ujkeletlive
Trump visszakozik
Nincs abban semmi meglepő, hogy Donald Trump elnök múlt hétvégén bejelentett bomba hírét, miszerint küszöbön az iráni háború lezárása, és a Hormuzi blokádot feloldó közös memorandum bejelentése már vasárnap megtörténik, végül mintha sosem hangzott volna cáfolta, mondván vagy nincs megelégedve, és nem siet, vagy egyáltalán nem is akar megállapodni.
Az elnök elsősorban tőzsdéknek szóló oda-vissza megtorpanásait a Wall Street kereskedői rövidítve TACO-nak [Trump always chickens out] nevezik, ami ez esetben nagyjából azt jelenti, hogy az iráni megállapodás hírére rendre zuhannak az olajárak, majd néhány múlva ismét visszatérnek a 100 vagy magasabb értékekhez, attól függően, hogy a Fehér Házban mennyire gyakran emlegetik a totális háborúhoz való visszatérést.
- az elnök újabb visszakozása, és a Hormuzi összecsapásokat követően, az olajárak ismét emelkedtek, az irányadó Brent nyersolaj határidős ára több mint 1,81%-kal, hordónként 96 dollárra emelkedett, míg az amerikai WTI határidős ára 1,86%-kal, hordónként 90,33 dollárra ugrott meg.
Trump hétvégi megállapításai mögött egy olyan lehetséges szándéknyilatkozat bejelentése állt, miszerint Irán előzetesen megerősíti hajlandóságát a nukleáris leszerelésre, melynek részleteit azt követően tárgyalnák, hogy a folyamat első lépéseként a háború lezárása – következésképpen a Hormuzi szoros megnyitása, és az iráni szankciók feloldása megtörténik.
A megállapodás hírére a republikánusok háborúpárti szenátorai nyílt támadásba lendültek, ami Trumpot újabb visszakozásra kényszerítette, így azontúl, hogy Teheránban is óvatosan fogalmaznak az amerikai feltételek elfogadását, és a gyors megegyezést illetően, az elnök szerdára már ismételten a háború újraindításával fenyegetőzött, miközben két nappal ezelőtt először az amerikai légierő kezdeményezett támadást Hormuz-menti célpontok ellen, az éjszaka folyamán pedig a felek között nyílt összecsapások történetek a kettős blokád alatt álló olajúton.
Az elmúlt napok során magas rangú amerikai és iráni tisztviselők ugyan megerősítették, hogy jelentősen csökkentek a felek közötti nézeteltérések a háború lezárását célzó tárgyalások, ugyanakkor néhány kulcsfontosságú kérdés továbbra is nyitott maradt.
Az egyik fő konfliktusforrás a bizalomépítésre irányuló iráni követelés. Modzstaba Hámenei ajatollah, és rezsimjének legfőbb aggályai mögött a bizalom hiánya áll, arra utalva, hogy mind a tavalyi izraeli Felkelő Oroszlán hadművelet, mind az idei február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli támadás előtt Trump csak úgy tett, mintha meg akarna állapodni Iránnal, miközben a kulisszák mögött a katonai csapásokat készítette elő.
Ilymódon, Irán bármilyen megállapodás illetve előzetes kötelezettségvállalás előtt ragaszkodik a háború – minden irányú lezárásához, beleértve a libanoni hadszínteret is, amit Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilvánvalóan el fog utasítani, sőt a felek közötti megállapodás esélyeit tovább rontva, a miniszterelnök újabb erőteljes libanoni bombázásokra, illetve a megszállt területek kibővítésére utasította az izraeli hadsereget.
Az intenzív egyeztetések ugyan továbbra is nagy erőkkel zajlanak a közvetítők, valamint Washington és Teherán között, annak érdekében, hogy végleges megértésre jussanak a háború befejezését szolgáló keretmegállapodásról, a tegnap este összehívott kormányülés előtt Trump azonban kijelentette – „még nem vagyunk elégedettek az egyezséggel, de elégedettek leszünk. Ha nem leszünk elégedettek, vissza kell térnünk, és be kell fejeznünk a munkát,” – tette hozzá, ismételten a háború újraindítását helyezve kilátásba. Ezt követően, ugyanitt Marco Rubio külügyminiszter azt állította, miszerint „van előrelépés,” megjegyezve, hogy akár már a következő órákban kiderülhet, mi lesz a tárgyalások sorsa.
Eközben számos egymásnak ellentmondó hír szerint nőtt az esélye annak, hogy az elnök megbízottjai, Jared Kushner és Steve Witkoff a következő napokban Izraelbe érkezzenek [Axios], ugyanakkor becslések szerint, amennyiben a hét végéig nem sikerül áttörést elérni, Trump ismételten fontolóra veszi a harcok felújításának lehetőségét.
A dolgok jelenlegi állása
Trump elnök szerdán nyitva hagyta a kaput az Iránnal való további tárgyalások előtt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem érez semmilyen politikai nyomást a három hónapja tartó háború lezárását, és az üzemanyagárak csökkentését célzó megállapodás megkötésére.
Népszerűségének mélypontján lévő elnök nem vesz tudomást az amerikaiak széleskörű elutasításáról a három hónapja zajló iráni háborút illetően, és elutasít minden olyan feltételezést, miszerint a közelgő félidős választások, illetve a Hormuzi-szoros iráni lezárása miatti magas üzemanyagárak kompromisszumra kényszerítenék egy olyan egyezség elérésére, amely újranyitná a Hormuzi-szorost az olajszállító tankerek és egyéb kereskedelmi hajóforgalom előtt.
„Nem érdekelnek a félidős választások – nézzék meg, mi történt tegnap este,” – érvelt az újságíróknaky utalva két jelöltje legutóbbi győzelmére az előválasztás második fordulójában.
Ami az üzemanyagárakat illeti a Memorial Day (Emlékezet Napja) hétvégéjén négyéves csúcsot döntöttek, Trump azonban eloszlatta azt a feltételezést, miszerint emiatt nyomás alatt állna a megállapodásra való törekvésben.
„A legfőbb sürgősség az: nem engedhetjük meg, hogy Iránnak atomfegyvere legyen,” – közölte az elnök, majd megismételte az árak gyors csökkenésének ígéretét.
Eközben, Irán és az Egyesült Államok ellentmondásos nyilatkozatai, és a médiában kiszivárogtatott békemegállapodás tervezetek alapján még mindig nem körvonalazódnak a felek által esetleg közösen elfogadható alapkérdések a Pakisztán, Katar és Omán közvetítésével zajló, hetekig tartó diplomácia ellenére.
Az iráni állami televízió tegnap arról számolt be, hogy megszerezte a megállapodás „kezdeti, nem hivatalos” keretrendszerét, amit a Fehér Ház határozottan elutasított, „teljes kitalációnak” nevezve azt.
Trump kijelentette, hogy a vázolt feltételek közül több is elfogadhatatlan lenne, bár nem pontosította, hogy az alábbi felsorolás közül konkrétan melyikre gondolt:
- Irán újranyitná a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajók előtt, de továbbra is Ománnal együttműködve ellenőrizné a szorost, és a hajóforgalom a megállapodás jóváhagyását követő egy hónapon belül visszaállna a háború előtti szintre. Cserébe – a jelentés szerint – az Egyesült Államok feloldaná az iráni kikötőkbe be- és onnan kimenő hajók tengeri blokádját;
- az Egyesült Államok meghatározatlan számú csapatot vonna ki „az Iránt körülvevő területekről,” bár az egyértelmű, hogy ez vonatkozik-e a Perzsa-öbölben és Irakban található amerikai katonai bázisokra is;
- A tervezet nem tett említést a tárgyalások néhány legvitatottabb kérdéséről, beleértve Irán atomprogramjának jövőjét és dúsítotturán-készletét, amelyet elvileg a háború lezárását követő 60 napos terminus alatt vitatnának meg.
Az elnök azonban világossá tette, hogy elutasítja Irán és Omán közös ellenőrzését az olajút felett, mondván, hogy a vízi útnak „mindenki előtt nyitva kell állnia. Senki sem fogja ellenőrizni. „Mi felügyelni fogjuk,” – állította Trump, de nem pontosította miként történne a felügyelet, ugyanakkor figyelmeztette az amerikai szövetséges Ománt – „pontosan úgy fog viselkedni, mint mindenki más, különben kénytelenek leszünk felrobbantani őket. Ezt ők is megértik.”
Omán amerikai szövetséges, de nem tagja a Trump-féle Ábrahám Egyezménynek, ugyanakkor kulcsfontosságú közvetítőként lépett fel az Irán atomprogramjáról szóló színfalak mögötti tárgyalásokon, a közelmúltban pedig a Teherán és Washington közötti háború lezárására irányuló törekvésekben.
Váratlan fordulatként, a terítéken lévő lehetséges iráni megállapodást Trump összekapcsolná az Ábrahám Egyezmény bővítésével, és kiemelte Szaúd-Arábia, Katar, Pakisztán, Törökország, Egyiptom, Jordánia és Bahrein csatlakozását, amelyet kötelezővé kíván tenni, „mindazon munka után, amelyet az Egyesült Államok végzett.”
Az elnök szokatlan, és az egyébként az Egyesült Államok és Izrael által kirobbantott iráni háború záróakkordjaként felvezetett, a témához nem kapcsolódó normalizációs követelését a kijelölt arab államok borítékolhatóan elutasították, mire Trump tegnap megjegyezte – ” amennyiben az Öböl-menti országok nem csatlakoznak az Ábrahám Egyezményhez nem biztos, hogy van értelme az Iránnal való megállapodásnak.”
Béketárgyalások tűz alatt
Teherán bizalomhiányra utaló aggályait igazolandó, a megállapodás véglegesítésére irányuló tárgyalások közepette az amerikai légierő önvédelemre hivatkozva hétfőn éjszaka rakétaindító állásokat vett célba Dél-Iránban, és elsüllyesztett két iráni gyorshajót, melyek amerikai tisztviselők szerint aknákat próbáltak lerakni a Hormuzi-szorosban, – jelentette a The New York Times.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda a tűzszünet megsértésével vádolta Washingtont, és „határozott, kölcsönös választ” ígért, ugyanakkor a megállapodásra irányuló tárgyalásokat nem utasította vissza.
A hétfői incidenst követően, Irán hadserege az éjszaka folyamán négy irányítható támadódrónt irányított egy kereskedelmi hajóra a Hormuzi-szorosban, – erősítette meg egy magas rangú amerikai tisztviselő az Axiosnak, hozzátéve, miszerint az amerikai hadsereg lelőtte a drónokat, és még a támadás előtt csapást mért egy másik, a földön tartózkodó iráni drónindító egységre.
Az eseményt az iráni Iszlám Forradalmi Gárda kötelékébe tartozó Tasnim hírügynökség katonai forrásra hivatkozva akként kommentálta, miszerint egy amerikai tankerhajó radarrendszerét kikapcsolva próbált meg átkelni a Hormuzi-szoroson. A jelentés szerint azonban a tankert megállásra, és visszafordulásra kényszerítették, miután az iráni haditengerészet tüzet nyitott rá.
Választások, politika
A 25. Kneszet feloszlatása, és az előrehozott választások árnyékában az askenázi Jahadut HaTora elnöke, Jichák Goldknopf tegnap arról számolt be, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök felesége, Szára miként akadályozta meg miniszterelnök-helyettesi kinevezését, miközben rátámadt férjére, és azt kiabálta – „nekik adsz helyettesi posztot? Megőrültél?”
Goldknopf beszámolója a Bét-semesi második oktatási konferencián hangzott el, megjegyzve, hogy a legutóbbi választások után, a koalíciós tárgyalások fázisában a guri rebbe arra utasította képviselőit, miszerint az egyeztetések során ragaszkodjanak egy olyan garanciához, amely biztosítja a háredi sorozási mentességről szóló törvény tényleges elfogadását.
„Azt akartuk, hogy ami eddig volt, az folytatódjon: a jesiva-tanuló odamegy a jesivavezetőjéhez, az aláírja, kap egy igazolást, ezzel megkapja a mentességet, és tanul tovább. A guri rebbe azt mondta nekem, hogy követeljem a miniszterelnök-helyettesi posztot,” – közölte
Goldknopf, majd ekként fogalmazott – „amikor megmondtam Bibinek, a felesége felugrott és azt mondta: ’nekik adsz helyettesi posztot? Megőrültél?’
„Válaszul, a rebbe ekkor azt üzente, – ’talán egy védelmi miniszterhelyettesi poszt elrendezi a besorozási törvényt’. Végül Bibi egy dupla miniszteri tárcát adna nekem. Erre azt mondtam neki: ’mit kezdjek én ezzel? Nincs szükségem sem több asszisztensre, sem több irodára. Lakásügyi miniszter? Minek nekem az építésügyi, és lakásügyi miniszteri poszt?’ Erre ő azt mondja nekem: ’itt leszel nálam az épületben [a Miniszterelnöki Hivatalban], állandóan emlékeztethetsz majd, tennünk kell a besorozási ügyért. Szabadjegyed van, akkor jössz ide, amikor csak akarsz’. Mondom nektek, nem volt olyan hét, hogy ne hoztam volna fel ezt a témát,” – emlékezett vissza Goldknopf, de mindez már történelem, hiszen a Jahadut Hatora három és fél huzavona után támogatta a Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény megelőző olvasatát, minek utána az első olvasat várhatóan jövő héten kerül a plénum elé szavazásra.
Mindeközben Netanjahu továbbra is megegyezésre törekszik az előrehozott választások megelőzése, és főként a háredik koalícióba való visszatérésének érdekében. Ez ügyben órákig tartó politikai feszültség, a koalíción belüli intenzív nyomásgyakorlás, és a Kneszet üléstermében lezajlott viharos viták után tegnap előzetes olvasatban elfogadták Jiszráél Eichler képviselő „bölcsőde-törvény” javaslatát, melynek célja, hogy lehetővé tegye a bölcsődei támogatások további biztosítását a vallásos Tóratanulók gyermekei számára, még abban az esetben is, ha az apa hadkötelesnek minősül, de nem szolgál az Izraeli Védelmi Erőkben.
A javaslat 44-37 ellenében egyelőre mindössze előzetes olvasatban ment át, a háttérben azonban jól érezhető a koalíción belüli politikai válság. Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és frakciója úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazáson, és a Maarivnak nyilatkozó politikai forrás szerint egyértelművé tette, amíg a ultraortodox pártok blokkolják a sorozási törvényt, addig biztosít számukra „védőhálót” más ügyekben.
The post Trump visszakozik: az arab országok csatlakozása nélkül nem lesz iráni megállapodás, és összecsapások Hormuznál first appeared on Új Kelet Live.