Avi/ujkelet.live
Dróncsapás Dél-Libanonban: Kérdések a katonai taktika körül
Mi történt: Öt izraeli katona megsérült – köztük egy súlyosan –, amikor a Hezbollah terrorszervezet robbanó drónokkal támadt a csapatokra Dél-Libanonban.
- A hadsereg tájékoztatása szerint egy FPV (belső nézetes) drón először egy tank mellett robbant fel Kfar Tebnit faluban, Nabatieh közelében, megsebesítve négy katonát.
- Percekkel később egy második drón a sebesülteket kimenekítő járművet találta el, itt sérült meg az ötödik katona.
- A sérülteket helikopterrel szállították kórházba. Az izraeli tüzérség válaszul a Hezbollah helyi infrastruktúráját lőtte.
- Este rakétákkal támadták a Dél-Libanonban állomásozó csapatokat, sérülés nem történt.
A háttér: Az eset súlyos kérdéseket vet fel az izraeli katonai vezetés taktikájával kapcsolatban. Felmerül a gyanú, hogy az elmúlt két nap jelentős izraeli légicsapás-csökkentése Dél-Libanonban teret engedett a Hezbollahnak a támadás és a mentőcsapatokat célzó csapda megszervezésére, jegyezte meg a katonai rádió szakértője.
Diplomácia: Donald Trump amerikai elnök az indiai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú találkozóján újságírói kérdésre kijelentette: nem akarja, hogy Izrael leállítsa a Hezbollah elleni hadjáratot. Hozzátette: azt akarja, hogy Izrael meg tudja védeni magát, de „józan ítélőképességet” vár el tőlük.
Digitális aláírásra készül az USA és Irán
A hír: Az USA, Irán és a közvetítők arról tárgyalnak, hogy a tervezett pénteki személyes svájci találkozó helyett már szerdán, távolról elektronikusan írják alá a kétoldalú szándéknyilatkozatot (MOU) – jelentette egy közvetítő ország diplomatája és egy másik, a megbeszéléseket ismerő forrás az Axios-nak.
- Miért fontos: Ha a siettetett menetrend megvalósul, az egyezmény Hormuzi-szorosra vonatkozó részei azonnal életbe lépnek, és a Fehér Ház végre nyilvánosságra hozhatja a megállapodás szövegét.
- Bár a Fehér Ház nem kommentálta az értesülést, a politikai nyomás jelentős a szöveg kiadása érdekében.
- Iráni források szerint Teherán ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos aláírásig ne publikálják a részleteket.
A kulisszák mögött: Érdekesség, hogy a kormányzat egyik magas rangú tisztviselője szerint Donald Trump elnök, JD Vance alelnök és Mohammad-Bager Galibaf iráni parlamenti elnök már vasárnap elektronikusan aláírta a dokumentumot.
- A diplomáciai források ezt vitatják, míg más források szerint a mostani egy „második aláírás” lenne, bár ennek oka egyelőre tisztázatlan.
- A Vance és Galibaf közötti pénteki svájci találkozót a menetrend változásától függetlenül megtartják, ahol az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások megkezdését készítik elő.
Trump figyelmeztetése: „A katonai fenyegetés érvényben marad”
Részletek: Trump a franciaországi G7-csúcstalálkozón, Abdel-Fattah el-Szíszi egyiptomi elnök mellett nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Iránnal kötött szándéknyilatkozat „nem végleges”, és Washington azonnal újraindítja a katonai csapásokat, ha Teherán „nem viselkedik rendesen”.
„Ha nem tetszik, vagy ha nem viselkednek rendesen, azonnal visszatérünk ahhoz, hogy bombákat dobáljunk közvetlenül a fejük közepére” – fogalmazott Trump, megjegyezve, hogy Irán már 47 éve rosszul viselkedik.
A paktum lényege: Az elnök szerint a megállapodás 99,9%-ban arról szól, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere.
- A Hormuzi-szoros teljes megnyitását a következő egy-két napra jósolta.
- Trump szerint a tengeri kereskedelmi útvonal tárgyalásos megnyitása elkerülhetetlen volt, mivel az alternatíva egy világgazdasági válság lett volna.
Gazdasági kérdések: Trump határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a végleges megállapodás egy 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési és beruházási alapot tartalmazna. Ugyanakkor elismerte, hogy a szándéknyilatkozat kötelezi a feleket egy olyan terv kidolgozására, amely biztosít legalább ekkora összegű finanszírozást.
Moszkva Izraeltől is együttműködést követel, Washington titkolózik
A diplomáciai szál: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon egyeztetett iráni kollégájával, Abbász Aragcsival az Öböl-háború lezárását célzó amerikai-iráni megállapodásról.
- Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva támogatja a pakisztáni és katari közvetítéssel elért feszültségcsökkentést, de hangsúlyozta: a fegyveres konfliktusban érintett minden félnek, így Izraelnek is be kell tartania a megállapodásokat.
Izrael: A 12-es csatorna szerint Izraelt eddig nem tájékoztatták hivatalosan az amerikai-iráni megállapodás feltételeiről. Jeruzsálem kérte a szándéknyilatkozat megtekintését, ám Washington ezt elutasította – a jelentések szerint attól tartva, hogy a részletek kiszivárognának az izraeli sajtóba.
Likvidált Hamász-parancsnokok
Gázai övezet: Az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy precíziós légicsapásokban végeztek a 2023. október 7-i terrortámadás négy részvevőjével.
Dél-Gázában szombaton megölték Muhammad al-Namrutit, (lenti képen baloldalt a Hamász terrorszervezet szakaszparancsnokát, aki a hadsereg szerint részt vett túszok alagutakban való fogva tartásában is.
Közép-Gázában Muawija al-Aidit, a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet szakaszparancsnokát likvidálták, aki a Be’eri kibuc elleni mészárlásban vett részt, és a közelmúltban is robbantásos támadásokat készített elő az izraeli erők ellen.
A Gázai övezet középső részén likvidálták Ahmed Abu Heint, egy mesterlövész-sejt parancsnoka, és Mahmúd Walid Dzsabr Abu Heint, a terrorszervezet katonai szárnyának egy másik tagját. Mindketten 2023. október 7-én megámadták Izraelt, és részt vettek a Hamász vezette támadásban.
A hadsereg szerint a közelmúltban a két terrorista ,,a tűzszüneti megállapodást megsértve a Hamász terrorszervezet újjáépítésén, valamint az Izraeli Védelmi Erők csapatai és Izrael Állama elleni terrortámadási tervek előmozdításán dolgozott”, hozzátéve, hogy ,,közvetlen fenyegetést” jelentettek.
Építkezések Júdeában
Hebron: A védelmi minisztérium alá tartozó Polgári Közigazgatás jóváhagyta egy új, nagyméretű jesiva (vallási iskola) építését Hebron zsidó negyedében. A döntés azután született, hogy Becalel Szmotrich pénzügyminiszter, aki a védelmi tárcánál is miniszteri pozíciót tölt be, bejelentette: elvonták a hebroni H2-es zóna tervezési és építési hatáskörét a palesztin önkormányzattól, ami sérti az 1997-es hebroni egyezményt.
- A Savei Hebron Jesiva egy új, 1000 négyzetméteres épületet kap.
- Mitzpe Jeriho településen 456 új lakóegység, Elmatanban pedig 120 új lakás építését hagyták jóvá.
- Szmotrich kijelentette, hogy a lépés a szuverenitás gyakorlati megvalósítását szolgálja, és megakadályozza egy „arab terrorista állam” létrejöttét az ország szívében.
Nem lesznek vegyes páncélos legénységek
A helyzet: Ejal Zamir vezérkari főnök egyértelművé tette, hogy a férfiak és nők nem fognak közös tankokban szolgálni sem a kiképzés, sem az operatív feladatok során.
Kontextus: A bejelentés azután érkezett, hogy több mint két tucat jesiva vezetője megfenyegette a hadsereget: leállítják diákjaik küldését a páncélos alakulatokhoz a nők integrációját célzó kísérleti program miatt.
A feltételek: A novemberben induló kísérleti program sikerét szigorúan a szakmai alkalmasság és a meglévő műveleti szabványok alapján mérik majd.
- Zamir kiemelte a női katonák fizikai egészségének megőrzését is, utalva arra, hogy a korábbi teszteknél tapasztalt kiugró sérülési arányok elfogadhatatlanok, és a folyamat finomítását igénylik.
- Ha a projekt sikeres lesz, a nők integrációját egy különálló, legalább század szintű (körülbelül 11 harckocsit számláló) keretben valósítják meg, de zászlóalj és dandár szinten a hadsereg meglévő protokolljai szerint igazításokra lesz szükség.
Bíróság elé kerül Tali Gotliv képviselői mentelmi joga
A belpolitikai konfliktus: A Sabak belbiztonsági szolgálat egyik ügynöke a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, miután a Kneszet megszavazta Tali Gotliv (Likud) parlamenti képviselő mentelmi jogát, megvédve őt a büntetőeljárástól. Gotliv ellen azért indult eljárás, mert 2024-es közösségi média bejegyzéseiben felfedte egy Sabak-ügynök személyazonosságát.
- A képviselő azt állította, hogy az ügynök a kormányellenes tüntetések vezetőjének, Sikma Bresszlernek a partnere, és megalapozatlan összeesküvés-elméleteket terjesztett arról, hogy a férfi kapcsolatban állt a Hamásszal, és felelősség terheli az október 7-i támadásért.
A döntés: A 12-es csatorna által idézett beadvány szerint a Kneszet döntése azt az üzenetet küldi a titkosszolgálatok tagjainak, hogy az életüket bármikor felforgathatják pillanatnyi politikai érdekek miatt.
The post Sérülések Libanonban, likvidálás Gázában és gyors alku Iránnal first appeared on Új Kelet Live.