Avi/ujkelet.live

Rövid összefoglaló

Mi történt Libanonban? Az izraeli hadsereg az amerikai korlátozások (épületrombolási tilalom) miatt stratégiaváltásra kényszerült: légicsapások helyett szárazföldi területfoglalással szorítja vissza a Hezbollahot a dél-libanoni biztonsági zónán túlra.

Hogyan reagál Washington és a régió? Izrael és Libanon a Pentagonban katonai szintű egyeztetéseket kezd a biztonsági és diplomáciai kérdések szétválasztásával.

Miért van feszültség Omán körül? Donald Trump és az Öböl-menti államok össztűz alá vették Ománt, amiért Teheránnal közösen akarta felügyelni a Hormuzi-szorost; a szövetségesek a hajózási korlátozások azonnali eltörlését követelik.

Belpolitikai nyomás alatt a hadsereg

A lényeg: Ejal Zamir vezérkari főnök a Parancsnoki Főiskola diplomaosztó ünnepségén figyelmeztetett, hogy a hadsereget „kívülről és belülről egyaránt kihívások érik”, miközben megpróbálják olyan politikai küzdelmekbe rángatni, amelyek nem a sajátjai.

  • A háború ára: Zamir elismerte a harcok személyi állományra, fegyelemre, normákra, valamint az otthon maradt családokra gyakorolt hatásait. „Itt is szilárd falakként fogunk állni. Csak azt fogjuk tenni, ami helyes” – fogalmazott.
  • Egyetlen szempont: A vezérkari főnök leszögezte, hogy az Izraeli Védelmi Erők előtt kizárólag az állam és polgárainak biztonsága lebeg, semmi más.

Fokozódó hadműveletek Libanonban: Átlépték a védelmi vonalat

Mi történik? Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy az elmúlt napokban rajtaütéseket hajtott végre a deklarált „elülső védelmi vonalán” túl, amely az izraeli biztonsági zónát jelöli Dél-Libanonban.

  • A cél: Egy katonai forrás sszerint vissza akarják szorítani a Hezbollah terrorszervezetet a határtól, hogy jobban védhessék a biztonsági zónát, miután a terrorcsoport egyre gyakrabban alkalmaz FPV (belső nézetes) drónokat a dél-libanoni és észak-izraeli csapatok ellen.
  • Sikeres előrenyomulás: Effie Defrin dandártábornok, a hadsereg szóvivője egy videónyilatkozatban kiemelte, hogy a katonák olyan helyeken hajtanak végre szárazföldi műveleteket nagy sikerrel, amelyeket ő korábban zászlóaljparancsnokként nem tudott elérni.

Számok tükrében:

  • A hadsereg bejelentése szerint az Iránnal vívott háború óta 2500 Hezbollah-fegyverest öltek meg Libanonban, ebből 800-at az április 16-i képlékeny tűzszünet hatálybalépése óta.
  • A többfrontos háború kezdete óta összesen mintegy 8000 Hezbollah-operatívot likvidált Izrael.

A parancsnoki lánc lefejezése: Az Izraeli Védelmi Erők az elmúlt két hétben – megerősített hírszerzési adatok alapján – végzett a Hezbollah legfelsőbb terepparancsnokaival. A likvidáltak között van:

  • A Khiam körzet Hezbollah-erőinek parancsnoka.
  • A Badr regionális hadosztály parancsnokhelyettesének segédje.
  • A Beaufort-kastély körzet hírszerző tisztje.
  • A Johmor körzet utászparancsnoka és helyettese.
  • A Dzsibchit körzet parancsnoka.
  • A Dzsuaija körzet utászparancsnoka.

Tárgyalások a Pentagonban: Különválik a diplomácia és a biztonság

A legfrissebb: Izrael és Libanon képviselői pénteken a Pentagonban ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ahol katonai tisztviselők vitatják meg a Hezbollah elleni fellépés lépéseit.

  • Új struktúra: Bár az elmúlt hetekben három tárgyalási fordulót is tartottak a Külügyminisztériumban, a mostani lesz az első, kifejezetten katonai szintű egyeztetés, miután a felek beleegyeztek a folyamat biztonsági és diplomáciai ágakra bontásába.
  • A diplomaták távol maradnak: Jechiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete egy követségi tisztviselő tájékoztatása szerint nem vesz részt a pénteki pentagoni megbeszéléseken. A diplomáciai csoport első üléseit a jövő hét kedden és szerdán tartják a Külügyminisztériumban.
  • Várható eredmények: A nagykövetségi forrás szerint nem várható nagy horderejű bejelentés a pénteki találkozó után. A felekre még komoly küzdelem vár a kapcsolatok normalizálását és a folyamatot hevesen ellenző Hezbollah sikeres leszerelését célzó megállapodás érdekében.

Washingtoni vétó: Nincs épületrombolás, kötelező az előzetes egyeztetés

A lényeg: Az Egyesült Államok egyértelmű iránymutatást adott Izraelnek: minden célzott likvidálást előre be kell jelenteniük Washingtonnak, a nagyméretű lakóépületek rombolását pedig megtiltották, jelentette a 12-es csatorna izraeli forrásokra hivatkozva.

  • A bejrúti akció: Az amerikai vezetést nem érte meglepetésként az a precíziós bejrúti légicsapás, amelyben Izrael Ali al-Huszanit, a Hezbollahhoz köthető iráni Imam Hosszein Hadosztály rakétafelelősét próbálta kiiktatni.
  • A játékszabályok betartása: A meglévő katonai, politikai és biztonsági koordinációs mechanizmus részeként Izrael még az operatív ablak megnyílása előtt tájékoztatta az USA-t a likvidálási kísérletről. Al-Huszani kiemelt célpont, mivel az iráni parancsnokság alá tartozó erők tagja.

Stratégiaváltás a terepen: Épületbontás helyett területfoglalás

A színfalak mögött: Az izraeli döntéshozók előtt szűk mozgástér állt a korlátozások miatt. Mivel a Hezbollah bástyáin belüli nehéz légicsapások és az épületrombolások az amerikai vétó miatt lekerültek a napirendről, Izrael a területfoglalás (szárazföldi jelenlét) mellett döntött.

  • A taktika hátulütője: A csatorna elemzése szerint a dél-libanoni területek feletti ellenőrzés átvétele aligha oldja meg az öngyilkos drónok problémáját. Elemzők szerint ez akár ellenkező hatást is kiválthat: minél több izraeli katona állomásozik nagyobb területen, annál több célpontot szolgáltatnak a drónoknak.
  • A rövid távú cél: Izrael jelenleg a nyomásgyakorlásra és a Hezbollah meggyengítésére törekszik, de a jelentések szerint a közeljövőben a dróntámadások számának növekedésére kell számítani a térségben.

Katonai védelem és a „Sárga Vonal” biztosítása

A terepen: A hadsereg intenzív tisztogató akciókat végez, és szigorúan blokkolja a terroristák beszivárgását az úgynevezett „Sárga Vonal” területére. A hadműveletek fókusza ezen a zónán túlra helyeződött, hogy magát a vonalon belüli védelmi rendszert tökélesítsék.

A drónfenyegetés kezelése: A hadsereg folyamatosan keresi a megoldásokat a figyelmeztető és védelmi rendszerek javítására.

  • A jelenlegi fő pajzs: A csapatok fölé kifeszített fizikai védőhálók, amelyek eddig már több tucatnyi öngyilkos drón becsapódását akadályozták meg.
  • A jövő technológiája: A szárazföldi erők és a logisztikai igazgatóság jelenleg is tesztelnek olyan új elfogóeszközöket, mint a repeszsörétes lőszerek, speciális hálók és sörétes puskák.

A stratégiai cél: Teherán és Bejrút szétválasztása

A nagykép: Az izraeli politikai és katonai vezetés elsődleges stratégiai célja, hogy teljesen elvágja a kapcsolatot a Hezbollah katonai akciói és az Iránnal zajló nemzetközi tárgyalások között.

  • A libanoni párbeszéd szerepe: Az Izrael és Libanon közötti közvetlen tárgyalássorozat hosszú és rendkívül összetett folyamat. Bár a védelmi tisztviselők szerint egyáltalán nem garantált, hogy ez a folyamat elvezet a Hezbollah teljes leszereléséhez, arra kiválóan alkalmas, hogy politikai éket verjen az iráni rezsim és libanoni meghosszabbított karja közé.

Diplomáciai feszültség a Perzsa-öbölben: Össztűz alatt Omán

A kulisszák mögött: Miután Trump megfenyegette az Ománi Szultanátust a Hormuzi-szoros helyzete miatt, kiderült, hogy az Öböl-menti államok is dühösek Maszkat magatartása miatt, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este.

  • A közvetítők nyomása: Az Irán és az Egyesült Államok között közvetítő egyik ország diplomatája a Kan-nak elárulta: a legutóbbi, dohai tárgyalásokon a közvetítők próbálták meggyőzni az irániakat, hogy állítsák vissza a háború előtti, teljesen korlátozásmentes állapotot a Hormuzi-szorosban.
  • Miért mérges Trump? Ez az oka annak, hogy az elmúlt 24 órában kemény amerikai és elnöki nyilatkozatok hangoztak el Omán ellen. A szultanátust ugyanis úgy látják, mint amely segít Iránnak egy közös menedzsment- és vámbehajtási rendszer kialakításában a szorosban.
  • Regionális ellenállás: A név nélküli diplomata megerősítette, hogy nemcsak az amerikaiak, hanem a többi Öböl-menti ország is határozottan ellenzi az ománi-iráni közös felügyelet ötletét, mivel ez közvetlenül sértené az ő érdekeiket is. Az egyetértési megállapodás szellemisége egyértelmű: a Hormuzi-szorosnak korlátozások nélkül meg kell nyílnia. Az omániaknak küldött üzenet rövid: „Ne avatkozzatok be!”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Trumpék libanoni vétója és össztűz alatt Omán first appeared on Új Kelet Live.