ujkeletlive
A Sábák belbiztonsági szolgálaton, és a Moszad kémügynökségen belüli vezetőváltás általában a mandátum lejárta után történik, ami egyébként korlátozott ideig meghosszabbítható. Bár mindkét ügynökség vezetőjének kinevezése a miniszterelnök jogköre, általában a hierarchia szerint történik, és az előrelépésre felkészült főnök helyettese léphet a ranglétra legfelsőbb fokára.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök azonban legutóbb változtatott a helyzeten, és a Sábák élére az amúgy is nagy vihart kavart Ronen Bar menesztése/lemondása után egy politikailag lojális külsőst Dávid Zinit helyezte a szolgálat élére. Szintén vitatott a Moszad leköszönő vezetőjét, David Barneat váltó, Netanjahu személyes katonai titkára, Roman Gofman kinevezése.
Hasonlóan, de más körülmények miatt Bar menesztése, illetve Gofman kinevezése a Legfelsőbb Bíróságon kötött ki, de végül mindkét esetben a miniszterelnök került ki győztesen. Ronen Bar menesztése érvényét vesztette, miután önként vállalta lemondását, míg Gofman alkalmassága körüli aggályokat a Grunisz bizottság érvénytelenítette, a bizottság elnökének nem titkolt ellenállását figyelmen kívül hagyva.
Gofman kinevezését, többek között elődje Barnea is erőteljesen nehezményezte, de végül a miniszterelnök akarata érvényesült, és volt katonai titkára személyében a kémügynökség élére egy külsős, tapasztalok nélküli főnököt nevezett ki.
A biztonsági szolgálatok vezetőváltását követően, nem ritka, hogy az új főnök saját igényeinek megfelelően átszabja a legfőbb osztályokst irányító stábját, de ez általában nem a kinevezést követően azonnal történik, és főleg nem tapasztalatok hiányában.
A Moszad élére kívülről érkező Gofman beiktatási beszédében kijelentette, hogy alázattal lép be erre a „szent helyre,” és szándékában áll a szervezet munkatársainak felbecsülhetetlen értékű, gazdag tapasztalatára támaszkodni, majd hivatalba lépését követően gyorsan menesztette Barnea után megörökölt helyettesét, „A-„t. Emellett, új belső szóvivőt, valamint egy új külső kommunikációs tanácsadót is kinevezett.
Gofman közleményében hangsúlyozza, hogy saját elképzelései szerint fogja formálni a Moszadot. A héber médiában megjelent elemzések megjegyezik, miszerint Gofman katonai múltjának megfelelően az izraeli hadseregben „parancsnoki vagy vezetői aktusnak” ismert elvek alapján eszközölne módosításokat, de Moszad szervezetileg nem egészen ugyanúgy működik, mint az Izraeli Védelmi Erők.
A várható fejleményeket megelőzve, még Gofman beiktatása előtt a Tevel főosztály (külföldi partnerszolgálatok kapcsolatokért felelős részleg) vezetője, „D.” bejelentette távozását, és további felsővezetők önként távozása is várható a napokban.
Visszatérve, „A” menesztésére a Miniszterelnöki Hivatal a Moszad nevében kiadott hivatalos közleményében közölte, hogy az új főnök pénteken tájékoztatta helyettesét döntéséről, mely lépés az új igazgató hivatalba lépésének természetes velejárója, mivel saját maga kívánja megalkotni azt a vezetői csapatot, amellyel a következő években a szervezet előtt álló célokat, és kihívásokat kezeli.
Ismételten hangsúlyozva, a Moszad igazgatójának cseréje általában a szervezet vezetésében végrehajtott változásokkal jár együtt, és úgy tűnik Gofman célja a kinevezését megkérdőjelező Barneahoz köthető magasrangú munkatársak elbocsátása, vagy jelentéktelen pozíciókba való áthelyezése lesz, rögtön hivatalba lépése után.
Ami helyettesét illeti, „A” bár a Moszad lehetséges vezetőjeként volt főnöke által támogatott jelölt volt, ugyanakkor a szervezeten belül is kemény lojalista, azaz „Bibistaként” ismert, következésképpen a miniszterelnökkel igen jó kapcsolata volt. Felkészítve a leendő vezetői kinevezésre, a szervezeten belül kisebb vihart lépésként Barnea alig néhány hónappal ezelőtt nevezte ki helyettesének.
Összességében, a Izraeli Biztonsági Díj többszörös kitüntetettje „A”-t briliáns operatív szakembernek, és kiemelkedő tartótisztként tartják számon. Így Gofman érkezése utáni gyors menesztése már az „első órában,” azért váltott ki szakmai kritikát, mivel az új igazgatónak nincs hírszerzési múltja, és nem ismeri a kémügynökség belső működését, ezért az lett volna az elvárás, hogy legalább a kezdeti időszakban a zökkenőmentes átmenet, és a beilleszkedés érdekében megmaradjon pozíciójában.
„A” kulcsszerepet játszott olyan kiemelten fontos titkosszolgálati akciókban, mint a „Ron Arad-ügy” még Joszi Cohen korábbi Moszad-igazgató idején az évtizedekkel ezelőtt fogságba esett izraeli pilóta keresésére indított művelet élén. Illetve, az „iráni befolyásolási projekt,” illetve személyesen vezette az ügynökség iráni ügyekért felelős stábját, és tervezte a Moszad akcióit a Teherán elleni utolsó két támadás idején, beleértve a rezsim megdöntésére irányuló kísérleteket is.
Witkoff is Izraeli megfigyelés alatt
Az elmúlt években többször is felmerültek olyan híresztelések, miszerint Izrael hírszerzése drámai mértékben növelte az amerikai tisztviselők megfigyelését, kvázi lehallgatását.
Először az NBC idézett magasrangú forrásokat, miszerint a Pentagon az elmúlt hetekben a legmagasabb, „kritikus” fokozatra emelte az Izraelre vonatkozó elhárítási fenyegetettségi szintet, melynek hátterében az USA és Izrael közötti, Irán és Libanon kapcsán kialakult háborús feszültség áll.
Majd a The New York Times közölt terjedelmes elemzést az ügyben, rávilágítva, hogy a két ország között évek óta hallgatólagosan létezett ugyan, egy bizonyos mértékig elfogadott kölcsönös kémkedés elve, ezúttal azonban a Pentagon „vörös vonal” átlépéseként értelmezi a Sábák és az izraeli hírszerzés arra irányuló fokozott erőfeszítéseit, hogy Washington Iránnal kapcsolatos terveit illető információkhoz jusson, ami végül súlyos válsághoz – azaz a „kritikus” fokozathoz vezetett.
Izrael kémelhárítási fenyegetettségi szintje mostanra magasabb, mint bármely más amerikai szövetségesé, sőt magasabb néhány ellenséges országénál is. Az amerikai szövetségesek közül egyedül Dél-Korea közelíti meg az Izrael kémtevékenysége miatti aggodalmat, de az is csak bizonyos helyzetekben minősül „magas” szintűnek, – állítják a Timesnak nyilatkozó tisztviselők.
Az izraeli kémkedéssel kapcsolatos fokozott aggodalmak különösen érzékeny időszakban, az iráni háború közepette tetőznek. Annak ellenére, hogy Izrael és az USA szövetségben áll a teheráni fenyegetettség elleni küzdelemben, és a katonai koordináció még soha nem volt olyan szoros, mint most, illetve az amerikai hadsereg hatalmas mennyiségű taktikai, és hadműveleti információt oszt meg izraeli partnereivel, azonban magas rangú amerikai tisztségviselők szerint Izrael teljes körű betekintést akar nyerni Trump stratégiájába, és a béketárgyalásokkal kapcsolatos változó álláspontjába.
A Pentagon, és a Fehér Ház egyik tisztségviselője nyilvánvalóan elutasította a szóban forgó állításokat, míg Izrael washingtoni nagykövetségének szóvivője szintén visszautasította a vádakat, azt állítva, hogy Izrael nem kémkedik amerikai tisztségviselők vagy intézmények után.
Igen, de a Times forrásai megerősítik, hogy az elnök stratégiájára, és terveinek változásaira vonatkozó információk megszerzése érdekében, az izraeli hírszerzés alapvetően három kulcsfontosságú célszemély figyelt meg:
- Steve Witkoff – Trump legmagasabb szintű tárgyalópartnere az Iránnal folytatott béketárgyalásokon;
- Elbridge Colby – politikai védelmi államtitkár, Trump egyik legkiemelkedőbb támogatójának tartanak, ugyanakkor a visszafogottabb külpolitikát részesíti előnyben;
- Michael DiMino – Colby rangidős helyettese, aki a Pentagon közel-keleti politikáját irányítja.
Célszemélyek gyengepontja
A különböző hírszerzési szolgálatok számára tálcán kínáltak lehetőséget Trump közeli tanácsadói laza munkaszokásai, ugyanis köztudottan hajlamosak nemzetbiztonsági érzékeny ügyek intézésére saját mobiltelefonjaikon, magánrepülőgépek gyakori használatára, valamint nem hajlandóak elfogadni a helyi nagykövetségek személyzetének kíséretét, így váltak könnyen megfigyelhetőkké.
Előzmények
A Times cikkében közölt Pentagon-jelentés szerint az Izraellel kapcsolatos kémkedések száma 2024 végén kezdett emelkedni, amikor a Biden-adminisztráció nyomást gyakorolt Binjámin Netanjahu miniszterelnökre a gázai tevékenység csökkentése érdekében, ugyanakkor tovább folytatódott Trump második hivatalba lépése után, és méginkább fokozódott az Irán elleni háborúk lehetőségére vonatkozóan.
- A Pentagon dokumentuma több korábbi eseményt is részletez, mint például 2021-ben izraeli katonai hírszerzőket kaptak el, amint lehallgató eszközöket próbáltak elhelyezni a DIA (Védelmi Hírszerző Ügynökség) főhadiszállásán; tavaly pedig kiderült, hogy Sábák-ügynökök hasonlóan lehallgató eszközt akartak elhelyezni az amerikai titkosszolgálat egyik járművében.
- Ennek következtében, az amerikai személyzet egy sor biztonsági eljárást és protokollt alkalmaz a fenyegetés elhárítására, valamint mobiltelefonjaik és egyéb elektronikus eszközeik védelmére különösen izraeli utazásaik során.
- Emellett, a kölcsönös gyanakvást erősíti meg, miszerint a gázai tűzszünet végrehajtását ellenőrző Kirját-gáti közös polgári-katonai koordinációs központban eleve külön és védett emeleteket alakítottak ki – egyet kizárólag az amerikaiaknak, egyet az izraelieknek, hogy mindkét fél legérzékenyebb megbeszélései biztonságban történjenek.
The post Hétköznapi kémügyek – Gofman menesztései; és Witkoff célkeresztben first appeared on Új Kelet Live.