Avi/ujkelet.live
Feszült alkudozás a színfalak mögött: Formálódik a Trump-Teherán atomalku
A lényeg: A The New York Times szerint napokkal a Közel-Keleten fellángolt legújabb harckör előtt Donald Trump amerikai elnök tanácsadói titokban egy olyan négypontos megállapodásról tárgyaltak Teheránnal, amely amerikai tisztségviselők szerint nagyjából 15 évre megbénítaná az iráni atomprogramot.
A részletek: A bizalmas egyeztetésekről tájékoztatott diplomaták szerint a megbeszélések már messze túlmutatnak a Hormuzi-szoros megnyitásán, amelyet az irániak már több mint 100 napja szinte teljesen blokád alá vontak. Bár a körvonalak halványan már látszanak, a folyamat rendkívül törékeny: kérdéses, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda és a keményvonalas iráni politikusok nem fúrják-e meg Abbász Araghchi iráni külügyminiszter erőfeszítéseit, vagy a nyárra Svájcba tervezett részletesebb tárgyalásokat.
A nukleáris megállapodás 4 kulcspontja
Az amerikai tisztségviselők és diplomaták tájékoztatása alapján az asztalon lévő keretrendszer az alábbi pilléreken nyugszik:
- 1. Az urándúsítás hosszú távú felfüggesztése: Washington legalább 20 éves moratóriumot követel. Teherán 10 évet ajánlott, de amerikai források szerint 15 évben kiegyezhetnek. Trump korábban a 20 évet is kevésnek nevezte, de május 15-én a Kínából hazatérő Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: elfogadná, ha az ,,valódi 20 év” lenne.
- 2. A meglévő uránkészlet felhígítása: Két, a tárgyalásokat ismerő amerikai tisztségviselő szerint az USA a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) együttműködve hígítaná fel Irán dúsított uránkészletét. Marco Rubio külügyminiszter világossá tette: a paktumnak az Irán birtokában lévő mind a 11 tonna dúsított uránra vonatkoznia kell. Ha külföldre szállítás helyett helyben hígítják fel, az iráni vezetés otthon azt kommunikálhatja, hogy az üzemanyag náluk maradt. Trump az NBC Meet the Press műsorában erre utalva úgy fogalmazott: ,,Kivisszük és megsemmisítjük, akár a helyszínen, akár elszállítva.”
- 3. Az atomlétesítmények lebontása: Az USA Natanz, Fordo és Iszfahán bezárását követeli. Ezeket Washington a közel egy éve végrehajtott Midnight Hammer hadműveletben már súlyosan megrongálta. Irán kettőt lebontana, de egyet – a ,,dúsításhoz való jog” szimbólumaként – nyitva tartana. Ez komoly feszültségforrás, mivel a korábbi Obama-alku bírálói is pont azt vetették a szemére, hogy a mélyen a föld alatt fekvő Fordót nyitva hagyta, ahol az irániak később újra fegyver-közeli tisztaságú üzemanyagot állítottak elő.
- 4. Váratlan ellenőrzések: Washington azonnali, korlátozás nélküli hozzáférést követel a nemzetközi ellenőröknek bárhol és bármikor Iránban. Ez a gyakorlatban nehézkes lehet, mivel sok gyanús helyszín a Forradalmi Gárda katonai bázisain belül található, ahonnan az ellenőröket eddig rendszeresen kizárták.
A színfalak mögött: A NYT szerdai beszámolója szerint Steve Witkoff, Trump különleges megbízottja és Araghchi közötti közvetlen kommunikációs csatorna mentette meg a helyzetet vasárnap éjjel. Witkoff üzenetekben sürgette Teheránt, hogy az Izrael elleni rakétatámadások után kerülje a további eszkalációt a Bejrútban végrehajtott izraeli csapást követően.
Ez a diplomáciai közbenjárás közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Irán hétfőn bejelentette: leállítja az Izrael elleni támadásokat. Trump ezt követően nyomást gyakorolt Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, hogy mondja le a tervezett iráni belterületi válaszcsapást.
Felkészülés a paktumra: Hogy Washington mennyire komolyan hisz a megállapodásban, azt a Axios korábbi leleplezése is mutatja: a múlt héten Witkoff és Jared Kushner ellátogatott a Tennessee állambeli Oak Ridge-i szigorúan titkos nemzeti laboratóriumba. Ott az Energiaügyi Minisztérium és a hírszerzés tucatnyi szakértőjével egyeztettek arról, milyen technikai háttér szükséges az 11 tonnás iráni uránkészlet biztonságos elszállításához és semlegesítéséhez.
Gazdasági tét és a 25 milliárd dolláros bizalmi teszt
Az alku – az 11 évvel ezelőtti Obama-tervhez hasonlóan – arra a feltételezésre épít, hogy Iránnak fontosabb a gazdasági túlélés (az amerikai blokád feloldása, az olajeladás és 25 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyon visszaszerzése), mint a konfrontáció. Trump a múlt pénteki NBC-interjúban úgy fogalmazott az iráni vezetésről: ,,Erősek, büszkék, de meg kell kötniük az alkut, mert nincs más választásuk.”
A bökkenő: A Forradalmi Gárda tábornokai szerint a biztonság záloga éppen az atomfegyver-küszöbérték megtartása. Mohsen Rezaei tábornok, az iráni legfelsőbb vezető katonai tanácsadója a CNN-nek nyilatkozva kijelentette:
,,Ha meg akar egyezni Iránnal, ez a 24 [25] milliárd dollár a bizalom tesztje. Ez a mi pénzünk, nem Amerikáé.” – követelve, hogy az összeget előre fizessék ki. Az amerikai tárgyalópartnerek ezzel szemben kötni akarják az ebeket a karóhoz: a pénzt csak teljesítményarányosan, ,,haladási részletekben” fizetnék ki, kiindulópontként a Hormuzi-szoros megnyitását szabva meg.
Szaúd-Arábia dühös Izraelre és félti a régiót
A Kan közrádió közel-keleti hírszerzési forrásokra hivatkozó jelentése szerint Rijádban rendkívüli elégedetlenséget és haragot váltott ki Izrael legutóbbi libanoni katonai tevékenysége, amit jeleztek a Trump-adminisztrációnak is.
A szaúdi álláspont:
- Szaúd-Arábia gyengíteni akarja a Hezbollah terrorszervezetet és erősíteni a libanoni államot, de mereven ellenzi a totális háborút, mert az anarchiához vezetne.
- Rijád szerint Izraelnek nincs világos terve a háború vezetésére.
- A szaúdiak gyanúja szerint Netanjahu a libanoni háború kiterjesztésével szándékosan akarja lángba borítani az egész Öböl-régiót, hogy ezzel szabotálja az alakuló amerikai-iráni atomalkut.
- A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Szaúd-Arábia szokatlan módon elkezdte megerősíteni kapcsolatait Nabih Berrivel, a Hezbollah síita szövetségesével, aki a libanoni parlament elnöke. Attól tartanak ugyanis, hogy a bejrúti vezetés, Joseph Aoun elnök és Nawaf Szalám miniszterelnök a síita közösség legitimációja nélkül, túl gyorsan kényszerülne normalizációs megállapodásra Izraellel, ami végül csak a Hezbollah malmára hajtaná a vizet.
Likvidálták a Hamász pénzügyi agytrösztjeit Gázában
A frontvonalról: Az izraeli hadsereg és a Sabak belbiztonsági szolgálat bejelentette, hogy egy vasárnap végrehajtott precíziós légicsapással likvidálták a Hamász terrorszervezet észak-gázai pénzmosási hálózatának legfelső vezetőit.
- A célpontok: Khader Dzsamaszi, a „pénzátutalási hálózat” feje, valamint helyettese, Muhammad Harazin.
- A vád: A páros a háború alatt több tízmillió dollárnyi készpénz áramlását menedzselte a Hamász katonai szárnyához, gázai pénzváltók kiterjedt hálózatát használva. Ebből fizették a terroristák bérét és finanszírozták az izraeli hadsereg csapatai, valamint izraeli civilek elleni terrortámadásokat.
Netanjahu újraindul, de a választók többsége nem kér belőle
A politikai feszültség: Donald Trump az ABC News tudósítójának, Jonathan Karlnak adott nyilatkozatában, amelyet az X-en is közzétettek, kétségbe vonta, hogy izraeli kollégája elindul-e a következő választásokon.
,,Nem tudom, csodálatos karrierje van. Folytatni akarja? Ő egy háborús miniszterelnök. Így vagy úgy, hamarosan megnyerjük a háborút, és tudod, hogy ő egy háborús miniszterelnök“ – fogalmazott az amerikai elnök.
A Likud reakciója: Netanjahu pártja délelőtt közleményben reagált a felvetésre: ,Netanjahu miniszterelnök elindul a következő választásokon – és Isten segedelmével győzni fog.”
- A választásokat legkésőbb 2026. október 27-ig meg kell tartani.
- A Likud nemrégiben tartott belső tisztújítást, ahol kihívó hiányában egyszerűen megerősítették Netanjahut a pártelnöki székben.
A közhangulat: A maradás azonban komoly társadalmi ellenállásba ütközik. Az Izraeli Demokrácia Intézet friss felmérése szerint:
- Az izraeli lakosság 61%-a szerint Netanjahunak nem kellene újraindulnia.
- A zsidó izraeliek körében ez az arány 57%.
The post Az alku Iránnal, Rijád dühös Izraelre és a Likud válasza Trumpnak first appeared on Új Kelet Live.