Rövid összefoglaló:
- Északi front: Az izraeli erők intenzív légicsapásokat és szárazföldi műveleteket hajtottak végre Dél-Libanonban a Hezbollah infrastruktúrája ellen, miközben a két ország közötti katonai egyeztetések következő fordulóját állítólag június 22-ére tűzték ki.
- Határozott katonai álláspont: Az Izraeli Védelmi Erők a komoly létszámhiányra és a háborús szükségletekre hivatkozva elutasította a vallási vezetők nyomását, és nem hátrál meg a női harckocsizók kísérleti programjának elindításától.
- Belpolitikai válság a Kneszetben: Előzetes olvasatban átment a vitatott Tóra-tanulási alaptörvény, amely mögött egy ultraortodox–arab háttéralku áll Körvonalazódik egy októberi előrehozott választás dátuma is.
Avi/ujkelet.live
Intenzív légicsapások és szárazföldi sikerek Dél-Libanonban
A helyzet: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap átfogó támadást intézett a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrája és terroristái ellen Türosz térségében és Dél-Libanon egyéb területein.
A hadsereg által közzétett felvételek szerint a légicsapások egyik fő célpontja egy titkos fegyverraktár volt. Libanoni források szerint a tegnapi izraeli műveletekben legalább 13 ember életét vesztette.
A szárazföldi műveletek mérlege: A 91. hadosztály az elmúlt héten komoly veszteségeket okozott a terrorszervezetnek:
- Több mint 35 Hezbollah-operatívot likvidáltak a Dél-Libanonban bevetett izraeli erők közvetlen közelében.
- A 679. dandár tegnap sikeresen megsemmisített egy bokrok közé rejtett páncéltörő rakétakilövőt, a művelet során a kilövőnél tevékenykedő terrorista is életét vesztette.
- A 769. dandár katonái rajtaütöttek egy dél-libanoni fegyverraktáron, ahol Kalasnyikov gépkarabélyokat, RPG-ket és rakétákat foglaltak le.
Magányos farkasként szivárgott be a terrorista
A részletek: A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar újság részletes információkat közölt arról a terroristáról, aki beszivárgott a Ramim-gerinc erületére és az izraeli erőkkel vívott tűzharcban életét vesztette. A lap szerint a 25 éves Hamza Hamud saját szakállára, külső segítség és komolyabb katonai felszerelés nélkül cselekedett.
A háttér: Hamud családja még 1978-ban menekült el a dél-libanoni Markaba faluból Bejrút Dahieh negyedébe.
- Ismerősei szerint a terrorista két nappal ezelőtt a legdélebbi pontról hívta fel rokonait, és az Izrael iránti dühét kifejezve bosszút fogadott.
- A beszivárgás előtt a határ menti völgyekben éjszakázott, majd egy motorral közelítette meg a célt, mielőtt egy izraeli katonai poszt közelében likvidálták.
A narratíva: Az Al-Akhbar dicsőítette Hamud tettét, és úgy fogalmazott, hogy a tapasztalatlan fiatalember „vérével rajzolta meg az utat a jövő harcosai számára”.
- A cikk szerint akciójával romba döntötte azt az izraeli biztonsági narratívát, amelyet az „ellenséges hadsereg és a megszálló miniszterelnök” az elmúlt két évben a biztonsági pufferzónáról és a sárga vonalról hirdetett.
Katonai szinten folytatódnak az izraeli-libanoni tárgyalások
A menetrend: A libanoni Al-Jadeed tévécsatorna jelentése szerint az Izrael és Libanon közötti tárgyalások következő fordulója június 22-én várható. A megbeszélések ezúttal kifejezetten katonai jellegűek lesznek.
A napirend: A tárgyalópartnerek az alábbi kényes témákat fogják érinteni:
- A kísérleti zónák és az izraeli visszavonulási területek végrehajtási terve.
- Az izraeli légtérsértések (légi bevetések) korlátozása, a repülés szabadságának fenntartása mellett.
- A libanoni hadsereg támogatása és a nemzetközi felügyelet biztosítása.
A hútik regionális háborúra és gazdasági összeomlásra figyelmeztetnek
A fenyegetés: A jemeni húti lázadók külügyminisztériuma hivatalos figyelmeztetést adott ki az Irán elleni folyamatos amerikai támadások miatt. A lázadók szerint Washington fellépése egy szélesebb körű regionális háborúba sodorhatja a térséget, ami közvetlenül veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
- A gazdasági kockázat: A hútik hangsúlyozták, hogy az eszkaláció súlyos globális gazdasági következményekkel járhat.
- A konfliktus kiterjedése közvetlenül megbonthatja a nemzetközi kereskedelmi láncokat, ellátási akadozásokat okozhat, és kiszámíthatatlanná teheti az olaj- és energiapiacokat.
Tank-vita: Nem hátrál meg a női harckocsizók kísérleti programjától
A konfliktus: Tizenkét nemzeti-vallásos „Heszder” jesiva (ahol a Tóra-tanulást a másfél éves katonai szolgálattal kombinálják) vezetői bejelentették: megtiltják diákjaiknak, hogy a páncélos hadtest tankegységeihez csatlakozzanak. A rabbik így tiltakoznak a Legfelsőbb Bíróság múlt havi döntése ellen, amely kötelezi a hadsereget, hogy novemberig indítson kísérleti programot a nők integrációjára a hadtestbe.
Az izraeli hadsereg álláspontja: A hadsereg visszautasította a rabbik zsarolását, és emlékeztetett a realitásokra:
„Körülbelül két és fél évnyi intenzív, többfrontos és példátlan háború után az Izraeli Védelmi Erőknek minden férfi és női harcoló katonára szüksége van.”
A részletek: A hadsereg tisztázta, hogy a bíróság nem a nők azonnali tömeges besorozását, hanem csupán a kísérleti program elindítását rendelte el.
- A hadsereg hangsúlyozta, hogy a vádakkal ellentétben szó sincs koedukált tankokról; a férfiak és nők teljesen különálló egységekben fognak szolgálni, tiszteletben tartva a vallásos katonák életmódját.
Szükséglet: A hadseregnek jelenleg a háborús terhelés miatt sürgősen 12 000 új újoncra – többségében harcoló katonára – lenne szüksége.
Politikai dráma a kneszetben: Tóra-törvény, arab-ultraortodox paktum és őszi választások
A szavazás: A Kneszet viharos ülést követően, előzetes olvasatban (56 igen és 43 nem szavazattal) tegnap elfogadta a „Tóra-tanulásról szóló alaptörvényt”, amely a Tóra-tanulást a zsidó nép alapvető értékeként és a katonai szolgálattal egyenértékű, jelentős szolgálatként határozná meg.
Belső feszültségek: A koalícióból négyen – Juli Edelstein és Dan Illouz a Likudból, Sarren Haszkel az Új Reményből, valamint Mose Szolomon a Vallásos Cionista Pártból – a törvény ellen szavaztak.
- Becalel Szmotrich pártelnök azonnal meg is büntette Szolomont, kizárva őt a frakciófegyelem megsértése miatt az összes parlamenti bizottságból.
- A vitán elszabadultak az indulatok: a szefárd ultraortodox Sasz képviselői „szégyennek” nevezték Illouzt, míg Jáir Lapid ellenzéki vezető a holokausztra és a gettókra emlékeztetve „a sorkatonai szolgálat alóli kibújást finanszírozó törvénynek” nevezte a tervezetet.
- „Az arab képviselők jobban értik a Tóra értékét, mint egyes Likud-képviselők” – nyilatkozta Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz vezetője.
A titkos paktum: Az ellenzéki források megerősítették, hogy a Hadas-Ta’al és a Ra’am arab pártok vezetői háttéralkut kötöttek Mose Gafnival, az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora képviselőjével.
- Gafni megígérte, hogy megfúrja a koalíció által tervezett „Müezzin-törvényt”, cserébe az arab képviselők távol maradtak a szavazástól, biztosítva a Tóra-törvény átmenetelét. Az érintettek nem kívánták kommentálni a hírt.
Választások a láthatáron? A 13-as csatorna értesülései szerint Deri gőzerővel dolgozik azon, hogy az előrehozott választásokat október 13-án tartsák meg – egy nappal Ovadia Joszef rabbi halálának évfordulója előtt.
- Bár a koalíció több pártja támogatja az ötletet, a Likud tart a dátumtól, mivel az túl közel van az október 7-i mészárlás állami emléknapjához.
- Deri lépéskényszerben van: egyszerre kell időt biztosítania Binjámin Netanjahunak, akinek az október végi időpont is megfelelne, mutatnia a vezető ultraortodox rabbik (Lando és Hirsch) felé, hogy mindent megtesz a választások mielőbbi kiírásáért.
The post A helyzet Libanonban, a hadsereg nem hátrál és dráma a Kneszetben first appeared on Új Kelet Live.