Rövid összefoglaló
- Mi történik az izraeli-libanoni határon? Heves harcok és folyamatos légiriadók jellemzik az északi határvidéket.
- Mit jelent Izrael berendezkedése a Beaufort-erődnél? Katz védelmi miniszter bejelentette, hogy izraeli csapatok fognak állomásozni a stratégiai jelentőségű Beaufort-erődnél, amely az új dél-libanoni izraeli biztonsági övezet kulcspontja.
- Libanoni belső ellenállás: Türosz és Nabatijeh lakói követelik, hogy a településeket nyilvánítsák fegyvermentessé, és adják át a területet a libanoni hadseregnek, nyíltan szembefordulva a Hezbollah terrorszervezettel.
- Egyiptomi-török összefogás: Kairó és Ankara diplomáciai úton igyekszik fékezni Trump Ábrahám-megállapodások bővítésére irányuló terveit.
Avi/ujkelet.live
Eszkaláció északon
A lényeg: Heves harcok és folyamatos légiriadók jellemezték a délelőttöt az izraeli-libanoni határ mentén, miközben az Izraeli Védelmi Erők újabb offenzívát indított a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrája ellen Dél-Libanonban.
A részletek:
- Támadások Galileában: A Hezbollah drónnal és több rakétasorozattal vette célba Nyugat-Galileát és a határ menti Zarit térségét. A drón nyílt területen csapódott be, a rakéták többségét a légvédelem elfogta, a maradék lakatlan területen csapódott be. Sérülésekről nem érkezett jelentés.
- Akkó és Kirjat Smona: Akkóban is aktiválódtak a szirénák, egy rakétát elfogott a légvédelem, a többi nyílt területen landolt. Kirjat Smonában drót miatt volt riadó, a hadsereg szerint az incidensnek vége.
- Izraeli válaszcsapások: Az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy átfogó támadási hullámot indított a Hezbollah infrastruktúrája ellen Türosz térségében és Dél-Libanon egyéb területein.
A következő lépés: Avichai Adraee ezredes, a hadsereg arab nyelvű szóvivője felszólította a Zahrani-folyótól délre élő dél-libanoni lakosokat, hogy azonnal hagyják el otthonaikat és húzódjanak a folyótól északra.
Izrael berendezkedik a Beaufort-erődnél
Mi történt? Iszrael Katz védelmi miniszter bejelentette, hogy izraeli csapatok fognak állomásozni a stratégiai fontosságú Beaufort-erődnél, amely az új dél-libanoni izraeli biztonsági övezet részét képezi.
Az első izraeli tank, mely átszelte a Litáni folyón lévő Galilea-hidat Beaufort felé:
A kontextus: Katz az 1982-es első libanoni háború elesett katonáinak emlékművénél beszélt. Kiemelte, hogy 26 évvel a korábbi libanoni biztonsági övezetből való kivonulás után az izraeli zászló ismét a Galileát belátó csúcsokon lobog.
„A Beaufort elfoglalása és a szárazföldi manőver kiterjesztése világos üzenet ellenségeinknek: bárki, aki Izrael állampolgárait fenyegeti, egymás után fogja elveszíteni a stratégiai eszközeit.” – nyilatkozta Israel Katz.
Libanoni politikai törésvonalak és diplomáciai csaták
A helyzet: Miközben az izraeli hadsereg átlépte a Litáni-folyót, és biztosította a Beaufort-gerinc, valamint Wadi al-Szaluki területeit, Libanonon belül politikai feszültség alakult ki a Hezbollahhal szemben, miközben diplomáciai tárgyalások is zajlanak.
Belső ellenállás: A pro-szaúdi Asharq Al-Awsat újság jelentése szerint Dél-Libanonban a helyi aktivisták megindították az első nyílt politikai konfrontációt a Hezbollahhal. Türosz és Nabatijeh lakói követelik, hogy a két települést nyilvánítsák „fegyvermentes, nyitott várossá”, és adják át a libanoni állam és hadsereg kizárólagos hatáskörébe, megvédve a lakosságot az izraeli bombázásoktól és a kitelepítéstől.
Nemzetközi visszhang:
- Nawaf Szalám libanoni miniszterelnök egy szombati televíziós beszédben azzal vádolta meg Izraelt, hogy „felperzselt föld politikát” folytat és kollektív büntetéssel sújtja a lakosságot, ami nem hoz biztonságot Izraelnek, jelentette a The Guardian.
- A tárgyalások állása: Szalám ugyanakkor megvédte az USA által támogatott egyeztetéseket. Pénteken Washingtonban izraeli és libanoni katonai tisztviselők tárgyaltak a tűzszünet megerősítését célzó „biztonsági sávban”.
Ábrahám-megállapodások: Törökország és Egyiptom hűti a kedélyeket
A színfalak mögött: Donald Trump amerikai elnök a múlt héten felszólította Szaúd-Arábiát, Katart és Pakisztánt, hogy csatlakozzanak az Ábrahám-megállapodásokhoz, ám a regionális kulcsszereplők igyekeznek fékezni a folyamatot az elmaradó izraeli engedmények miatt.
A geopolitikai törésvonalak:
- Törökország feltétele: Hakan Fidan török külügyminiszter kijelentette, Izrael csak akkor csatlakozhat egy olyan regionális biztonsági platformhoz, amelynek Törökország, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Egyiptom a tagja, ha elismeri a palesztin államot az 1967-es határok mentén.
- Egyiptomi szkepticizmus: Kairói tisztviselők a Hezbollahhoz köthető Al-Akhbar libanoni lapnak úgy nyilatkoztak, hogy az egyiptomi kormány szerint a palesztin kérdés holtpontja miatt jelenleg lehetetlen előrelépni az Ábrahám-megállapodások bővítésében.
- Szaúdi álláspont: A Kan közszolgálati műsorszolgáltató egy regionális forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös a közelmúltbeli megbeszélésein egyértelművé tette: nem lát reális esélyt az áttörésre a jelenlegi Netanjahu-kormánnyal.
A konklúzió: Törökország és Egyiptom diplomáciai úton igyekszik megakadályozni, hogy Trump újabb országokat vonjon be a normalizációs folyamatba anélkül, hogy Izrael politikai árat fizetne a palesztin kérdésben, ami a jelenlegi izraeli álláspontot tekintve nem reális.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Folyamatos légiriadók északon és egyiptomi-török összefogás first appeared on Új Kelet Live.