Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló:
Amerikai-iráni tárgyalások: Elvi egyezség született egy szándéknyilatkozatról a tűzszünet meghosszabbításáról, ám a végleges megállapodáshoz Donald Trump elnök jóváhagyása szükséges.
Izraeli védelmi helyzet: A Polgárvédelmi Parancsnokság magas fokú készültséget tart fenn az iráni rakétafenyegetés miatt. Közben a hadsereg bejelentette, hogy a többfrontos háborúban likvidálták a Hezbollah harci erejének közel egyharmadát.
Gázai stratégia: Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasítást adott az Izraeli Védelmi Erőknek, hogy a jelenlegi 60%-ról 70%-ra növeljék a Gázai övezet feletti ellenőrzést.
Diplomáciai és belpolitikai feszültség: Izrael felfüggesztette a kapcsolatot az ENSZ-főtitkár hivatalával a szexuális erőszakkal kapcsolatos feketelista miatt. Hazai fronton a hadsereg célzott akciókat indít az ultraortodox katonaszökevények ellen, míg a főügyész a kijelölt Moszad-főnök kinevezésének befagyasztását kéri.
Áttörés az amerikai-iráni tárgyalásokon
A legfrissebb: Az amerikai és az iráni tárgyalópartnerek megállapodtak egy 60 napos szándéknyilatkozatról, amely meghosszabbítaná a tűzszünetet és elindítaná a tárgyalásokat Irán nukleáris programjáról. Donald Trump elnök azonban még nem adta meg a végső jóváhagyását, közölte két amerikai tisztségviselő az Axios-szal.
Miért fontos: A szándéknyilatkozat aláírása a háború kezdete óta a legjelentősebb diplomáciai áttörést jelentené, ám a Trump nukleáris követeléseit kezelő végső megállapodáshoz még további intenzív tárgyalásokra lesz szükség.
A kulisszák mögött: A források szerint a megállapodás feltételeiről lényegében már kedden megegyeztek, de mindkét félnek be kellett szereznie a felsővezetés jóváhagyását.
- Az amerikai tisztviselők azt állították, az irániak később visszatértek, és azt mondták, rendelkeznek a szükséges jóváhagyásokkal, és készen állnak az aláírásra. Irán ezt nem erősítette meg.
- Az amerikai tárgyalók tájékoztatták Trumpot a végleges megállapodás részleteiről, de ő nem írta alá azonnal.
- „Az elnök közölte a közvetítőkkel, hogy néhány nap gondolkodási időt kér” – mondta egy amerikai tisztviselő.
A részletek:
- A 60 napos dokumentum rögzíti, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás „korlátozásmentes” lesz.
- Egy amerikai tisztségviselő szerint ez azt jelenti, hogy nem lesznek vámok és zaklatások, Iránnak pedig 30 napon belül el kell távolítania az összes aknát a szorosból.
Izraelben mondják: A 12-es csatorna által idézett izraeli forrás szerint ,,Modzstaba Hamenei nem hagyta jóvá a megállapodást, így Trump sem hagyta jóvá. Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnök és Abbász Aragchi külügyminiszter nem jogosultak erre, még akkor sem, ha elfogták a keretrendszert, a döntést a legfelsőbb vezető hozza meg. Nem tudjuk, melyik fél hagyta jóvá a megállapodást. A nézeteltérések továbbra is fennállnak, legalábbis a legutóbbi, Izrael által kapott tájékoztatás szerint.”
Fokozott készenlét az izraeli hátországban az iráni rakétaveszély miatt
A helyzet: A Polgárvédelmi Parancsnokság vezetője szerint csapataik magas fokú készültségben maradnak a bizonytalan iráni tűzszünet közepette. Sáj Klepper vezérőrnagy újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a hátországnak gyorsan kell alkalmazkodnia a változó valósághoz, a jelenlegi időszakot pedig a tanulságok levonására és a felkészülésre használják.
A fenyegetés mértéke: A parancsnokság értékelése szerint a háború esetleges újrakezdése esetén Irán rendkívül rövid időn belül rakétákat lőhet ki Izraelre.
- A 2025. júniusi háborúban Irán mintegy 18 órával az izraeli nyitócsapások után indított rakétákat.
- A legutóbbi háborúban ez a szünet már kevesebb mint 3 órára rövidült.
A mérleg: A legutóbbi háború során mintegy 550 Iránból indított ballisztikus rakéta érte el Izraelt.
- 72% kazettás bombás harci fejjel volt felszerelve, ami körülbelül 1000 különálló becsapódási helyszínt eredményezett.
- 28% konvencionális harci fejet hordozott több száz kilogramm robbanóanyaggal, ami komoly károkat okozott.
- A támadásokban 20 izraeli civil és külföldi állampolgár, valamint 4 palesztin vesztette életét Júdea és Szamáriában (10-en kazettás, 14-en konvencionális fegyverek miatt).
- Közel 6500 izraeli lakos otthona rongálódott meg annyira, hogy azóta is átmeneti szálláson élnek.
Kétharmadára zsugorodott a Hezbollah harci ereje
A legfrissebb: Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Effie Defrin dandártábornok este közölte, hogy a hadsereg a Hezbollah terrorszervezet erőinek „közel egyharmadát” likvidálta az elmúlt évek többfrontos háborúja során.
Számokban: Defrin az Északi Parancsnokságról kiadott videónyilatkozatában részletezte a mérleget az Iránnal vívott háború óta eszkalálódott harcok alapján.
„A Hezbollahnak körülbelül 30 000 terroristája van, akiknek közel egyharmadát már likvidáltuk” – mondta.
- Az izraeli hadsereg több mint 2500 fegyverest ölt meg csak az Oroszlánüvöltés hadművelet alatt. A tűzszünet kezdete óta további 700-at.
- A csapatok az előretolt védelmi vonal körzetében tevékenykednek, és hetente több tucat terroristát iktatnak ki.
Miért fontos: Az izraeli erők a közelmúltban célzottan a szektorbeli parancsnokokra és az operatív állományra mértek csapást, ami súlyos károkat okozott a Hezbollah vezetési és irányítási képességeiben.
A lényeg: Defrin szerint a valóság az, hogy a terrorszervezet megtépázott, meggyengült, és jelenleg a puszta fennmaradásáért küzd a harctéren.
A Gázai övezet 70 százalékának ellenőrzése alá vonása
A legfrissebb: Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasítást adott az Izraeli Védelmi Erőknek, hogy vegyék át az ellenőrzést a Gázai övezet 70 százaléka felett – derült ki a kormányfő Ein Prat Vezetőképző Akadémia konferenciáján elhangzott, héber nyelvű beszédéből.
A jelenlegi állás: Netanjahu az eseményen elismerte, hogy Izrael jelenleg a Gázai övezet területének 60 százalékát tartja teljes ellenőrzése alatt. Ez már most jelentősen meghaladja azt a területet, amelyet az országnak elvileg ellenőriznie kellene.
A stratégia: Amikor a hallgatóság egyik tagja bekiáltotta, hogy Izraelnek a terület „100 százalékát” el kellene foglalnia, Netanjahu úgy reagált: „szép sorjában haladunk”, nem vitatva, hogy ez lehet a végső cél.
- „Először a 70%” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ezzel fogjuk kezdeni.”
- Igen, de: Kampányidőszak van. Lgyőzni a Hamászt és lefegyverezni logikus, még akkor is, ha három év telt el, és Netanjahu ezt eddig nem érte el. Úgy tűnik, most a területfoglalásra térnek át a siker mércéjeként.
A háttér: Izrael által márciusban közzétett térképek egy új, korlátozott hozzáférésű zónát mutattak be. Ez már túlmutat azon az 53 százalékos területen, amelyet Izrael az Egyesült Államok által közvetített, tavaly októberi tűzszünet után ellenőrzött.
A számok mögött:
- Narancssárga vonal: Ez a térképeken jelölt új, korlátozott zóna a Gázai övezet területének körülbelül 11 százalékát teszi ki.
- Sárga vonal: Ez a határvonal jelzi a Gázai övezet azon részeit, amelyeket az izraeli csapatok a fegyverszünet óta megszállva tartanak.
- Összesítés: Ezek a lezárt területek így együttesen már a Gázai övezet területének közel kétharmadát kordonozzák el.
Izrael felfüggeszti a kapcsolatot az ENSZ-főtitkár hivatalával
A döntés: Izrael bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatot António Guterres ENSZ-főtitkár hivatalával, miután izraeli entitások kerültek fel az ENSZ konfliktusövezetekben elkövetett szexuális erőszakkal kapcsolatos feketelistájára. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete közölte, hogy a missziónak „nem lesz további kapcsolata” a főtitkári hivatallal, amíg Guterres tölti be a tisztséget.
A háttér: Izraeli tisztségviselők szerint a döntést hónapokig tartó egyeztetések előzték meg, amelyek során Izrael dokumentumokat, adatokat és részletes válaszokat nyújtott be a vádak cáfolatára. Az ENSZ ennek ellenére a Hamásszal és más fegyveres csoportokkal egy listán hagyta az izraeli szereplőket.
„Ez egy morális szégyen, amely bizonyítja, hogy Guterres elveszítette minden hitelességét” – jelentette ki Danon, azzal vádolva az ENSZ-t, hogy Izraelt a világ legbarbárabb terrorszervezeteivel helyezi egy szintre.
Katonai akció készül az ultraortodox katonaszökevények ellen
A hír: Az Izraeli Védelmi Erők már a jövő héten célzott műveleteket kíván indítani a katonaszökevények letartóztatására az ultraortodox (haredi) negyedekbe, jelentette szerda este a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A hadsereg a rendőrség segítségét kérte a biztosításhoz és az esetleges rendbontások kezeléséhez; a becslések szerint több száz rendőrt vezényelhetnek ki erre a célra.
A politikai törésvonal: Bár Dani Levy rendőrfőkapitány korábban megtagadta a csapaterők biztosítását az ilyen akciókhoz, a Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli döntése bírálta a rendőrséget a végrehajtás hiánya miatt.
A reakció: Moshe Gafni, a Degel HaTorah párt elnöke azonnal felszólította a párt helyi képviselőit az ország egész területén, hogy azonnali hatállyal függesszék fel az együttműködést a rendőrséggel, beleértve a kommunális rendészetet is, hogy ne váljanak részeseivé „a szent Tóra és tanulói bántásának.”
Tüntetés Jeruzsálemben dezertőrők letartóztatása miatt:
A főügyész a kijelölt Moszad-főnök kinevezésének befagyasztását kéri
Mi történik: Gali Baharav-Miara főügyész a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott véleményében Roman Gofman vezérőrnagy Moszad-vezérré történő kinevezésének törlését és azonnali befagyasztását kérte a személye ellen benyújtott petíciók miatt.
A vita oka: Gofman kinevezését kedden ugyan újra jóváhagyta a tanácsadó bizottság többsége, de a bizottság elnöke, Asher Grunisz fenntartotta különvéleményét, miszerint további vizsgálatokra van szükség Gofman „feddhetetlenségével” kapcsolatban.
A vádak: A petíciók szerint Gofman eltitkolta a részvételét egy engedély nélküli online befolyásolási műveletben – amelyben egy tinédzser, Ori Elmakajesz is érintett volt –, miközben az Északi Parancsnokság 210. hadosztályát vezette.
A főügyész kritikája: Baharav-Miara szerint a bizottság tagjai „mindenáron” jóvá akarták hagyni a kinevezést, ezért figyelmen kívül hagyták a cáfoló adatokat, sőt rávezető kérdésekkel próbálták a tanúk szájába adni a számukra kedvező válaszokat.
The post Trump jóváhagyására vár a megállapodás Iránnal first appeared on Új Kelet Live.
