ujkelet.live
A tárgyalásoktól, és a végső döntéshozástól távolmaradó Izrael számára mélységes csalódást, Donald Trump elnök számára kiutat jelent a február 28-án Irán ellen kirobbantott amerikai-izraeli háború lezárásához vezető Egyetértési Megállapodás [MOU] véglegesítése.
A felek közötti egyetértés hétfő hajnalban történt digitális aláírását, a tervek szerint pénteken Genfben hivatalos ceremónia keretében magasrangú tisztviselők részvételével történő ellenjegyzés követi.
A megállapodás tartalma körül kialakult találgatásokra, és vitákra válaszul fehér házi források azt állították, hogy a szöveget a pénteki aláírás után hozzák nyilvánosságra. A G7 csúcstalálkozón Franciaországban tartózkodó Trump elnök, Emmanuel Macron francia elnök vacsorameghívásának eleget téve a történelmi Versailles-ban úgy döntött, hogy kamerák előtt jegyzi ellen az Egyetértési Nyilatkozatot, miután annak szövegét is nyilvánosságra hozták.
A vacsorát követően a palotából távozó elnök újságíróknak megerősítette az aláírást, míg a Fehér Ház közölte, hogy az aláírt megállapodásról készült fotót elküldték Iránnak, és a közvetítő országoknak, ilymódon hivatalosan is életbe léptetve az egyezményt.
A Versailles-i eseményt követően az iráni Külügyminisztérium megerősítette, hogy Trumphoz hasonlóan Maszúd Peszeskján elnök szintén ellenjegyezte a dokumentumot. A hivatal szóvivője, Eszmaeil Baghaei szerint a hétvégi újabb aláírási ceremóniára nem valószínű, hogy sor kerül, kijelentve ,,a pénteki találkozót néhány órával ezelőttig megerősítették, de amikor eldőlt, hogy a két fél (Irán és az USA) elnökei aláírják a megállapodást, úgy döntöttek, hogy egyelőre szüneteltetik a pénteki találkozó mérlegelését.”
Előzmények
Binjámin Netanjahu miniszterelnök tavaly júniusban indított háborút Irán ellen. A Felkelő Oroszlán hadművelet 12 napos gyors támadásait követően az idén február végén immár teljes amerikai szerepvállalással közösen újraindított komplex háború a nukleáris program teljes felszámolása mellett, Netanjahu tervei szerint Ali Hámenei ajatollah kiiktatásával a gyilkos rezsim halálát is eredményezte volna.
Az egészen más irányú végkifejlet csalódást okozott az izraeliek körében, annál is inkább, mivel mint az USA legfőbb szövetségese a jeruzsálemi vezetés nem volt része a katari, pakisztáni illetve török közvetítéssel, a közel 3 hónapja bejelentett tűzszünet hátterében zajló tárgyalásoknak, miközben Netanjahu részére betekintést korlátozott vagy egyáltalán semmilyen formában a felek nem nyújtottak.
A megállapodás végül meglehetősen feszült hétvége, és a felek közötti megegyezést megelőző még inkább viharos hétfőre virradó napot követően jött létre, annak következményeként, hogy Bejrút Dahije negyedének izraeli támadása után Irán alkupozíciója, míg Trump megállapodás iránti elhatározása jelentősen erősödött. Izraelben a bejrúti támadást követően a beígért iráni válaszcsapásra számítottak, ami okot adott volna a háborút újraélesztő, hosszas megtorló válaszra, és legfőképpen megakadályozta volna a megállapodás létrejöttét, azonban Trump erőteljes fellépése ezúttal egészen mást eredményezett, mint amire Jeruzsálemben számítottak.
A hétfő hajnali lesújtó híreket követően, Netanjahu sajtótájékoztatón válaszolt az újságíróknak, és miközben cáfolta, hogy az iráni háború célja az ajatollah-rezsim megbuktatása lett volna, kijelentette a kiterjesztett hadművelet célkitűzését – ,,megmentettük Izraelt a megsemmisüléstől,” teljesítette, mindazonáltal a miniszterelnök kijelentette, hogy a ,,harc nem ér véget,” és nem áll szándékában kivonni erőit Libanonból, ami az irániak egyik fő követelése volt az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.
Netanjahu a sajtótájékoztatóján azt állította, hogy nem ismeri a megállapodás pontos tartalmát, majd később hivatala arról számolt be, Washington elutasította ez irányú kérését, amit azonban az amerikaiak cáfoltak.
Trump Franciaországban
Ellentétben Netanjahu terveivel, aki tulajdonképpen a Szimchát Tóra-i mészárlások óta folyamatosan többfrontos harcok nyomása alatt tartja az országot, Trump elnök februárban úgy egyezett bele az iráni mega-háborúba, hogy fogalma sem volt milyen következményei lehetnek, arról pedig végképp nem volt, hogyan fogja befejezni.
Saját pártján belül is egyre inkább növekvő aggodalmak közepette, a háború miatt kialakult amerikai gazdaságra is kiható globális válság miatt népszerűsége mélypontján az elnök számára más választás nem maradt, mint a háború győzelmi keretbe foglalt lezárása. A Hormuzi-szoros iráni blokkolása mellett, vagy ellenére bevezetett amerikai blokád sem kényszerítette térdre a teheráni vezetést, miután a háború újraindítása – ahogyan Netanjahu remélte, minden valószínűséggel szintén nem végződne az iráni rezsim megdöntésével, illetve a jelenlegi megadásával.
Mindezen körülményeket összegezve, szerdai sajtótájékoztatóján Trump végül azzal érvelt a megállapodás mellett, hogy nem akart gazdasági katasztrófát kirobbantani, és egy újabb Herbert Hooverré válni.
Az elnök hangsúlyozta, miszerint, az amerikai katonai célokat – például az iráni haditengerészet gyengítését, már elérték. Másrészt Netanjahu célja a rezsim megbuktatására, Trump korábbi nyilatkozatai szerint már megtörtént, és az előző rezsim kiiktatása után következő újabb vezetés sokkal ésszerűbb, mi több lehet velük tárgyalásokat folytatni.
Továbbá, Trump hangsúlyozta, hogy az Egyetértési Megállapodás utat nyit Irán nukleáris programjának hosszú távú korlátozása felé, valamint hozzátette, hogy az USA európai, és Közel-keleti szövetségesei mind a háború végét, és a megállapodás aláírását akarták. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy újra bombázhatja Iránt, ha a nukleáris tárgyalások kudarcot vallanak, bár erre a közeljövőben nem valószínű, hogy sor kerülne, annál is inkább, mert a nukleáris alku megállapodás szerinti 60 napos korlátjával kapcsolatban Trump úgy nyilatkozott „nem érdekel” a határidő, amíg Irán jól viselkedik.
Összességében – a háború elindítása, majd leállítása miatt is Trump számtalan bírálatot kapott saját háza táján. A demokraták eleve szükségtelennek tartottak egy ilyen mértékű károkat, és amerikai veszteségeket okozó háború kirobbantását, főleg nem izraeli nyomásra, míg a háborúpárti héják szerint a jelenlegi megállapodás nem más, mint a korábbi állapotokhoz való visszatérésért tett engedmények sorozata, így joggal ad okot a demokratáknak arra, hogy az amerikai hadsereg és pénztárca bevetését egy költséges hibának nevezzék.
Az izraeli követeléseket – teljes megadás, az iráni nukleáris program, és a ballisztikus rakéták teljes felszámolása, a proxy-szervezetek finanszírozása – teljes mértékben mellőző megállapodás központi elemei, a Hormuzi-szoros megnyitása, a nukleáris leszerelési tárgyalások elkezdése mellett, újabb rossz hírt tartalmaz Izrael számára – előírja a libanoni-izraeli háború befejezését, következésképpen az izraeli kivonulást.
Továbbá, az elnök megjegyezte, hogy mindössze egy egyetértési nyilatkozatot írt alá, ugyanakkor megértését fejezte ki az iránt, hogy Iránnak önvédelem céljából joga van valamennyi ballisztikus rakétára, és arra, hogy rendelkezzen és fejlesszen nukleáris energiát.
Azt követően, hogy a hétfői megállapodás után állítólag Irán kérte a dokumentum titkosítását a hivatalos aláírásig, héja republikánus szenátorok, mint például Lindsay Graham a médiában indított hadjáratot, követelve a dokumentum nyilvánosságra hozatalát. Graham szenátor végül úgy tűnik megadta magát miután tegnap reggel egy órát telefonon egyeztetett Steve Witkoff-fal, az elnök megbízottjával, – jelentette az Axios, hozzátéve, hogy a felette köröző héjákra utalva, Trump közölte, miszerint a „keményfiúk tönkretennék az országot,” és „ostobák,” amiért folytatni akarják Irán bombázását.
A megállapodást bírálók legnagyobb gondja, hogy az Egyesült Államok mindössze arra kötelezi Iránt, hogy 60 napig korlátozások nélkül nyissa meg az olaj áramlását biztosító szorost, nyitva hagyva a lehetőséget tranzitdíjak kivetésére ezt követően, ami, az Axiosnak nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő szerint nem fog megtörténni, mert az Öböl-menti országok nem írnának alá ilyen megállapodást.
,,A jelen megértési memorandum aláírásával egyidejűleg, a szankciók feloldásáig az amerikai pénzügyminisztérium felmentéseket ad az iráni nyersolaj, olajtermékek és finomított termékek exportjára, valamint az ezekkel kapcsolatos összes szolgáltatásra, beleértve a banki ügyleteket, biztosításokat, szállítást és hasonlókat,” – áll a szövegben.
Emellett, a megállapodás egy olyan részt is tartalmaz, amely 300 milliárd dolláros alapot hozna létre Irán újjáépítésére, az elnök viszont tagadja, hogy az amerikai adófizetők pénze járulna hozzá egy ilyen alaphoz. A sajtónak nyilatkozó amerikai tisztviselők pedig kifejtették, hogy a tétel a nukleáris megállapodás utáni lehetséges beruházásokról szól – például arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek erőművet építhessen Iránban.
Végezetül – annak ellenére, hogy a Trump kormányzat azt állítja, a megállapodásban foglalt iráni kedvezmények „teljesítményalapú” féltelek alapján működnek, az viszont egyértelmű, hogy Irán mentességet kap a szankciók alól, és szabadon értékesíthet olajat a tárgyalások ideje alatt. Ezen aggodalmakra válaszul, amerikai tisztviselők szerint, ezen szankciók feloldásának gyakorlati következményei korlátozottak, mivel Irán már most is rengeteg olajat exportál Kínába.
Az egyetértési megállapodás nem tartalmaz korlátozásokat Irán ballisztikus rakétáira, vagy a térségbeli terrorszervezetek, és milíciák támogatásaira vonatkozóan, mire Trump azzal érvelt – ,,kell, hogy legyen nekik valamennyi, mert másoknak is van. Nem a rakéták jelentik a problémát.”
Az Axiosnak nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő szerint a pénteki svájci találkozó a JD Vance alelnök vezette amerikai delegáció, és a Mohammad-Bager Ghalibaf parlamenti elnök vezette iráni küldöttség között „döntő fontosságú” lesz a nukleáris tárgyalásokra való áttérés szempontjából, mondván „gentleman’s agreement” született az Irán által tervezett nukleáris engedményekről, és az USA „napokon vagy heteken belül” meg tudja mondani, hogy Teherán komolyan gondolja-e a végrehajtást.
,,Ha úgy látjuk, hogy csak húzzák az időt és kábítanak minket, akkor nagyon gyorsan véget vetünk a dolognak, és visszatérünk a csavarok rendkívül agresszív meghúzásához,” – idézi forrását az Axios.
Mindeközben Izraelben
Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala nem kommentálta az eseményeket, a Ynet-nek nyilatkozó politikai forrás szerint Trump rossz megállapodást kötött, az „Izrael szó még csak nem is szerepel benne. Nem erre számítottunk.”
Mindennek mellett, a választások előtt álló Netanjahu számára a megállapodás Libanonra is érvényes aggasztó tételeket tartalmaz.
,,Az Amerikai Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság, valamint szövetségeseik a jelenlegi háborúban, e megértési memorandum aláírásával azonnali, és végleges befejezését jelentik be minden katonai műveletnek az összes fronton, beleértve Libanont is, és ettől kezdve kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem indítanak semmilyen háborút vagy katonai műveletet egymás ellen, tartózkodnak az erő fenyegetésétől vagy használatától egymás ellen, és biztosítják Libanon területi integritását és szuverenitását. A végleges megállapodás megerősíti a háború végleges befejezését minden fronton, beleértve Libanont is.”
A Ynet szerint Netanjahu, és koalíciója úgy értelmezik, miszerint a szöveg nem tartalmaz azonnali kivonulást előíró követelmény a végleges megállapodás előtt, ami akár sohasem fog megtörténni. Irán azonban cáfolta, hogy a libanoni kivonulás jövő időben kellene megtörténjen, és maga az elnök is hasonló utalásokat tett a háború lezárására irányulóan.
„A nagy győztes Irán, a vesztes pedig Izrael ebben az összecsapásban. A tőzsde esik, mert az volt a várakozás, hogy Izrael lesz a Közel-Kelet befektetési központja – de vesztesként jön ki. Irán világméretű hatalommá vált, Izrael pedig regionális nagyhatalomból a világ bokszzsákjává vált. Ebben a helyzetben Netanjahunak nagyon nehéz lesz ellenállni a libanoni kivonulásnak. Nőni fog a nyomás,” – idéz a Ynet egy politikai forrást, míg a védelmi szervezet magas rangú tisztviselői tegnap azt állították, hogy a megállapodás legnagyobb káros hatása a képviseletben, és a jövőbeli elrettentésben lesz.
Összegezve – Trump jelenleg megkötött egyezményét lehet ugyan kritizálni, de a valósághoz az is hozzátartozik, hogy amikor tavaly júniusban Netanjahu elindította, majd idén februárban tovább folytatta a hadműveletet, meggyőzve az amerikai elnököt is a csatlakozásra, senki sem vetette fel a nyilvánosság előtt a lehetséges következményeket. Történetesen Irán tartalékait, a rezsim túlélési esélyeit, és legfőképpen geopolitikai előnyeit, szemben az amerikai, és izraeli hadsereg korlátaival.
Amit a politikusok nem tettek meg, azt a mesterséges intelligencia viszont igen. Így történt, hogy a modern tőzsdék ezen körülményeket kielemezve, és a legsötétebb várakozásoknak ellentmondva, az eredményt előrelátták. Ilymódon az olaj ára nem ugrott meg 150-200 dollárra, ugyanis az AI programok az alapján árazták be a piacokat, hogy figyelembe vették Irán, illetve az amerikai és izraeli politikai háttér releváns képességeit, és arra a következtetésre jutottak, hogy Trump szükségszerűen hamarabb fogja leállítani a háborút, mintsem az iráni tartalékok kiapadnának.
Összességében, a félig tele pohár eleve szerint az amerikai-iráni megállapodás nem annyira rossz eredmény, mint amilyennek tűnik, hiszen Iránnak egyelőre az újjáépítésre kell koncentrálni, ami a nukleáris terveket 10-15 évvel hátrébb szorítja, melynek megoldása már nem Trump, és nem is Netanjahu gondja lesz.
The post Nyilvános és hatályos az amerikai-iráni megállapodás, Trump aláírta first appeared on Új Kelet Live.
