta Feldsteint titkos dokumentumok, a német Bild újsághoz történt kiszivárogtatása ügyében zajló vizsgálatról, megjegyezve, hogy le tudja állítani a nyomozást, ha az Feldsteinhez kapcsolódik.
Braverman a miniszterelnök kabinetfőnöke, ugyanakkor nem védi megválasztott képviselőket illető mentelmi jog. Az ellene zajló vizsgálatok ellenére Netanjahu londoni nagyköveti kinevezése mellett döntött. A 13-as csatorna diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy brit tisztviselők nem hivatalos csatornákon keresztül arról tájékoztatták az izraeli külügyet, miszerint az Egyesült Királyság addig nem tervezi jóváhagyni Braverman diplomáciai megbízólevelét, míg az ellene zajló jogi eljárások nem zárulnak le.
A diplomáciai megbízólevelek jóváhagyását formálisan a királyság jegyzi a brit külügyminisztérium ajánlása alapján, a 13-as csatorna jelentése szerint a jelenlegi helyzetben Izraelnek végül más jelölt kinevezését is fontolóra kell venni, más izraeli politikai forrás azonban azt állítja, hogy Braverman vádemelés esetén is lehet londoni nagykövet, és csak jogerős ítélet esetén kellene távoznia.
Előzmények
A Bild-ügy mögött titkos dokumentumok kiszivárogtatása áll. 2024 augusztus végén a Hamász hat izraeli túszt végzett ki, azt követően, hogy a miniszterelnök és koalíciója erőteljes hadművelet indítása mellett döntött, érintve az október hetedikei Hamász mészárlások után elhurcoltak feltételezett fogvatartási helyszíneit.
A kivégzés hatalmas kormányellenes közfelháborodást váltott ki a kormány ellen, Feldstein kihallgatása során pedig azt állította, hogy kikerülve az izraeli katonai cenzúrát, azért szivárogtatta ki a dokumentumot a német lapnak, hogy alátámassza Netanjahu állítását, miszerint a Hamász, és nem a miniszterelnök akadályozza a túszmegállapodást.
Feldstein, tavaly decemberben a Kan közszolgálati csatornának adott mély interjúban azt állította, hogy Netanjahu tudott és támogatta erőfeszítéseit, hogy a titkos információt felhasználják a közvélemény befolyásolására a túszmegállapodás ellenében, mely megállapodást koalíciója radikális partnerei nem támogattak, és a kormány megbuktatásával fenyegetőztek.
Feldsteint, és egy másik fő gyanúsítottat az említett éjszakai találkozó után néhány nappal tartóztatták le, majd vádat emeltek ellenük, többek között titkos dokumentumok továbbítása vádjával a Bild-szivárogtatással kapcsolatban.
Braverman valószínűleg amiatt került bűncselekmény vizsgálata alá, amit egy késő esti találkozón mondott Feldsteinnek a védelmi minisztérium tel-avivi főhadiszállása, a Kirja földalatti parkolójában. Az ügyészség szerint miután Braverman megtudta, hogy titkos vizsgálat indult a szivárogtatás ügyében, felhívta Feldsteint, és találkozót kért tőle a parkolóban. Beszállt Feldstein autójába, és több nevet olvasott fel egy listáról, köztük Ari Rozenfeld nevét, valamint más lehetséges nyomozati célpontokét. Az ügyészség szerint Braverman megkérdezte Feldsteintől, hogy a vizsgálat érintheti-e őt, majd azt mondta, hogy ha igen, le tudja állítani.
„Hozzád kapcsolódik? Hozzánk kapcsolódik? Mert ha igen, akkor le tudom zárni,” – közölte állítólag Braverman Feldsteinnel, aki azt válaszolta, hogy nem kapcsolódik hozzá, és a találkozó véget ért.
Braverman ügyvédei szerint a vádirat kizárólag Feldstein vallomására épül, akit „hamis tanúnak” neveznek, és akit „hátsó szándékok motiváltak,” ilymódon „nagyon meglepőnek” nevezték a Feldstein vallomására alapozott tervezett vádemelést.
Feldstein a Katar-gate ügyben is érintett, miután Netanjahu több tanácsadójával együtt azzal vádolják, hogy dohai pénzt fogadtak el Katar-párti PR-kampány vezetésére a Hamásszal vívott háború alatt, és egyidejűleg a miniszterelnöknek is dolgoztak.
Az „éjszakai találkozó-ügy” a közszolgálati csatornának nyilatkozó Feldstein interjúja után kezdődött. A Kan tegnap felfedte, hogy az interjú előtt a csatorna újságírói találkoztak Braverman egyik közeli emberével, aki megpróbálta tagadni a Feldsteinnel történt találkozót, azt állítva, hogy az ominózus találkozó a parkolóban megtörtént ugyan, de nem Bravermannal.
A nyomozás később kiderült részletei azonban rávilágítottak arra, hogy Braverman küldöttje nem mondott igazat; a Sábák belbiztonsági szolgálat, és a rendőrség vezette kihallgatások során egyébként Feldstein nem mondta ki konkrétan Braverman nevét.
Iráni háború – Trump korábbi bejelentéseivel ellentétben a megállapodás várat magára
Donald Trump elnök múlt hétvégén még arról számolt be, hogy küszöbön áll a háború lezárására vonatkozó megállapodás Iránnal, a kettős blokád alatt álló Hormuz-szorossal megnyitását ígérve.
Az említett szándéknyilatkozat aláírását vasárnapra helyezte kilátásba, majd visszakozott, mondván folyamatban van a konkrétumok egyeztetése, de részéről nem sürget az idő, mindaddig pedig az olajút amerikai blokádja érvényben marad.
Modzstaba Hámenei ajatollah, és rezsimjének legfőbb aggályai mögött a bizalom hiánya áll, arra utalva, mind a tavalyi izraeli Felkelő Oroszlán hadművelet, mind az idei február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli támadás előtt Trump csak úgy tett, mintha meg akarna állapodni Iránnal, miközben a kulisszák mögött a katonai csapásokat készítette elő. Teherán félelmeit igazolandó, a megállapodás véglegesítésére irányuló tárgyalások közepette az amerikai légierő önvédelemre hivatkozva tegnap éjszaka célpontokat bombázott a Hormuzi-szoros közelében.
Az incidenst követően Irán tegnap közölte, hogy az Egyesült Államok megsértette a tűzszünetet, és bár egyelőre úgy tűnik a közös szándéknyilatkozatra irányuló egyeztetések nem szakadtak meg, a háború lezárására irányuló erőfeszítések kimenetele nem borítékolható.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság egyetlen agressziós cselekményt sem hagy válasz nélkül,” – közölte az iráni Külügyminisztérium, utalva az éjszakai amerikai csapásokra, amit a „rosszhiszeműség és megbízhatatlanság” jelének nevezett, és arra figyelmeztetett, hogy Washington viselni fogja „az összes következmény” felelősségét.
A felek közötti megállapodás esélyeit tovább rontva, Binjámin Netanjahu miniszterelnök intenzív libanoni bombázásokat jelentett be. Irán azonban eleve ragaszkodik ahhoz, hogy a háború lezárása minden fronton – beleértve Libanont is értendő, ami bármilyen megállapodás részét kell képezze, és enélkül nem valószínű Teherán meggyőzése az amerikai feltételek elfogadására. Mivel Izrael nem hajlandó a libanoni kivonulást Trump iráni megállapodása részeként kezelni, így az elnök mozgástere korlátozott a háború végleges lezárására vonatkozóan.
A tegnapi amerikai csapások után Kína külügyminisztere, Wang Yi reményét fejezte ki az iránt, hogy a konfliktusban érintett felek elkötelezetten folytatják a megállapodásra irányuló erőfeszítéseket.
„Reméljük, hogy az érintett felek elkötelezettek maradnak a tűzszünet keresése mellett, és továbbra is félúton találkoznak egymással, hogy a béke mielőbb visszatérhessen a Közel-Keletre,” – nyilatkozta Wang újságíróknak az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának ülése kapcsán, majd hozzátette, – „ahogy mindig is mondtuk, három láb vastag jég nem egy hideg nap alatt fagy meg, és a régóta fennálló problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Mindazonáltal minden előrelépés a tárgyalásokban több reményt ad a békéhez, és minél korábban ér véget a konfliktus, annál kevesebb civil áldozatot jelent.”
Az Egyesült Államok, és Irán közötti tárgyalások a tűzszünet meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros újranyitásáról több napig eltartanak, jelezte Marco Rubio külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
„Nagyon sok oda-vissza egyeztetés zajlik az eredeti dokumentum konkrét megfogalmazásáról. Ezért még néhány napba telik,” – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy Trump nem fog rossz megállapodást elfogadni, és jelenleg a legfontosabb kérdés a Hormuzi-szoros újranyitása úgy, hogy Irán ne szedhessen áthaladási díjat a létfontosságú vízi olajútón áthaladó hajóktól, mondván – „a szorosoknak nyitva kell lenniük, akadálytalanul, és díjfizetés nélkül.”
Végül, a jó hír, hogy úgy tűnik az iráni hatóságok enyhítettek a „háborús szükségszerűségként” beállított hónapok óta tartó internetkorlátozásokon. A felhasználók végre arról számoltak be, hogy ha nem is mindenhol, de a hozzáférés fokozatosan helyreáll. Az állami média szerint a vezetékes szélessávú szolgáltatás már működik, amit Irán alelnöke is megerősített, mondván, hogy megtették „az első lépést” az internet visszaállítása felé, hozzátéve, hogy az iráni emberek követelései „teljesülni fognak.”
A hatóságok, a tömeges kormányellenes tüntetések idején még januárban vágták el az internethozzáférést, majd később részben enyhítettek a korlátozásokon, mielőtt teljes leállást rendeltek el az Egyesült Államok és Izrael február végi támadásai után. Az internethozzáférést figyelő NetBlocks kedden a „a modern történelem leghosszabb országos internetleállásának” az irániak hónapig tartó elvágását a külvilágtól.
The post „Éjszakai találkozó” ügy – Braverman vádemelés előtt first appeared on Új Kelet Live.