Rövid összefoglaló
- Libanoni eszkaláció: A Hezbollah és az izraeli hadsereg fokozódó összecsapásai veszélybe sodorják a Trump által szorgalmazott iráni tűzszüneti megállapodást. Az olajárak több mint 2%-kal emelkedtek.
- Belföldi patthelyzet: Netanjahu az előrehozott választások elkerüléséért továbbra is védi a háredi közösség sorozási mentességét, miközben már 90 ezer ultraortodox katonaszökevény ellen van kilátásban elfogatóparancs.
- Zavargások Bét-Semesben: Erőszakos ultraortodox tüntetők törtek be a bét-semesi rendőrőrsre egy dezertőr letartóztatása miatt, ami után a rendőrség különleges könnyítéseket vezetett be a háredi panaszosok védelmében.
ujkelet.live
Diplomácia: Eszkalálódik a libanoni háború, távolodik az iráni megállapodás
Donald Trump elnök iráni patthelyzet feloldására irányuló erőfeszítéseit nehezményezi a libanoni konfliktus, és a Fehér Házban bármennyire igyekeznek tompítani a lángoló helyzetet egy mindössze a nevében utaló tűzszünet erőltetésével, a libanoni Hezbollah terrorszervezet és az izraeli hadsereg közötti összecsapások könnyen meglehet, hogy egyenesen vezetnek az iráni harcok újraindításához.
A február 28-án kirobbantott iráni rezsim elleni amerikai-izraeli közös hadművelet 40 napos intenzív bombázásait Trump végül egy azóta többször meghosszabbított fegyvernyugvással függesztette fel másfél hónappal ezelőtt. Az iráni tűzszünet célja lett volna a felek közötti béketárgyalások, következésképpen az iráni nukleáris program leszerelésének, és a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása. Míg az olajút megnyitása a tűzszüneti megállapodás feltétele lett volna, Izrael ellentmondott a pakisztáni közvetítő által megerősített minden frontra kiterjedő fegyvernyugvásnak, kijelentve, miszerint Libanonban fenn tartja a jogot a területek megszállására, és a bombázások folytatására a Hezbollah felszámolása érdekében.
Irán azonban ragaszkodott a libanoni konfliktus feloldásához, ezért a tűzszünet bejelentését követően, alig néhány óra múltán lezárta ismét a Hormuzi-szorost. A Fehér Ház támogatta az izraeli követelést Libanonra vonatkozóan, ezért Trump amerikai katonai blokádot rendelt el a szoros és a környező tengeri utakon abban a hitben, hogy ezáltal sarokba szorítja a teheráni rezsimet. Közel két hónap elteltével az elnök várakozásaival ellentétben az olajpiac igen, Irán azonban nem omlott össze olajforgalmának korlátozása miatti újabb gazdasági nyomás alatt, és egyelőre a legnagyobb áttörést egy közös szándéknyilatkozat (MOU) elfogadása jelentené – a szoros megnyitása, és az iráni szankciók feloldása mellett a háború lezárása előtt vagy közben tárgyalások kezdődnek az iráni nukleáris program leszerelését illetően. Amennyiben a felek megállapodásra jutnának ezen feltételek szerint, Teherán ragaszkodik a libanoni helyzet tisztázására, mindenekelőtt. Trump libanoni tűzszüneti megállapodását lenullázó konfliktus a Hezbollah naponta erősödő támadásai illetve a Beaufort-erőd izraeli megszállásáig terjedő eszkalálódásával Binjámin Netanjahu miniszterelnök az előrehozott választások nyomása alatt minden bizonnyal további libanoni területek átvételével fokozza a katonai hadműveletet. Teherán lehűtésére Trump annyit tudott elérni, hogy Netanjahut a bejrúti bombázások mellőzésére figyelmeztette.
A tűz alatti tűzszünet közepette Marco Rubio külügyminiszter az elmúlt 48 órában egyeztetett Joseph Aoun libanoni elnökkel és Netanjahuval egy újabb tűzszüneti kezdeményezés előmozdítása érdekében, – jelentette az Axios riportere Barak Ravid amerikai politikai forrást idézve.
A javaslat lényege – az Izrael és Libanon között zajló folyamatos tárgyalások előmozdítása érdekében az USA azt javasolta, hogy első lépésként a Hezbollah szüntessen be minden Izrael elleni támadást, cserébe Izrael tartózkodna a bejrúti eszkalációtól. Az idézett tisztségviselő szerint ilymódon „teret engedne a fokozatos deeszkalációnak, és az ellenségeskedések tényleges beszüntetésének.”
Az említett bejrúti támadások elkerülésén kívül, Rubio újabb javaslata biztosítja az izraeli bombázások, és a területfoglalás expanzióját, ami a Hezbollahon kívül, a libanoni kormány számára szintén elfogadhatatlan, ugyanakkor Ravid amerikai forrása szerint Aoun elnök próbálta meg előmozdítani ezt a javaslatot és tető alá hozni a megállapodást, amit a libanoni elnök egyelőre nem erősített meg.
Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke viszont kijelentette, miszerint garantálja a Hezbollah elkötelezettségét a tűzszünet mellett, de a felelősséget Izraelre hárította, azt követelve, hogy a tűz megszüntetését először Izrael kezdeményezze, annak ellenére, hogy a harcok jelenlegi hullámát a Hezbollah indította.
A fehér házi forrás szerint Washington Iránt teszi felelőssé a kialakult helyzet miatt, mondván „a Hezbollah Teherán iránymutatását követi. Egyértelműen nem áll érdekében a libanoni nép jóléte,” – hozzátéve, miszerint Irán el akarja nyújtani a libanoni konfliktust, hogy később magának tulajdoníthassa a helyzet megmentésének érdemét. Ravid névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselője végül kijelentette, hogy – „az Egyesült Államok nem várja el Izraeltől, hogy tétlenül tűrje a civilek elleni folyamatos támadásokat egy terrorszervezet részéről. A deeszkaláció és a civilek védelmének leggyorsabb módja mindkét oldalon az, ha a Hezbollah azonnal leállítja a tüzelést.”
A libanoni konfliktus eszkalálódása közepette, és azt követően, hogy Izrael elrendelte csapatai szélesebb körű terjeszkedését Libanonba, a hét eleji piacnyitás után az olajárak több mint 2 százalékkal emelkedtek.
Az irányadó Brent nyersolaj 2,45%-kal – hordónként 93,35 dollárra, mig az amerikai West Texas Intermediate [WTI] határidős szerződései 2,8%-kal, hordónként 89,78 dollárra ugrottak meg.
Politika és választások
Az izraeli hadsereg katonái, és tartalékosok tízezrei közel három éve tartó állandó nyomása ellenére, beleértve a jelenleg is zajló libanoni és gázai inváziót, Binjámin Netanjahu miniszterelnök továbbra is ragaszkodna az ultraortodoxok sorozási kibújását biztosító törvény elfogadásához a Kneszet feloszlatásának kikerülésére, ami mindössze néhány héttel hozná előre, az október végén amúgy is esedékes választásokat.
A jelenlegi helyzet – az Izraeli Védelmi Erők becslései szerint fél éven belül 90 ezer ultraortodox (háredi) katonaszökevény ellen lesz érvényben elfogatóparancs, jelentette a 13-as csatorna. Megjegyzendő, hogy jelenleg az összes szolgálatmegtagadó 75%-a a háredi közösségből kerül ki.
Eközben, tovább erősödnek a rendvédelmi erők elleni ultraortodox erőszakos támadások, ilymódon tiltakozva a sorozás, és a dezertálók elfogása miatt, a háttérben pedig ellentmondásos tárgyalások zajlanak.
Ma hajnalban háredi tüntetők tucatjai törtek be a bét-semesi rendőrőrsre egy katonaszövevény letartóztatása ellen tiltakozva. A zavargók betörtek a bét-semesi rendőrsre, bokrokat gyújtottak fel a környéken, köveket dobáltak, és megpróbálták lezárni a 38-as utat. A helyszínre kiérkező rendőrség, és a határrendészet jelentős erői gumibotokkal, és sokkoló gránátokkal próbálták feloszlatni a zavargást.
„Az elmúlt órában erőszakos rendbontók gyűltek össze a Jeruzsálem körzetéhez tartozó bét-semesi rendőrőrs előtt, az erőszakos zavargások egy feltételezett katonaszövevény őrizetbe vétele miatt történtek, akit a katonai rendőrség még az érkezésük előtt elszállított. A rendbontók betörtek az őrs területére, és felgyújtották a közeli növényzetet,” – áll a rendőrség közleményében, a tájékoztatás szerint „a jeruzsálemi körzet rendőrei és a határrendészet harcosai fizikai erő és tömegoszlató eszközök alkalmazásával szorítják vissza a zavargókat, hogy megakadályozzák az őrs és a biztonsági erők elleni támadásokat.”
Később a rendőrség megerősítette, hogy „a rendőrök visszaszerezték az ellenőrzést az őrs területe felett, kiszorították a zavargókat, és továbbra is erőt alkalmazva történik feloszlatásuk a közlekedési útvonalakról, miközben további rendőri erők összevonása zajlik. A kialakult helyzet biztonsági súlyosságát támasztja alá Slomi Bachar dandártábornok, a Cion körzet parancsnokának megérkezése a helyszínre.
Háttérben zajló ellentmondásos tárgyalások
Radikális vallásos csoportok eredetileg tegnap délután 17:00-ra terveztek kulcsfontosságú csomópontokon nagyszabású tüntetéseket, a katonai sorozás ellen, és a dezertőrök letartóztatása miatt. Az akciót szervező, úgynevezett „Jeruzsálemi Frakció” azonban váratlanul bejelentette, hogy 24 órával elhalasztják a demonstrációkat, azt állítva, miszerint – „a katonai hatóságokkal folytatott tárgyalások jelentős fejleményeire való tekintettel, valamint a jesiva-növendékek és vallásos férfiak katonai börtönből való tömeges szabadon bocsátásáról szóló egyeztetések nyomán úgy döntöttünk, hogy a tervezett tüntetéseket 24 órával elhalasztjuk. Amennyiben nem történik elégséges áttörés, a tiltakozó akciók teljes erővel folytatódnak.”
Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője azonban határozottan cáfolta ezen értesüléseket, mondván – „a hír állításaival ellentétben semmiféle tárgyalás nem zajlik a katonaszövevények és a szolgálatmegtagadók katonai börtönből való szabadon bocsátásáról.”
Új rendőrségi irányelvek – Dani Levi országos rendőrfőkapitány néhány nappal ezelőtt helyzetértékelést tartott az ultraortodox közösséggel való együttműködésről, és többek között elrendelte annak felülvizsgálatát, miszerint azon háredi sorkötelezettek visszatartása jogszerű-e, akik bűncselekmények bejelentése vagy panasztétel céljából érkeznek a rendőrőrsökre, arra hivatkozva, hogy ők is jogosultak a „megfelelő rendőri szolgáltatásokra.„
A főkapitány szavai a gyakorlatban azt jelentik, hogy a rendőrség mérlegelni fogja, miszerint a törvénysértő katonaszövevényeket ne vegyék őrizetbe, amennyiben önként lépnek be egy rendőrségi épületbe.
Sabtai Gerbercsik, a rendőrség ultraortodox szektorért felelős szóvivője megerősítette, hogy a pénteki döntés értelmében azokat „azokat a katonaszövevényeket, akik feljelentést tenni érkeznek a rendőrségre, nem tartóztatják le, ezt az utasítást minden rendőr megkapta,” – nyilatkozta Gerbercsik a Kol BaRama rádiónak.
The post Háború, vallás és politika – libanoni patthelyzet, és ultraortodoxok törtek be egy bét-semesi rendőrőrse first appeared on Új Kelet Live.