Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló
A lényeg: Irán főtárgyalója szerint Teherán nem szavakban, hanem rakétákban bízik, miközben a színfalak mögött egy 300 milliárd dolláros nemzetközi újjáépítési alapról is tárgyalnak az USA-val.
Libanoni front: Az izraeli hadsereg folytatja az előrenyomulást Dél-Libanonban a Hezbollah ellen; veszélybe kerültek Türosz világörökségi romjai és a Beaufort-kastély.
Gázai helyzet: Németország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Netanjahu utasítására az izraeli hadsereg a Gázai övezet 70%-ának ellenőrzés alá vonására készül.
Iráni fenyegetés és a 300 milliárd dolláros újjáépítési alap
Mi történt? Mohammad Baqer Ghalibaf, Irán legfőbb tárgyalója egy héber nyelvű X-posztban világossá tette: az Iszlám Köztársaság „nem párbeszéddel, hanem rakétákkal” fogja elérni a jogait. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem bízik a szavakban és a garanciákban, kizárólag a tettek alapján ítél, és Irán nem fog lépni, hacsak a másik fél nem teszi meg azt először.
„Bármely megállapodás győztese az, aki jobban megtervezi a háborút a másnapra – írta a politikus.
A kulisszák mögött: Bár az Egyesült Államok és Irán a napokban megállapodást kötött a tűzszünet meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros hajózási korlátozásainak feloldásáról a Reuters szerint, Donald Trump amerikai elnök ezt még nem hagyta jóvá, és az iráni állami média szerint a paktumot még nem véglegesítették. Ráadásul a Tasnim iráni hírügynökség szerint a megállapodás szövege az utóbbi napokban változott.
A gazdasági szál: A színfalak mögött egy komoly pénzügyi csomagról is tárgyalnak. A New York Times egy iráni tisztviselőre és egy tárgyalásokban részt vevő diplomatára hivatkozva arról számolt be, hogy a memorandumtervezet tartalmaz egy háború utáni beruházási alapot Teherán gazdasági növekedésének és újjáépítésének támogatására.
- A tét: A két forrás szerint egy 300 milliárd dolláros alapról van szó, bár a közvetítésben részt vevő más tisztviselők ezt az összeget nem erősítették meg.
- Az amerikai kapcsolat: Diplomaták szerint ez egy nemzetközi befektetési alap lenne, amelynek létrejöttét az USA segítene előmozdítani. Az ötlet kísértetiesen hasonlít Steve Witkoff és Jared Kushner közel-keleti megbízottak korábbi javaslatára, akik ingatlanprojektek és alapok indítását vetették fel Iránban egy végső megállapodás esetén.
- Iráni ajánlat: Iráni tisztviselők a tárgyalások során bedobták, hogy amerikai vállalatok – köztük nagy olaj- és energiaipari óriások – beruházási és vegyesvállalati megállapodásokat köthetnének Iránnal.
Fokozódó izraeli előrenyomulás és veszélyben lévő libanoni világörökség
A frontvonalon: Az izraeli hadsereg a nap folyamán elfogta a Hezbollah terrorszervezet egyik drónját Dél-Libanon felett, ami miatt megszólaltak a szirénák a határ menti Hanita közösségben.
Evakuálások: Az Izraeli Védelmi Erők a légicsapások előtt hét dél-libanoni falu és közösség lakosait szólította fel azonnali távozásra a Zahrani-folyótól északra.
Folytatódik az előrenyomulás: Ejal Zamir vezérkari főnök a Dov-hegy térségében megerősítette, hogy a szárazföldi csapatok jelenleg is nyomulnak előre:
- Példátlan, halmozott károkat okoztak a Hezbollahnak, terroristák ezreit, valamint közép- és felsővezetőket iktattak ki.
- Zamir kijelentette: a dél-libanoni biztonsági övezetet kijelölő „elülső védelmi vonal” nem korlátozza őket; bárhol manővereznek és lecsapnak, ahol veszélyt észlelnek.
- Hangsúlyozta: a Hezbollahra mért minden csapás egyben az iráni tengelyre és Irán regionális befektetéseire mért csapás is, és az izraeli hadsereg magas fokú készenlétben áll Iránnal szemben is.
Kulturális veszteségek: Gasszán Szalamé libanoni kulturális miniszter arra figyelmeztetett, hogy az izraeli csapások súlyos veszélybe sodorják a történelmi örökségi helyszíneket. A bombázások nagyon közel csapódtak be Türosz ókori romjaihoz (amely a UNESCO Világörökség része), a Nabatieh felett magasodó, középkori Beaufort-kastélyt pedig közvetlen találat érte.
Német aggodalmak a Gázai övezet izraeli ellenőrzése miatt
A diplomáciai feszültség: A német kormány külügyminisztériumi szóvivőjén keresztül aggodalmát fejezte ki az izraeli tervek miatt, amelyek a Gázai övezet még nagyobb részének ellenőrzésére irányulnak. Berlin határozottan ellenzi a terület tartós megosztását.
A számok tükrében: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy utasította a hadsereget: vegyék át az ellenőrzést a Gázai övezet 70 százaléka felett. A kormányfő megjegyezte, hogy Izrael jelenleg a terület nagyjából 60 százalékát uralja.
Kontextus: Az Egyesült Államok által közvetített, 2025. októberi túsz- és tűzszüneti megállapodás a terület valamivel több mint felét hagyta izraeli kézen, míg a fennmaradó részek felett a Hamász terrorszervezet gyakorolt de facto ellenőrzést.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Iráni fenyegetés és a 300 milliárd dolláros újjáépítési alap first appeared on Új Kelet Live.
