Avi/ujkelet.live
Csütörtökön hivatalosan is vádat emeltek Jonatán Urich, Binjámin Netanjahu miniszterelnök vezető tanácsadója ellen a „Bibileaks” néven elhíresült ügyben. Gali Baharav-Miara főügyész és Amit Aiszman államügyész döntése alapján Urichot titkos hírszerzési adatok állambiztonságot veszélyeztető átadásával, valamint bizonyítékok megsemmisítésével vádolják. Ez rendkívül súlyos bűncselekménynek minősül, amelyért akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható, jegyezte meg a Haaretz.
- A vádak lényege: Urich a Likud kampányközpontjának stratégiai tanácsadójaként és kreatív igazgatójaként működött közre abban, hogy egy szigorúan titkos dokumentumot szivárogtassanak ki a német Bild magazin számára, miután a katonai cenzúra letiltotta annak belföldi közlését.
- A manipuláció célja: A dokumentumot eltorzítva mutatták be, azt a hamis látszatot keltve, mintha a Hamász terrorszervezet elutasítaná a háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célzó megállapodást. A szivárogtatás hátterében a Netanjahut érő belföldi kritikák elhárítása állt.
- Az ügyészség álláspontja: Baharav-Miara főügyész korábban, júliusban hangsúlyozta, hogy a legmagasabb szinten titkosított információk megszerzésével Urich közvetlenül veszélyeztette az állam biztonságát és emberi életeket. A cél a közvélemény befolyásolása volt, különösen a 2024 augusztusában meggyilkolt hat izraeli túsz halálát követő társadalmi felháborodás idején.
Mobiltelefon-törlés és a meghiúsult vádalku
A nyomozati anyagok szerint Urich kulcsszerepet játszott az események láncolatában. Alaa Maszarwa, a Tel-Aviv-i Kerületi Bíróság bírája egy 2024 decemberi meghallgatáson kiemelte, hogy Urich szerepe „nem elhanyagolható, és közös szálként fut végig” a vádirat több pontján.
- Bizonyítékok megsemmisítése: Közvetlenül azután, hogy Eli Feldsteint (a miniszterelnök volt katonai szóvivőjét) 2024 novemberében kihallgatták, Urich teljes mértékben letörölte telefonja tartalmát. Bár azt állította, hogy az ellenséges államok kémkedésétől tartva rendszeresen törli a készülékét, a rendőrség vizsgálata megállapította, hogy korábban soha nem végzett ilyen törlést.
- A kódok megtagadása: Urich a mai napig megtagadja a rendőrségi őrizetben lévő telefonjai feloldó kódjainak átadását, így a hatóságok egyelőre nem tudtak hozzáférni az adatokhoz.
- Elutasított vádalku: A Haaretz márciusi beszámolója szerint a főügyész és az államügyész elutasította Urich vádalku-javaslatát. A tanácsadó hajlandó lett volna elismerni egy enyhébb vétséget (titkos információk átadása az állambiztonság veszélyeztetésével), és cserébe közmunkát vállalt volna büntetésként, de a vádhatóság ebbe nem ment bele.
A „Bibileaks” hálózat: Szereplők és módszerek
A botrány lényegében a Katonai Hírszerzéstől származó szigorúan titkos dokumentumok illegális megszerzését és külföldi médiához való eljuttatását takarja. A hálózat működése a következőképpen épült fel:
- Ari Rosenfeld (tartalékos volt a katonai hírszerésnél): Katonai rendszerekből lopott ki nyers hírszerzési adatokat, majd azokat a közösségi médián keresztül eljuttatta Feldsteinhez. Ellene ügynök által elkövetett lopás és az igazságszolgáltatás akadályozása a vád.
- Eli Feldstein (volt szóvivő): Feldstein először az izraeli 12-es csatorna újságírójának adta át az anyagot, ám a katonai cenzúra megtiltotta a publikálást. Ekkor – elmondása szerint Urich utasítására – kijátszotta a cenzúrát, és a külföldi, így az izraeli korlátozások alá nem eső német Bild újságnak továbbította a dokumentumot. Célja az volt, hogy a túszalkut követelő hazai tüntetések ellen hangolja a közvéleményt.
- Iszrael „Szrulik” Einhorn (Likud kampánytanácsadó): Ő volt a közvetítő kapocs, aki fizikailag eljuttatta az anyagot a Bild szerkesztőségéhez. A rendőrség tájékoztatása szerint Einhorn jelenleg „szökésben lévő bűnöző”, aki ellen aktív elfogatóparancs van érvényben, mivel külföldön tartózkodik.
Újabb szálak: Katar-gate és kormányzati akadályozás
A „Bibileaks” körüli nyomozás folyamatosan tágul, és a miniszterelnök közvetlen környezetének más tagjait is elérte.
- További kihallgatások: A 13-as csatorna értesülései szerint az Urich elleni vádemeléssel párhuzamosan Eli Feldsteint ismételten beidézték a Lahav 433 nyomozóhatósághoz. A jelentések szerint a kihallgatásra a Bild-ügy és az úgynevezett „Katar-gate” nyomozás érdekében volt szükség.
- Tzachi Braverman érintettsége: Az államügyészség mérlegeli a vádemelést Tzachi Braverman, Netanjahu korábbi kabinetfőnöke és kijelölt brit nagykövet ellen csalás, bizalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúja miatt. Feldstein vallomása szerint Braverman gyanúsítottak neveit adta át neki a Bild-ügy kapcsán és egy éjszakai találkozón azzal kérkedett, hogy képes „elhallgattatni” a nyomozást.
Lassú igazságszolgáltatás és Netanjahu szerepe
Az eljárás menete rávilágít az izraeli jogi gépezet lassúságára. Urichot novemberben beidézték egy vádemelést megelőző meghallgatásra és több mint hat hónap telt el a vádemelés tényleges benyújtásáig.
Bár Gali Baharav-Miara főügyész februárban jóváhagyta, hogy Netanjahu miniszterelnököt is kihallgassák tanúként a Bild-ügyben – véget vetve annak a másfél éves időszaknak, amíg a hatóságok tartózkodtak a kormányfő beidézésétől –, Netanjahu végül sem ebben az ügyben, sem a Braverman-féle találkozó kapcsán nem tett tanúvallomást.
A védelem reakciója
Urich védőügyvédei, Amit Hadad és Noa Milstein határozottan visszautasítják a vádakat. Álláspontjuk szerint a vádirat teljesen elrugaszkodott a valóságtól és a bizonyítékoktól.
„Menachem Mizrahi bíró, aki a legapróbb részletekig ismeri az ügy nyomozati anyagait, korábban megállapította, hogy nincs egyetlen árva bizonyíték sem arra, hogy Urich részt vett volna a szivárogtatásban. Ahelyett, hogy lezárnák ezt az alaptalan ügyet, az ügyészség egy hibás és felesleges eljáráshoz ragaszkodik. Jonatán Urich törvényesen járt el, egyetlen bűne csupán az, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek dolgozott.”
The post Bibileaks-fejlemény: vádemelés, életfogytiglani kilátásokkal first appeared on Új Kelet Live.