Rövid összefoglaló
Mi történt? Donald Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban leállította a Bejrút Dahije negyede ellen tervezett intenzív izraeli bombázást, megmentve ezzel az amerikai-iráni fegyvernyugvási tárgyalásokat.
A legfontosabb fejlemények:
- Diplomáciai feszültség: Trump egy rendkívül feszült telefonbeszélgetés során élesen bírálta Netanjahu miniszterelnököt az eszkaláció miatt, amely a Hormuzi-szoros iráni blokádjával és az olajárak megugrásával fenyegetett.
- Tűzszüneti megállapodás: A Hezbollah Washington közvetítésével elfogadta a támadások kölcsönös beszüntetését, bár az Izraeli Védelmi Erők Dél-Libanonban korlátozottan folytathatja a hadműveleteket.
- Izraeli belpolitika: A feszült helyzet közepette a Kneszet 106:0 arányban megszavazta a parlament feloszlatását kezdeményező törvény első olvasatát, így Izrael gőzerővel halad az előrehozott őszi választások felé.
ujkelet.live
Donald Trump libanoni tűzszüneti megállapodását lenullázó konfliktus a Hezbollah naponta erősödő támadásai illetve a Beaufort-erőd izraeli megszállásáig terjedő eszkalálódásával a feszültség végül odáig fajult, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök az előrehozott választások nyomása alatt tegnap reggel bejelentette a Bejrút külvárosa, Dahije elleni intenzív bombázást. Minekutána az izraeli hadsereg arab nyelvű közleményt adott ki, amelyben arra sürgette „Bejrút Dahije negyedének minden lakosát, hogy saját biztonságuk érdekében távozzanak.”
A héber médiában már órákkal korábban, magát meg nem nevező, de nyilvánvalóan a Miniszterelnöki Hivatal felől irányított jelentések szerint Izrael a Fehér Ház tudtával és támogatásával fokozza a libanoni inváziót, mely értesüléseket azonban az amerikai fél nem erősítette meg.
Az északi háború fokozása pillanatokon belül az olajárak megugrásához vezetett. Az amerikai-iráni fegyvernyugvási megállapodásra vonatkozóan Teherán eleve ragaszkodott, hogy annak Libanonra is vonatkoznia kell, ilymódon a tegnapi lángoló események és Netanjahu bejelentését követően, az iráni Tasnim hírügynökség megerősítette, hogy a teheráni tárgyalódelegáció leállította a közvetítőkön keresztüli üzenetváltást az Egyesült Államokkal, majd a Hormuzi-szoros és egyebek teljes, tűz alatti blokádjával fenyegetett.
Az események rövid időn belül vezethettek az iráni harcok újraindításáhához, de Trump az utolsó órában rácáfolt Netanjahu utalásaira, miszerint engedélyt adott a bejrúti bombázásra, és erősen behúzta a féket. Az elnök telefonon beszélt a miniszterelnökkel, és elmondása szerint a Hezbollah közvetítőjével, majd az esti órákban megerősítette, hogy közbenjárásával Izrael leállítja a bejrúti bombázást, a Hezbollah pedig szintén visszafogja az északi közösségek elleni masszív támadásokat.
Összegezve – a Fehér Ház egyértelmű jelzést küldött miszerint nem veszi jó néven az Iránnal tervezett megállapodás izraeli megakasztását, majd a Netanjahuval folytatott telefonos egyeztetés után Trump azt állította, hogy az Iránnal való tárgyalások „gyors ütemben folytatódnak.”
Saját közösségi platformján közzétett szívélyes bejegyzése ellenére, Trump és Netanjahu közötti beszélgetés az eddigi legrosszabb hangvételű hívás volt. Az Axios forrásai szerint az elnök tajtékzott és „ki**szott őrültnek,” majd hálátlannak nevezte Netanjahut, holott ő segített megóvni a börtöntől, utalva a korrupciós perei miatti többszöri beavatkozására kegyelmi ügyével kapcsolatban.
„Ki**zottul megőrültél. Börtönben ülnél, ha én nem lennék. Én mentem meg a seggedet. Most már mindenki gyűlöl téged. Emiatt az egész világ gyűlöli Izraelt,” – közölte Trump, az Axios forrásai szerint, továbbá az elnök állítólag azt is közölte Netanjahuval, ha beváltja Bejrút bombázására vonatkozó fenyegetéseit, azzal tovább izolálja Izraelt a világban.
Trumpnak ugyan tudomása van arról, hogy a Hezbollah fokozta az északi közösségek elleni támadásokat, és elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, ugyanakkor úgy véli, hogy Netanjahu aránytalan módon túlozta el a feszültséget, miután az ügyben jártas tisztviselő szerint az elnök „be volt rágva,” és egy ponton rákiáltott Netanjahura: „mi a f”szt művelsz?” mire a miniszterelnök csak annyit válaszolt, hogy „Oké, oké, csak győződj meg róla, hogy minden el van intézve.”
A két vezetőnek nem ez volt az első feszült beszélgetése, de a nyilvánosság előtt továbbra is mindeketten egyetértenek a szoros együttműködésben, de ez utóbbi hívás volt a legrosszabb beszélgetése, amióta visszatért a hivatalába. Az elnök dühét minden bizonnyal az váltotta ki, hogy Netanjahu libanoni eszkalációs döntése egyenesen vezet az Iránnal folytatott tárgyalásai összeomlásához.
Mindenesetre, Trump bejelentése után Libanon washingtoni nagykövetsége később megerősítette, hogy a Hezbollah elfogadta az Egyesült Államok javaslatát a „támadások kölcsönös beszüntetésére,” hozzátéve, miszerint Trump biztosította a libanoni nagykövetet Netanjahu beleegyezését illetően.
A Marco Rubio külügyminiszter által javasolt egyezség értelmében Izrael felfüggesztené a Bejrút elleni tervezett támadásait, cserébe a Hezbollah is leállítaná az Izrael elleni csapásokat.
Az Axios izraeli forrása ugyan elismerte, hogy a Dahije elleni intenzív bombázások elmaradnak, Trump bejelentése után azonban Netanjahu egy közleményben azt állította: közölte az elnökkel, hogy Izrael támadni fogja a bejrúti célpontokat, ha a Hezbollah nem hagy fel Izrael támadásával, és addig is Izrael folytatja hadműveleteit Dél-Libanonban.
Előzmények: ,,Az USA nem várja el Izraeltől, hogy tétlenül tűrje a civilek elleni folyamatos támadásokat egy terrorszervezet részéről,” – nyilatkozta tegnap előtt egy amerikai tisztviselő az Axiosnak, ami viszont nem egyenértékű a bejrúti hadművelet engedélyezésével
A feszültség tetőzéseként Trump hosszú telefonbeszélgetést folytatott Netanjahuval, hogy megvitassák a kibontakozó libanoni válságot és az Iránnal folyó tárgyalásokat, amit a hívás előtt egy magas rangú amerikai tisztviselő úgy értékelt az Axiosnak, Trump úgy érezte, Netanjahu Bejrút elleni csapásokkal való fenyegetőzése túl messzire megy.
A helyzet jelenlegi állása szerint az izraeli és libanoni diplomaták keddre ütemezett washingtoni tárgyalásait a tervek szerint megtartják.
„Az álláspontunk változatlan,” – dacolt Netanjahu Trump közleményéve, mondván amennyiben a Hezbollah újratámad, Izrael Dahijét fogja bombázni. Ugyanakkor, a megértés ellenére a légiriadó-szirénák tegnap este és az éjszaka folyamán is megszólaltak északon, bár korántsem olyan mértékben, mint előtte. A megállapodás szerint, ami a Dél-libanoni területeket illeti az Izraeli Védelmi Erők tovább folytathatja a hadműveletet, míg a Hezbollah továbbra is védekezhet.
Végezetül Trump az ABC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy úgy véli, hogy az Iránnal való tűzszünet meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló megállapodás „akár már a jövő héten lehetséges.”
„Jól néz ki a dolog. Volt ma egy kis gikszer, de nagyon gyorsan megoldottam, amint azt biztosan észrevették. Beszéltem a Hezbollahhal, és megmondtam nekik, hogy ne lőjenek, aztán beszéltem Bibivel, és neki is megmondtam, hogy ne lőjön, és mindketten leálltak az egymásra való lövöldözéssel,” – összegezte az elnök.
Politika és választások
A libanoni incidens közepette a Kneszetben is feszült napnak néztek elébe a képviselők. Hosszú vitát követően végül a hajnali órákban a plénum elsöprő többséggel – 106/0 arányban megszavazta a Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény első olvasatát
Az ultraortodox frakcióknak köszönhetően, különösen az askenázi Jahadut Hatora a sorozási törvény miatt, Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel történő végleges szakítását követően, két héttel ezelőtt a plenáris ülés előzetes olvasatban már jóváhagyta az előrehozott választásokat. A javaslat ezt követően a Kneszet Bizottsága elé került, a mai szavazás után ismét visszakerül, és egy későbbi szakaszban bocsátják második illetve harmadik olvasatban a plénum elé. Az 25. Kneszet feloszlatása az előrehozott választások pontos dátuma körüli vita miatt húzódik, így a törvényjavaslat egyelőre egy szeptember 8. és október 25. közötti időszakot határoz meg lehetséges intervallumként.
A szefárd Sász párt elnöke, Árje Deri képviselője, Jinon Azulaj a törvény bizottsági vitáján tegnap hangsúlyozta, hogy reményei szerint „ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején sikerül megállapodásra jutni a választások időpontjáról,” amit Ofir Katz a koalíció vezetője (Likud) megerősített.
A Központi Választási Bizottság ügyvezető igazgatója, Din Livne hozzátette: „a Központi Választási Bizottság a Kneszet által meghatározott időpontban fogja lebonyolítani a választásokat, még akkor is, ha az kevesebb mint 90 nap múlva lesz – ez az időtartam ugyanis törvényileg nem rögzített. Ugyanakkor hálásak lennénk, ha a feloszlatás és a választások napja között nem hagynának nekünk 83 napnál kevesebbet.”
Továbbá, Livne megjegyzi, hogy az őszi ünnepekkel kapcsolatban több dátum is felmerült, ami szükségessé teheti a végleges eredmények közzétételére megjelölt idő meghosszabbítását, – „ez viszont törvénymódosítást igényel, mivel a jelenlegi jogszabályok szerint a választások napjától számított 8 napon belül nyilvánosságra kell hoznunk a hivatalos végeredményt.”
A Kneszet a feloszlatása után az ügyvezető kormány továbbra is folytathatja a törvényalkotást egészen az új parlament megalakulásáig, de az előrehozott választások valószínűleg megnehezítik majd a koalíció jogalkotási törekvéseit. Ilymódon, Netanjahu és koalíciója a Kneszet feloszlatásáról szóló szavazás után két olyan vitatott törvényjavaslat első olvasatáról is tárgyaltak, amelyek korlátoznák a főügyész jogkörét, és megnehezítenék magasrangú kormányzati tisztviselők elleni vádemelést. Ezen törvényjavaslatok első olvasatának megszavazása ellenére, még nem válnak hatályos törvénnyé, de a koalíciónak – amennyiben megnyeri a választást – lehetősége lesz a következő Kneszetben a „folytonosság” elvének alkalmazásával folytatni a jogalkotást.
Amellett, „a Kneszet feloszlatása után a bizottságok rendszerint már csak a Szervezési Bizottság jóváhagyásával ülhetnek össze,” – jelzi a Demokrácia Intézet, ezért a koalíció jelenleg gőzerővel halad előre a médiát célzó, vitatott intézkedések sorozatával, ide tartozik az a jogszabály is, amely a Kan közszolgálati műsorszolgáltató költségvetését kormányzati ellenőrzés alá vonná, valamint átalakítaná a műsorszóró médiát.
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter ismét alulmaradt
A Kneszet másodszor is, 23-59 arányban eltörölte a külföldről rendelt csomagok áfamentességi határának emelését, ami borítékolható volt.
A várakozásoknak megfelelően a plénum érvénytelenítette Szmotrich pénzügyminiszteri rendeletét, amely 75 dollárról 130 dollárra emelte volna a személyes importra vonatkozó áfamentességet. Februárban hasonló rendelet bukott el, amely szerint akkor 150 dollárra növelte volna a mentességi határt.
„Ennek az elrugaszkodott rendeletnek a költsége több mint egymilliárd sékelbe került volna az izraeli gazdaságnak. Ez a rendelet a kínai platformokon való vásárlást támogatja az izraeli kisvállalkozások kárára. Nem ösztönöz semmit a túlzott, és felesleges fogyasztáson kívül. Ez egy olyan választási gazdaságpolitika, amelynek célja az lett volna, hogy elfeledtesse a pénzügyminiszter kudarcát a megélhetési költségek kezelésében,” – összegezte az elutasítás okát Hanoch Milvidszki, a Pénzügyi Bizottság elnöke.
A rendelet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz a Kereskedelmi Kamarák Szövetsége is petíciókat nyújtott be, majd a parlamenti szavazást követően a kamarák elnöke felszólította a pénzügyminisztert a döntés tiszteletben tartására, megjegyezve, hogy „készek vagyunk együttműködni a pénzügyminiszterrel a megélhetési költségek csökkentését célzó valódi intézkedéseken, de nem az izraeli vállalkozások és munkavállalók rovására.”
The post Bejrúti hadművelet lefújva – Trump leállította Netanjahut, és jót beszélgetett a Hezbollahhal first appeared on Új Kelet Live.