Rövid összefoglaló
- Fokozódó feszültség az északi fronton: A Hezbollah intenzívebbé tette Észak-Izrael elleni légitámadásait. Nahariában a strandolók kénytelenek voltak fedezékbe vonulni, amikor rakéta csapódott a tengerbe. Az Izraeli Védelmi Erők csapást mért a terrorszervezet egyik tüzérségi parancsnoki központjára Dél-Libanonban, miközben a libanoni tűzszüneti tárgyalások megakadtak a Pentagonban Izrael pufferzónára vonatkozó követelései miatt.
- Török biztonsági ajánlat feltételekkel: Hakan Fidan török külügyminiszter regionális biztonsági platformot ajánlott Izraelnek (Törökország, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Egyiptom részvételével), ennek feltételeként azonban az 1967-es határok szerinti palesztin állam elismerését és a gázai blokád feloldását szabta meg.
- Taktikai manőverek a Hormuzi-szorosban: Egyre több kereskedelmi hajó lekapcsolt jeladókkal, „láthatatlanul” halad át a blokád alatt álló szoroson az amerikai hadsereg koordinációja és navigációs iránymutatása mellett. Az Iránnal kötendő megállapodás utolsó vitás pontja egy Katarban zárolt 6 milliárd dolláros alap humanitárius célú, fokozatos feloldása.
- Kínai fegyverek Iránban: Amerikai hírszerzési források szerint Kína lopakodó repülőgépeket, radarállomásokat és vállról indítható rakétákat biztosíthatott Iránnak az összecsapások kezdetén.
Avi/ujkelet.live
Sötétben tapogatózó tankerek a Hormuzi-szorosban
A lényeg: Egyre több kereskedelmi hajó úgy próbál átjutni a blokád alá vont Hormuzi-szoroson, hogy lekapcsolja a fényeit és a navigációs jeladóit. A veszélyes manőverek során az amerikai hadsereg iránymutatásaira támaszkodnak az ütközések elkerülése érdekében – jelentette a The Wall Street Journal forrásokra hivatkozva.
A kulisszák mögött:
- Amerikai asszisztencia: A források szerint az USA pontos tanácsokkal látja el a hajókat arról, mikor váljanak „láthatatlanná”, és hogyan kezeljék az iráni erők felől érkező fenyegetéseket.
- A „Project Freedom” utóélete: Néhány hajó a Perzsa-öböl azon részén hajózik át, amelyet az USA a hónap elején tisztított meg. Ezt a hajóvezetési kezdeményezést korábban felfüggesztették az öböl-menti szövetségesek ellenállása miatt.
- Egy konkrét eset: A héten egy görög olajszállító tanker is így jutott át, fedélzetén kétmillió hordó nyersolajjal. A WSJ szerint a hajó már március eleje óta vesztegelt a Perzsa-öbölben, majd Omán partjai mentén haladva most India felé tart.
Számokban: A Kpler hírszerzési cég adatai alapján március 2. óta naponta kevesebb mint öt hajó vállalta a lekapcsolt jeladókkal való áthaladást a szoroson. A legtöbb hajó továbbra is az Irán által jóváhagyott útvonalat használta. Tim Hawkins sorhajóhadnagy, a CENTCOM szóvivője megerősítette a WSJ-nek, hogy folyamatosan kommunikálnak és koordinálnak a szoroson áthaladó hajókkal.
A 6 milliárd dolláros kérdés az iráni alkuban
A helyzet: Az Iránnal kötendő egyetértési megállapodás jóváhagyásának egyik utolsó vitás pontja a Katarban zárolt 6 milliárd dolláros iráni alap feloldása, írja a The New York Post.
- A feltétel: A Post által idézett amerikai tisztviselő szerint a pénzt fokozatosan, élelmiszer- és orvosi segélyek formájában szabadítanák fel, ahogy Irán teljesíti a mérföldköveket – beleértve a Hormuzi-szoros megnyitását és aknamentesítését. A jelentésből nem egyértelmű, hogy ez amerikai javaslat vagy már a megállapodástervezet része.
- A háttér: A pénzt még 2023 szeptemberében, egy fogolycsere-alku részeként utalták át Dél-Koreából katari számlákra Joe Biden akkori elnök jóváhagyásával. A forrásokat azonban zárolták, miután az Irán által támogatott Hamász terrorcsoport 2023. október 7-én megtámadta Dél-Izraelt, kirobbantva a gázai háborút.
Kínai fegyverek az iráni fronton?
A hír: A múlt hónapban Délnyugat-Irán felett lelőtt F-15-ös vadászgép eltalálásához használt vállról indítható rakéta valószínűleg kínai gyártmányú volt, jelentette az NBC három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
- Nagyobb volumenű támogatás: Az egyik forrás és egy amerikai tisztviselő az NBC-nek elmondta: Kína lopakodó repülőgépeket és hosszú hatótávolságú, korai előrejelző radarállomásokat is biztosíthatótt Irán számára az Izrael és az USA által február 28-án indított háború elején.
- Nyomozás alatt: A vadászgép lelövése – amely egy 36 órás feszült mentőakciót indított el a pilóta felkutatására – még mindig vizsgálat tárgyát képezi.
- A diplomáciai szál: Donald Trump múlt hónapban azt nyilatkozta, személyesen kérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Iránnak. Hszi akkor biztosította Trumpot arról, hogy „lényegében nem tesz ilyet”.
Törökország biztonsági platformot kínál Izraelnek – feltételekkel
A lényeg: Hakan Fidan török külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael csatlakozhatna egy olyan regionális biztonsági platformhoz, amelynek Törökország, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Egyiptom is tagja lenne.
A feltételek:
- Izraelnek el kell ismernie a palesztin államot az 1967-es határok alapján.
- Fidan egy interjúban hozzátette: Törökország és Izrael minden probléma nélkül visszatérhetne a normális diplomáciai kapcsolatokhoz, de ehhez Izraelnek „le kell állítania a palesztinok megölését, és meg kell szüntetnie a gázaiak elzárását az alapvető emberi szükségletektől”.
Északi front
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők tájékoztatása szerint a Hezbollah terrorszervezet tegnap óta fokozta légitámadásait Észak-Izrael ellen:
- Egy drón a határ menti Somera közelében csapódott be egy katonai zónába, egy másikat elfogtak.
- Galilea térségében is megszólaltak a szirénák egy gyanús légi célpont miatt, de az nem lépte át a határt. Személyi sérülés nem történt.
- Cfát és Nyugat-Galilea térségére több rakétát lőttek ki Libanonból; néhányat elfogtak, a többi nyílt területen vagy a tengerbe csapódott.
- Este pedig két rakétát lőttek ki Kirjat Smonára, a légvédelem elfogta őket.
Nahariában a strandolók kénytelenek voltak fedezékbe vonulni, amikor rakéta csapódott a tengerbe:
Támadásban: Az izraeli hadsereg tegnap csapást mért a Hezbollah egyik tüzérségi parancsnoki központjára a dél-libanoni Burzs al-Samali térségében. A támadást másodlagos robbanások követték, ami a struktúrában tárolt fegyverek jelenlétére utal.
A kilátások: Az Izraeli Védelmi Erők közölte, hogy felkészült a Hezbollah fokozott rakétatüzére, ahogy a csapatok mélyebbre nyomulnak Dél-Libanonba. A Polgárvédelmi Parancsnokság lakossági irányelvein egyelőre nem változtattak.
Megakadtak a libanoni tűzszüneti tárgyalások a Pentagonban
A helyzet: Hivatalos libanoni források a katari Al-Araby Al-Jadeed lapnak elmondták, hogy a tegnapi pentagoni találkozón nem történt előrelépés a tartós tűzszünet kialakításában, mivel Izrael ragaszkodik a dél-libanoni hadműveletek folytatásához és egy pufferzóna létrehozásához.
A libanoni álláspont:
„Vannak olyan izraeli követelések, amelyeket a jelenlegi körülmények között nem lehet végrehajtani. A libanoni hadsereg ragaszkodik a tűzszünethez és az izraeli kivonuláshoz, hogy felvonultathassa erőit az ország déli részén” – idézik a forrásokat, megjegyezve, hogy a libanoni hadsereg szerint komoly akadályai vannak a Hezbollah leszerelésének is.
A következő lépések:
A források az Al-Araby csatornának elmondták, hogy Libanon a június 2-3-án Washingtonban esedékes közvetlen tárgyalási forduló után alakítja ki végleges álláspontját. Úgy vélik, az USA még nem foglalt el végleges álláspontot a harcok lezárásáról, pedig az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás elengedhetetlen lenne. Libanon egyelőre nem tervezi a tárgyalások feladását, mert a bojkott Izraelnek kedvezne, és lehetőséget adna Dél-Libanon további területeinek elfoglalására.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Rakéta elől menekülő strandolók Izraelben és a török ajánlat first appeared on Új Kelet Live.