ujkeletlive
Iráni tűzpárbaj az állítólagos megállapodás árnyékában
Donald Trump elnök két-három napon belül létrejövő iráni megállapodást ígért azt követően, hogy az utolsó órában akadályozta meg a libanoni feszültségből rövid időn belül fellobbanó izraeli-iráni tűzpárbaj eszkalálódását.
Az éjszaka folyamán azonban újabb bombázások rázták meg a kettős blokád alatt álló Hormuzi-szoros környékét. Az amerikai légierő támadásai különösképpen nem lephették meg Teheránt, ugyanis miután elismerte a szoros felett lelőtt Apache helikopter veszteségét, Trump erőteljes választ helyezett kilátásba.
Keleti parti idő szerinti délután 5 órától kezdődően a Hormuzi-szoros környékén több iráni légvédelmi, és radarrendszer elleni támadást jelentett be az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM), az önvédelmi csapásokat arányos válaszként határozva meg az indokolatlan iráni agresszióra.
Nem sokkal ezután újabb, hasonló jellegű bombázás-hullámot erősített meg az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás.
Válaszként, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) állítólag dróntámadást indított az Egyesült Államok bahreini 5. flottája ellen, az összecsapások további folytatását helyezve kilátásba.
„A háborúpárti amerikai rezsim ma kora reggel hamis ürügyekkel támadást indított Jaszk, Szirik és Keszhm több pontján, megrongálva egy távközlési tornyot Szirikben és megsemmisítve két víztárolót a városban,” – áll az IRGC iráni média által idézett közleményében.
Előzmények
Az amerikai hadsereg AH-64 Apache típusú helikopterét iráni dróntalálat érte, miután lezuhant a Hormuzi-szoros közelében. A két fős legénységet kimentették, állapotuk stabil, – jelentette az Axios forrása, hozzátéve, miszerint egyelőre még nem tisztázott, hogy a támadás szándékos volt-e.
A helikopter lelövését követően Abbász Aragchi iráni külügyminiszter reagált Trump fenyegetésére, mondván – „területünk közelében tartózkodó külföldi erők állandó kockázatnak vannak kitéve a balesetek vagy a kereszttűz miatt. Mi a diplomácia nyelvét részesítjük előnyben, de más nyelveken is beszélünk,” – arra utalva, hogy a támadásokra reagálni fognak.
Politika, választások
Donald Trump elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök közötti, mostanában meglehetősen hullámzó kapcsolat alapvetően a stratégiai célok, illetve a két vezető személyes politikai érdekei távolodására vezethetőek vissza.
„Bibinek szüksége van a háború folytatására, hogy politikailag életben maradjon Izraelben, Trumpnak pedig szüksége van a háború végére, hogy politikailag életben maradjon az USA-ban,” – idézett az Axios egy amerikai forrást, közvetlenül a tegnapi iráni-izraeli összecsapások további eszkalálódásának megfékezése után.
Izraelben előrehozott választások lesznek valószínűleg októberben, melynek dátumát illetően nem sokban különbözik az eleve soron következő választások időpontjától, a különbséget a 25.Kneszet hónapokkal korábban történő feloszlatása jelenti.
Annak jele, hogy az idén 77. évét betöltő Netanjahu visszavonulna a politikától egyáltalán nem tapasztalható, Trump azonban meglepettnek tűnt, amikor az ABC csatorna tudósítója, Jonathan Karl az iráni háborúról szóló interjú során felvetette a témát.
„Nem tudom, lenyűgöző karrierje volt. Folytatni akarja? Mert, tudja – ő egy háborús miniszterelnök. Nagyon hamar megnyerjük a háborút, így vagy úgy, és tudja, ő egy háborús miniszterelnök,” – ismételte meg Trump, ugyanakkor önmagát „háborús elnöknek” nevezve, bár korábbi választási kampánya során az ellenkezőjét állította; magát a béke elnökének mutatva be, azt ígérte, hogy megválasztása esetén véget vet minden háborúnak.
Heszder jesivavezetők a bíróság, és a női katonák ellen
12 heszder (bét hamidrás) jesiva vezetői levélben fenyegetőznek, hogy megtiltják tanulóik sorozását a páncélos hadtesthez, hangsúlyozva, miszerint rendkívül súlyosnak tartják „a Legfelsőbb Bíróság azon döntését, amely kötelezi az Izraeli Védelmi Erőket, hogy női harcosokat integráljon a manőverező páncélos egységekbe. A női katonák harckocsikba történő beosztása a férfi katonákkal vegyesen, spirituálisan és gyakorlatilag is sérti a harcképességet,” – áll a levélben, megjegyezve, hogy a levél aláírói megoldást követelnek hadseregtől azon diákjaik számára, akiknek profilja nem teszi lehetővé a gyalogsági szolgálatot.
„A katonaság Izrael népének hadserege, és a tábor szentsége az alapja a védelmi erők szellemiségének, valamint az ellenség felszámolásában elért sikereknek. A női katonák tankokba helyezése a férfi katonákkal vegyesen spirituálisan és gyakorlatilag is csorbítja a harci képességet. Mélyreható mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy a páncélosoknál való szolgálat a vallásjog (Halacha) szerint tilos, ezért a következő sorozástól kezdve nem küldjük diákjainkat a páncélos hadtesthez,” – áll a 12 vallási vezető levelében.
A Legfelsőbb Bíróság idén áprilisban helyt adott a nők harci szolgálatával kapcsolatos beadványnak, és utasította a hadsereget, hogy integrálja a nőket a támadó páncélos alakulatokba. A bírósági döntés szerint a hadsereget törvény kötelezi, hogy a lehetőségekhez mérten egyenlő esélyeket biztosítson a nemek között harci beosztásokban. A bíróság azt is előírta, hogy a hadseregnek legkésőbb 2026 novemberéig meg kell nyitnia a kísérleti programot a női harcosok előtt a páncélos hadtestnél.
A vallási vezetők említett fenyegetése újabb nehézséget jelent a hadsereg számára, egy olyan időszakban, amikor az évek óta zajló többfrontos háborúk miatt az állomány többszörösen is túlterhelt. A rabbinikus vezetők korábban hasonló fenyegetést váltottak valóra a tüzérségre vonatkozóan. Az újabb várható állományveszteség miatt a hadsereg a Legfelsőbb Bíróságot okolja, mondván – „évente néhány női harcos áll szemben azzal, hogy minden egyes sorozási ciklusban több tucatnyi harcoló katonáról mondjunk le,” – idéz névtelenül a Ynet az ügyet jól ismerő magas rangú katonai forrást, hozzátéve – „amennyiben a rabbik fenyegetése beigazolódik, mindkettő nem fog működni. A tüzérségi hadtestnél már láttuk a következményeket, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasonló helyzet alakuljon ki a páncélosoknál is, miközben a bírósági döntésben meghatározott követelményeknek is meg kell felelnünk. A Legfelsőbb Bíróság lehetetlen helyzetbe hozott minket.”
Ilymódon a magasrangú tiszt elmondása szerint a hadsereg könnyedén lemondana a nők integrálásáról, szolgálatukat szemmelláthatóan lekicsinyelve.
A katonanőket képviselő Dvora Fórum azonban nem így látja a helyzetet. Közleményükben hangsúlyozzák, miszerint – „szélsőséges rabbik a sorkatonai szolgálat megtagadására szólítanak fel a hadseregben – egy háború kellős közepén,” – hozzátéve, hogy a vallási vezetők fenyegetése semmibe veszi a Legfelsőbb Bíróság azon ítéletét, amely szerint lehetővé kell tenni a női harcosok integrációját a hadtestbe.
The post Újabb iráni tűzpárbaj; és Trumpot meglepné Netanjahu indulása a választásokon first appeared on Új Kelet Live.