ujkeletlive
Donald Trump elnök elvesztette türelmét, amiért Irán késlelteti a választ az általa módosított megállapodás tervezetre, ezért az amerikai Apache helikopter lelövését követő megtorlócsapások után alig 24 órával újabb erőteljes támadásokat rendelt el a teheráni rezsim kulcsfontosságú létesítményei ellen.
Nem sokkal később, – Trump azt állította, amennyiben Irán nem írja alá a megállapodást – holnap szétbombázzuk őket, majd a Fox News egyik riportere szerint az elnök azt nyilatkozta, hogy közvetlenül beszélt iráni tisztviselőkkel, akik arra kérték, állítsa le az ország elleni támadásokat, továbbá a bombázások hamarosan véget érnek, és Izrael nem vesz részt a támadásokban.
Az amerikai bombázások újraindítása, közvetlenül azt követően a libanoni-izraeli incidens után történt, ami az izraeli légierők bejrúti csapására válaszul Irán észak-izraeli támadásával, majd a felek közötti oda-vissza bombázásokkal folytatódott. A pillanatok alatt eszkalálódó tűzpárbaj tovább terjedését maga az elnök állította meg, a küszöbön álló teheráni alkura hivatkozva, majd rövid időn belül saját hadseregének adott parancsot a háborús eszkalálódással fenyegető támadásokra.
A két hónapja bejelentett iráni tűzszünet óta az elnök folyamatosan azt állítja, miszerint a teheráni rezsim beleegyezett a háború befejezését eredményező nukleáris leszerelés, USA által diktált feltételeibe, az áttörés azonban várat magára.
Az egyik kritikus pont, a befagyasztott iráni pénzalapok azonnali feloldása mellett, hogy Teherán valószínűleg az izraeli-Hezbollah konfliktus lezárását is minden bizonnyal követelni fogja, mely követeléseket úgy tűnik Trump ezidáig elutasítja.
Ilymódon, az amerikai hadsereg egymást követő második este támadott iráni célpontokat, a Fehér Ház szerint nyomásgyakorlás céljával a tárgyalás alatt álló megállapodás aláírása érdekében, ugyanakkor kockáztatva a régióra kiterjedő katonai eszkalációt.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának [CENTCOM] erői, keleti parti idő szerint 17:15-kor újabb önvédelmi támadások indítására kaptak parancsot több iráni célpont ellen, válaszlépésként „Irán indokolatlan és folyamatos agressziójára.” Hasonlóan a tegnapihoz, a legutóbbi csapás során dél-iráni légvédelmi rendszereket, radarokat, valamint drónok irányításáért felelős parancsnoki és vezetési egységeket támadtak.
A csapások előtt nem sokkal Teherán felett aktiválták a légvédelmi rendszereket. A CENTCOM bejelentése után az iráni média országszerte, többek között a Hormuzi-szoros környékén, és Teherán nyugati részén robbanásokról számolt be, hozzátéve, miszerint „ellenséges” lövedékek találtak el célpontokat a szoros közelében fekvő dél-iráni Mináb és Szirik körzetekben.
A legutóbbi amerikai csapásokat követően az iráni hadsereg közölte, hogy „azonnali hatállyal” lezárják a Hormuzi-szorost minden hajó előtt. Az iráni állami média jelentése szerint „ellenséges” lövedékek találtak el helyszíneket csütörtök kora reggel, helyi idő szerint a létfontosságú vízi út közelében fekvő dél-iráni Mináb és Szirik körzetekben.
Előzmények
Trump elnök frusztrált türelmetlensége mögött saját pártján belüli is fokozódó nyomás áll, amin nem enyhítettek a tegnap nyilvánosságra hozott inflációs adatok.
A gazdasági nehézségek miatt csalódott amerikai szavazók, és a novemberi félidős választások közeledtével egyre inkább aggódó republikánusok egyaránt az iráni megállapodás azonnali lezárását várják el az elnöktől, az elmúlt napok feszültsége miatt a diplomáciai áttörés esélyei azonban halványultak, miután egy katari közvetítő delegáció tegnap este anélkül hagyta el Teheránt, hogy haladást ért volna el a tárgyalásokon.
- Az amerikai infláció hároméves csúcsot döntve, 4,2 százalékra ugrott májusban, ami meredek emelkedést jelent az iráni konfliktus február végi kezdetén még mindössze 2,4 százalékos értékhez képest.
- Az inflációt májusban az üzemanyagárak hajtották felfelé; a benzin ára körülbelül 50 százalékkal nőtt a háború kitörése óta, és a legújabb felmérések szerint a szavazók 68 százaléka hibáztatja az elnököt az infláció, illetve a megélhetési költségek nem megfelelő kezelése miatt.
A tágabb kontextus – a háttérnyomás mellett, vagy ellenére az elnök azonban úgy tűnik elvesztette türelmét, és miközben azzal vádolta Teheránt, hogy a tárgyalások során „madárnak nézi” tegnap este ismét előre bejelentette a mindent megrengető támadást.
Trump szándékait megerősítette hadügyminisztere, Pete Hegseth, aki a CENTCOM floridai főhadiszállásán tett látogatása során újságíróknak kijelentette, miszerint a Központi Parancsnokság elfoglalt lesz ma este, „mert keményen oda fogunk csapni.”
„Iránnak megvan az esélye arra, hogy nagyszerű üzletet kössön. Eddig nem mutattak hajlandóságot erre. Folyamatosan amerikai bombák fognak hullani a kulcsfontosságú iráni létesítményekre. Ez nem a háború újraindítását szolgálja, hanem a megállapodás feltételeinek rögzítését,” – közölte Hegseth, majd hozzátette:
„Ha bombákkal kell tárgyalnunk, bombákkal fogunk tárgyalni. Ma este kemény csapást mérünk rájuk, és remélhetőleg Irán helyes döntést hoz.”
A bejelentés és támadás között Trump nemzetbiztonsági csapatával értekezett, hogy megvitassák a katonai opciókat. Az Axios forrásai szerint az egyik opció, amelyet az elnök mérlegelt, egy nagyszabású, de rövid ideig tartó hadművelet volt, melynek célja, hogy rákényszerítsék Iránt tárgyalási pozíciója megváltoztatására.
A másik oldal: Trump bejelentése után az iráni Tasnim hírügynökség egy katonai forrásra hivatkozva „súlyos válaszlépéseket” ígért.
Az USA kedd esti csapásai során iráni radar- és légvédelmi állásokat támadott, elkerülve az áldozatokat, és nyitva hagyva a lehetőséget a megállapodásra, válaszul Teherán viszonylag kevés rakétát, és drónt lőtt ki amerikai bázisok irányába.
Politika és választások
A törvényhozás nyári szünete, és az elvileg még előtte bekövetkező 25.Kneszet feloszlatása előtt, a kormánypártok erőltetett menetben igyekeznek, akár olyan vitatott törvények megszavazását keresztül vinni, ami akár a következő választás után is politikai előnyöket biztosítana.
Levin hatalmának erősítése
A késő esti órákban a plénum 43–39 arányban megszavazta azt a meglehetősen vitatott koalíciós törvényjavaslatot, amely az igazságügyi miniszter – jelen esetben Járiv Levin [Likud] ellenőrzése alá rendeli a rendőrség belső ügyosztályát (DIPI).
Ilymódon, az igazságügyi miniszter dönthet a DIPI igazgatójának kinevezéséről, ráadásul az ügyosztályon belül létrehoznak egy új, politikai tisztviselői pozíciót, aki biztosítja a kormányt a nyomozásokkal kapcsolatos viták elbírálása során. A jogszabály lényegét tekintve megszünteti az ügyosztály ügyészségi felügyeletét, és egy olyan „független” politikai hátterű ügynökséget hoz létre az Igazságügyi Minisztériumon belül, melynek igazgatóját ezután egy öttagú bizottság fogja kiválasztani; hab a tortán, hogy a tagok többségének kinevezését nem más, mint az igazságügyi miniszter felügyeli.
The post Trump újabb támadást indított Irán ellen, majd kérésükre leállította first appeared on Új Kelet Live.