ujkeletlive
Nem számít különösebben drámai eseménynek, hogy az elmúlt héten többször bejelentett, már „akár ma létrejövő” iráni megállapodás ellenére, Donald Trump elnök újabb, ismét várhatóan napokig elhúzódó egyeztetési fordulót kezdeményezett, mondván, hogy számára több fontos elemet akar megerősíteni – különösen az iráni nukleáris tételekkel kapcsolatban.
Azt követően, hogy egy héttel korábban vasárnapra ígérte az iráni szándéknyilatkozat bejelentését, múlt péntekig nem történt semmi, miután az elnök ugyan bejelentette, hogy „végleges döntés” meghozatalára törekszik az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbításáról, és a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló egyetértési nyilatkozatra vonatkozóan, de tanácsadóival összehívott alig két órás találkozó a Fehér Ház Helyzetértékelő Szobájában végül eredménytelenül zárult. A másik fél, Irán részéről szintén megerősítésre került, miszerint az egyezményt még nem véglegesítették.
A megbeszélést követően névtelenül nyilatkozó fehér házi forrás az AP hírügynökségnek megerősítette, miszerint az elnök „kizárólag olyan megállapodást köt, amely „jó Amerikának, és megfelel a vörös vonalaknak.„
A jelenlegi helyzet – Trump tovább folytatja eddig bevált „húzd meg, ereszd meg” stratégiáját, ami Teheránnak is szemmel láthatóan jobban megfelel, mint megbízni az eddig minden ígéretét háborúba irányító elnök szavában.
Mindenesetre, a Fehér Ház egy héttel korábbi kezdeti eufórikus bejelentését követően, és a héja republikánusok felháborodása közepette Trump arra összpontosít, hogy a feltételezett szándéknyilatkozatot Barack Obama volt elnök, korábbi 2015-ös atomalkuját [JCPOA] felülmúló, az egész világ békéjét biztosító megállapodásaként fogadtassa el.
A felek által megerősített, de még nem véglegesített egyezség 60 nappal meghosszabbítaná a tűzszünetet, miközben új tárgyalásokat kezdenének Irán vitatott nukleáris programjáról.
A pénteki fehér házi helyzetértékelő egyeztetésről eddig annyit lehetett tudni mindössze, hogy Trump nem döntött a megállapodás véglegesítéséről. Az Axios legfrissebb jelentése azonban arról számolt be, hogy az elnök több módosítást tartalmazó újabb vázlatot küldött vissza a teheráni vezetésnek.
„Trump akarja a megállapodást, és arra számít, hogy hamarosan véglegesítik azt, de szeretne megerősíteni néhány számára fontos pontot – különösen az iráni nukleáris anyagok tekintetében,” – idéz az Axios két amerikai tisztviselőt.
A felek által eddig ismert szándéknyilatkozat tartalmaz egy kötelezettségvállalást Irán részéről, miszerint nem törekszik nukleáris fegyver birtoklására, de ezen felül nem rögzít konkrétumokat, lévén az ezután következő tárgyalások vitapontját képezik. A szándéknyilatkozat aláírása után 60 napos időkeret áll rendelkezésre a teheráni rezsim nukleáris kötelezettségvállalásairól, illetve az amerikai szankciók feloldásáról történő tárgyalásokra, míg a napirend első pontjai között szerepel a dúsított uránkészlet megsemmisítésének módja, valamint a további dúsítás korlátozása.
Az Axios jelentése szerint Trump ezen az utóbbi részen akar módosítani, konkrét kötelezettségvállalásokat iktatva be azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hogyan kapja meg a mintegy 400 kg dúsított uránt, és mikor. Ugyanakkor, az elnök a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásával kapcsolatos részt is átírná, jelezte az Axiosnak egy másik forrás.
Az említett változtatások alapján tulajdonképpen egy egészen új vázlatra lehet következtetni, miután Irán reakciója bizonytalannak tűnik, ugyanakkor Trumpot állítólag arról tájékoztatták, hogy körülbelül három napba telik, mire megérkezik a válasz. Bár az elnöknek egy hétbe tellett újabb változtatásokra hivatkozva nem dönteni, az Axios forrása annak tudja be a három napos válaszidőszakot, hogy „szó szerint barlangokban vannak, és nem használnak e-mailt.”
Mire lehet számítani – „lesz megállapodás. Hogy mennyire közeleg, azt majd meglátjuk. Készek vagyunk várni, hogy az elnök megkapja, amit kér. Lehet egy hét. Lehet kevesebb. Lehet több. A hét elején reméljük, hogy lesz már valami a kezünkben,” – tette hozzá a magas rangú kormányzati forrás.
Eközben, az iráni állami média arról számolt be, hogy a megállapodás közel van, de még nem végleges, azt is állítva, hogy a megegyezés szerint Teherán milliárdos nagyságrendű befagyasztott pénzösszegeket kapna vissza, amit a Fehér Ház inkább kommentált.
Hegseth, Kína és az iráni háború
Pete Hegseth védelmi miniszter ezidőtájt a szingapúri Shangri-La védelmi konferencián tartott beszédet, és nyilatkozott többek között Washington és Ázsia közös biztonsági érdekeit illetően, miközben az iráni háborút egy külön nyilatkozatban marginálisan érintette.
„Az Egyesült Államok készen áll az Irán elleni támadások újrakezdésére, ha nem sikerül megállapodásra jutni,” – közölte tegnap Hegseth, majd hozzátette, hogy – „képességünk az újrakezdésre, ha szükséges: több mint képesek vagyunk rá. Készleteink kifejezetten alkalmasak erre, mind ott, mind világszerte, úgyhogy nagyon jó pozícióban vagyunk,” – majd megismételte a Fehér Ház narratíváját, miszerint Trump elnök „türelmes,” és egy olyan „nagyszerű megállapodást” szeretne összehozni, amely garantálja, hogy Irán nem jut atomfegyverhez
A Pentagon főnöke, továbbá hangsúlyozta, miszerint az Egyesült Államok az iráni konfliktus ellenére sem fordított hátat az ázsiai-csendes-óceáni régiónak, mondván -„képesek vagyunk egyszerre két dologgal is foglalkozni. Gőzerővel fejlesztjük a védelmi ipari bázisunkat, így hamarosan a korábbi hadianyagmennyiség kétszeresét, háromszorosát vagy négyszeresét fogjuk legyártani, hogy biztosítsuk valamennyi hadi tervünk megfelelő finanszírozását szerte a világon.”
Hegseth szingapúri felszólalására alig két héttel Trump kínai csúcstalálkozója után került sor, ahova egyébként védelmi minisztere is elkísérte, emellett idei részvétele a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett fórumon a második alkalom volt.
Tegnapi felszólalása kapcsán külön nem említette sem az ukrajnai háborút, sem az iráni háborút, ez utóbbit illetően csak annyit jegyzett meg, hogy Trump biztosította őt, miszerint a teheráni tárgyalások lezárultával, „bármely megállapodás jó megállapodás lesz.”
Beszédében alapvetően a régióra összpontosítva, enyhített a pekingi figyelmeztetéseken, ugyanakkor kijelentette, miszerint az USA továbbra is elkötelezett a Csendes-óceáni biztonság iránt.
Összességében – a tavalyi első szereplése, és az idei közötti lényeges hangnemváltás Trump pekingi látogatásához kapcsolódó stratégiai irányvonalat tükrözte – tekintettel a meredeken induló vámháborút megtörő megtorpanásra, és az iráni patthelyzetre.
Míg tavalyi, Pekingben felháborodást kiváltó beszéde során, Hegseth a Kína felől érkező, gyorsan fejlődő fenyegetésekre figyelmeztetett, utalva a Tajvanra irányuló agresszív fellépésre, amelyre „minden nap aktívan gyakorlatoznak,” szombaton már akként vélekedett, hogy Trump és Xi Jinping elnök egyetértett a „stratégiai stabilitáson alapuló konstruktív kapcsolat kiépítését illetően, amely a méltányosságon és a kölcsönösségen alapul.”
Ugyanakkor, kijelentette – „jogos az aggodalom Kína történelmi mértékű katonai erőépítése, illetve regionális, valamint azon túli katonai tevékenységeinek bővülése miatt,” – utalva azon amerikai prioritásra, hogy Kína ne uralhassa az Indo-csendes-óceáni térséget.
Végezetül, kikerülve Trump pekingi látogatásának megoldatlan kulcskérdését a tajvani fegyvereladásokkal kapcsolatban, Hegseth inkább méltatta több ázsiai ország lojalitását, és erőfeszítéseit, miközben az európai szövetségeseket kritizálta.
The post A hetek óta húzódó még „ma” létrejövő iráni megállapodás véglegesítését Trump újabb változtatásokkal késlelteti first appeared on Új Kelet Live.