Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló:
- Amerikai–iráni paktum: Netanjahu háttérlobbival próbálja befolyásolni a végső feltételeket.
- Feszültség a szövetségesek között: JD Vance amerikai alelnök bírálta az izraeli „pánikot” és a túlzott katonai függőséget, miközben téves adatokat közölt Izrael lakosságáról és az iráni atomprogram állapotáról.
- Dél-libanoni jelenlét: Izrael nem részese az amerikai–iráni megállapodásnak, így a nemzetközi nyomás és a Hezbollah taktikai hallgatása ellenére sem vonul ki Dél-Libanonból, sőt frissített térképpel erősítette meg a biztonsági zóna fenntartását.
- Gázai tűzszüneti tárgyalások: A Hamász terrorszervezet delegációja jelentős előrelépésekről számolt be a kairói egyeztetéseken.
- Támogatás: Trump valószínűleg támogatni fogja Netanjahu újraválasztási kampányát, de jelezte, látnia kell, ki indul még,
- Belpolitikai és jogi válság: A Legfelsőbb Bíróság a titkos szavazás megsértésének gyanúja miatt az állami számvevő-választás megismétlését javasolja.
Netanjahu lobbival formálná az amerikai-iráni alkut
A színfalak mögött: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök palesztin- és Izrael-barát amerikai szenátorok, valamint jobboldali médiaszemélyiségek – köztük Mark Levin, a Fox News műsorvezetője – bevonásával tervezi befolyásolni az Egyesült Államok és Irán közötti végső megállapodás feltételeit.
- A CNN egy izraeli forrásra hivatkozva közölte, hogy a kormányfő biztosra veszi a paktum létrejöttét, ám úgy véli, Teherán nem fogja teljesíteni a kötelezettségeit; a lobbival Donald Trump elnököt igyekszik elérni.
Trump és a választások: Trump valószínűleg támogatni fogja Netanjahu újraválasztási kampányát az izraeli őszi választásokon, nyilatkozta az elnök a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak. Trump jelezte, hogy jó kapcsolatot ápol a kormányfővel, de látnia kell, ki indul még, továbbá kijelentette: Netanjahunak „racionálisabbnak” kellene lennie.
JD Vance visszautasítja az izraeli „pánikot” az iráni paktum miatt
Amerikai bírálat: JD Vance amerikai alelnök a The New York Timesnak adott interjújában bírálta az izraeli politikai vezetés „kiborulását” a frissen aláírt amerikai-iráni szándéknyilatkozat miatt. Vance szerint Izrael túl sokat támaszkodik a katonai erőre a problémái megoldásában – „nem lehet mindent gyilkolással megoldani” -, és több elismeréssel kellene adóznia az USA-nak mint szövetségesnek.
A vádak és a valóság: Az alelnök furcsának tartja a bizalmatlanságból fakadó izraeli pánikot.
- Kiemelte, hogy bár Netanjahu kerülte az egyezmény nyílt kritikáját, szélsőjobboldali koalíciós partnerei, Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrich, valamint az ellenzék és a média is élesen támadják azt.
- Vance az interjúban tévesen 9 milliósnak nevezte Izraelt – a lakosság valójában nagyjából 10 millió -, és azt állította, hogy az USA „megsemmisítette Irán nukleáris programját”, noha az egyezmény szövege szerint Irán egyelőre „fenntartja nukleáris programjának jelenlegi status quóját”.
Izrael nem vonul ki Dél-Libanonból az amerikai-iráni megállapodás ellenére sem
Katonai jelenlét: Az Izraeli Védelmi Erők nem vonul ki Dél-Libanonból, és fenntartja a biztonsági zónát, amíg a védelmi érdekek megkívánják – jelentette ki Netanjahu egy hivatalos ceremónián. Trump a héten túl agresszívnak nevezte a Hezbollah terrorszervezet elleni harcot, Teherán pedig feltételként szabja a kivonulást a megállapodáshoz.
Különutas tárgyalások: Miközben a Washington és Teherán által aláírt szándéknyilatkozat a libanoni ellenségeskedés beszüntetését írja elő, Izrael nem részese az alkunak.
- Egy Netanjahuhoz közeli magas rangú izraeli tisztviselő a Reutersnek elmondta: Jeruzsálem „makacs tárgyalásokat folytat” az USA-val a dél-libanoni csapatok állomásoztatásáról, az Izraeli Védelmi Erők pedig frissített térképet adott ki a biztonsági zónáról, megerősítve a maradást.
- Eközben Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter Jean-Noël Barrot francia külügyminiszterrel közölte: az USA felelőssége a háború lezárása minden fronton.
Hallgat a Hezbollah, Nagy-Britannia izraeli kivonulást követel
Taktikai csend: Az egyezmény hétfői bejelentése óta a Hezbollah hivatalosan nem vállalt felelősséget a Dél-Libanonban állomásozó izraeli erők elleni támadásokért, noha az elmúlt három napban is sor került rakéta-, drón- és öngyilkos dróntámadásokra, jegyezte meg a katonai rádió. Az üzenetek elmaradása mögött az a szándék állhat, hogy Teherán és a Hezbollah tűzszünetre kényszerítse Izraelt Libanonban is, miközben az izraeli hadsereg csökkentett intenzitással ugyan, de folytatja a csapásokat.
Nemzetközi nyomás: Jenny Chapman brit nemzetközi fejlesztési miniszter a Reutersnek nyilatkozva felszólította Izraelt a dél-libanoni kivonulásra. Chapman egy lakóhelyüket elhagyni kényszerült családoknak otthont adó iskolában hangsúlyozta: a három hónapja tartó háború miatt elmenekült családoknak biztonságban kell visszatérniük az otthonaikba.
Jelentős előrelépés a Hamász és a közvetítők kairói tárgyalásain
Egyeztetések Egyiptomban: A Hamász terrorszervezet bejelentette, hogy az elmúlt két napban intenzív tárgyalásokat folytatott Kairóban a közvetítő országok (Egyiptom, Katar, Törökország) képviselőivel, Nickolay Mladenov részvételével. A megbeszélések célja a palesztin terrorfrakciók válaszaira érkezett észrevételek megvitatása és a nézetkülönbségek elsimítása volt.
- Következő állomás: A Hamász delegációja lezárta kairói látogatását, és Törökországba utazik a konzultációk folytatására.
- A terrorszervezet forrásai szerint „jelentős előrelépést” értek el a Mladenov által felvetett vitás pontok többségében, ami megnyithatja az utat a szélesebb körű megállapodások előtt a közeljövőben.
8 muszlim ország Izraelt teszi felelőssé a mecsetek felgyújtásáért
Közös diplomáciai fellépés: Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Indonézia, Pakisztán, Egyiptom és Törökország külügyminiszterei közös nyilatkozatban ítélték el a palesztin lakosság elleni, egyre fokozódó telepes erőszakot Júdea és Szamáriában.
- A diplomáciai tiltakozást két mecset felgyújtása váltotta ki, amelyeket palesztin tisztviselők szerint izraeli telepesek gyújtottak fel az előző napon.
- A miniszterek kiemelték: mint megszálló hatalmat, Izraelt terheli a közvetlen felelősség a támadásokért.
Jogi és politikai vihar az állami számvevő megválasztása körül
Bírósági intés: A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön azt javasolja, hogy a Kneszet ismételje meg az állami számvevő megválasztását, mivel alapos a gyanú, hogy sérült a titkos szavazás elve. A válaszadóknak hétfőig kell reagálniuk.
Noam Sohlberg, a bíróság elnökhelyettese kijelentette: „Egyszerű héber nyelven: csinálják újra. (…) Csak tiszta és megfelelő módon történjen.”
Politikai reakciók: Slomo Karhi kommunikációs miniszter felszólította a koalíciót, hogy hagyja figyelmen kívül a bíróság ajánlását. Lapid – aki a Naftali Bennettelvezető és pártja, a Jes Atid győzelemként értékelte a döntést. Lapid – aki a Naftali Bennettel közös „Együtt” listája nevében nyújtott be petíciót – kijelentette: „Egyetlen pillanatra sem vehetjük le a szemünket az ország történetének legkorruptabb kormányáról.”
Emlékeztető: A június 3-i voksoláson ugyanis legalább hét koalíciós képviselő videóra vette, hogy Netanjahu ügyvédjére, Michael Rabellóra szavaz, állítólag magas rangú Likud-tisztviselők utasítására.
- A választás csak egy megismételt, második fordulóban dőlt el, miután az első körben egyik jelölt sem kapta meg a törvény által előírt 120-ból a 61 minimális szavazatot. Joszef Elron visszavonult legfelsőbb bírósági bíró, az ellenzék által támogatott jelölt ekkor 60, Rabello 57 voksot szerzett.
- A második fordulóban a törvény szerint már az egyszerű többség is elegendő volt a győzelemhez. Rabello végül 60-57-re nyert Elronnal szemben.
The post Netanjahu befolyásolási terve és Vance nem érti az izraeli pánikot first appeared on Új Kelet Live.