ujkeletlive
A Kneszet működésképtelen, mégsem oszlatják fel
Miközben a törvényhozás több, mint két hete megbénult, és az izraeli parlament üres járatban nem működik az ultraortodox frakciók bojkottja miatt, Binjámin Netanjahu miniszterelnök, ahogyan az ellenzékben ülő askenázi Jahadut HaTora illetve a szefárd Sász sem hajlandó feloszlatni a Kneszetet, mindaddig míg követeléseik nem teljesülnek.
A tegnapi ellentmondásos hírek először arról számoltak be, miszerint Netanjahu alkut kötött Mose Gafnival [Jahadut Hatora] illetve Árje Derivel [Sász] egymás törvényeinek kölcsönös támogatásáról, és elvileg a választások október 20. kiírásáról is megegyeztek, majd a késő esti órákban az ultraortodox pártok cáfolták a jelentéseket.
A legutóbbi jelentések szerint a Sász és a Jahadut Hatora nem erősítette meg, hogy megállapodásra jutottak a miniszterelnökkel saját, háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentésre vonatkozó törvénykezési napirendjük egyes pontjainak előmozdításáról, cserébe a koalíciós prioritások támogatásáért.
Gafni és Deri miniszterelnökkel tartott találkozóját követően egyelőre nincs változás a Kneszetben, és továbbra sincsenek napirenden a várakozás alatt álló törvényjavaslatok.
Az ultraortodoxok hosszú ideje fenyegettek a kormány megbuktatásával a sorozási törvény elmaradása miatt, mígnem az utolsó órában végül megszavazták előzetes és első olvasatban a Kneszet feloszlatását kezdeményező törvényt, de a véglegesítésre ezidáig nem került sor. Ugyanis a háredi frakciók tulajdonképpen arra használták a feloszlatás fenyegetését, hogy a kormányt életben tartva bojkott alatt tartják a Likud számára fontos törvények megszavazását mielőtt a Kneszet júliusban így is úgy is feloszlik.
A jesivahallgatók sorozása alóli kibújást biztosító törvény helyett, ilymódon a háredi frakciók a választások kiírása előtt azt követelik a miniszterelnöktől, hogy szerezzen többségi támogatást olyan vitatott, és a társadalom többsége által elutasított törvényeknek, mint
- a Tóra-tanulást Izrael állam alapvető értékévé nyilvánító alaptörvény – ami a katonai szolgálat alól kibújók hárediknek hasonló jogokat biztosítana, mint az életüket kockáztató katonáknak;
- a bölcsődei támogatások visszaállítása a sorozást kerülők gyermekei számára;
- valamint a sorozást elutasító dezertőrök letartóztatásainak leállítása.
A 25. Kneszet elvileg július 16-ig működik, amennyiben nem kerül megszavazásra a feloszlatására várakozó törvény második és harmadik olvasatban. Az ultraortodoxok a hátralévő időt arra használják, hogy mindaddig bojkottálják a Likud számára fontos javaslatok megszavazását, míg az említett törvényeket nem érvényesítik.
A Ynet hírportál szerint a tegnapi találkozón a miniszterelnök alkut kötött az ultraortodoxokkal a közelgő választások október 20-i kiírását illetően, cserében Gafniek támogatnák a koalíció azon törvényjavaslatait, amelyek kettéválasztanák a főügyész szerepét, valamint az október hetedikei Hamász mészárlásokra vonatkozóan az állami helyett politikai vizsgálóbizottság létrehozását gründoló törvényt, miután a koalíció támogatná az előbb említett háredi prioritású törvényeket, kivéve az úgynevezett bölcsődei jogszabályt, amelyről úgy tűnt a Jahadut Hatora elállt.
A korábbi megállapodásról szóló hírekkel ellentétben az ultraortodoxok legutolsó bejelentkezése szerint – „amennyiben látjuk, hogy ezeket a törvényeket ténylegesen előmozdítják, folytatni tudjuk a koalíciós törvényhozás támogatását a Tóra bölcseinek utasításai szerint.”
A közlemény ellentmond, a kevesebb mint egy órával korábban kiadott nyilatkozatuknak, miszerint a két háredi frakció jelezte, hogy Netanjahu elkötelezte magát a Tóra-tanulási Alaptörvény, és az ultraortodox sorozást elutasítók letartóztatását leállító törvény azonnali előmozdítása mellett.
„Ma találkozót tartottunk Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, és átadtuk neki [rabbinikus vezetőségünk nevében] azt az egyértelmű követelést, hogy haladéktalanul mozdítsa elő a Tóra-tanulási Alaptörvényt, és a törvényt a Tóra-tanulók letartóztatásának leállításáról, a Külügyi és Védelmi Bizottság, valamint a Kneszet Házbizottságának e heti összehívásával,” – áll a korábbi közleményben, hozzátéve – „világossá tettük, hogy ha nem látjuk a követelt gyakorlati lépéseket, már a jövő héten támogatni fogjuk a Kneszet feloszlatását. A miniszterelnök a találkozón megerősítette, hogy elkötelezett ezeknek a törvényeknek az elfogadása mellett, és dolgozni fog gyors előmozdításukon.”
Bár eleinte úgy tűnt, Gafniek hajlandóak elállni a bölcsődei törvényre vonatkozó követeléseiktől, a többi javára, aztán egyértelművé tette: a bölcsődei törvény elakadása a koalíció teljes törvényhozási menetrendjét meg fogja bénítani.
„Ha nincs többség erre a törvényre, akkor semmi másra sincs többség,” – közölte Gafni, majd hozzátette, ha a kormány képtelen szavazásra bocsátani a törvényt, „be is lehet zárni a plenárist.”
Míg a korábban említett törvényekhez a miniszterelnök állítása szerint többséget tud szerezni, a bölcsődei törvényhez viszont nem, nem tudván meggyőzni a Likud és a Vallásos Cionizmus frakciók több képviselőjét. A politikai nehézségek mellett a koalíció tisztában van a jogi akadályokkal is, még ha át is menne a törvény a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg elutasítaná arra hivatkozva, hogy a katonai szolgálat megtagadását ösztönözheti, és alkotmányos aggályokat vet fel.
Emellett, Deri törvénye, a Tóratanulási Alaptörvény körül is gondok akadnak. Miután a javaslatot előzetes olvasatban jóváhagyták, tegnap a Kneszetben megkezdődött az eljárás következő szakasza. Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadójának álláspontja ellenére azonban a Kneszet Házbizottsága úgy döntött, hogy magához vonja a javaslat tárgyalását a Jogi és Alkotmányügyi Bizottság helyett. A lépés mögött az ultraortodoxok azon szándéka áll, hogy a törvényt gyorsan, még a Kneszet esetleges feloszlatása előtt átnyomják. Gafni állítása szerint azért szorgalmazta a javaslat átadását a Kneszet Bizottságának, mert az Alkotmányügyi Bizottság túlterhelt, a határidők pedig szorítanak, a parlament jogi tanácsadói azonban arra figyelmeztettek, hogy a munkateher nem igazolhatja a szabályos eljárástól való eltérést egy alaptörvény megalkotásakor.
Szerdán újabb tiltakozás
A törvényhozási bojkott erősítésére a háredi haszid közösségek tiltakozó menetoszlopot szerveznek mára. A 19 különböző városból induló menet lassú haladással érkezik a Kfar-jonai 10-es börtönhöz. A Saron körzeti rendőrség szerint legalább 200 rendvédelmi erő fogja biztosítani a területet.
A börtön melletti Givat Alonim negyed lakói saját tiltakozást tartanak a háredi rendzavarás ellen.
„A tiltakozás a tervek szerint 16:00-kor kezdődik több tucat gyülekezőhelyről az országban. Követelésünk rabbijaink utasítása szerint – az összes Tóra-világ letartóztatottjának azonnali szabadon bocsátása, a letartóztatások leállítása, és az összes, a Tóra-tanulók és családjaik elleni rendelet visszavonása. Nem ülünk csendben, miközben testvéreink rács mögött vannak a Tóra-tanulás bűne miatt, és jesivahallgatókat üldöznek az utcákon. Felhívjuk egész Izraelt, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz és fejezze ki felháborodását a Tóra-tanulók üldözése ellen Izrael földjén,” – áll a szervező Gur haszid közösség közleményében.
Kiindulópontként: Jeruzsálem, Elad, Asdod, Tveria, Betar Ilit, Bet Semes, Bnei Brak, Givat Ze’ev, Haifa, Hatzor HaGlilit, Modi’in Ilit, Nof HaGalil, Netanya, Arad, Cfát, Kirjat Gat és Rehovot közösségeket jelölték meg a szervezők, a célállomás pedig Kfar Jona katonai bázisa, melynek területén található a 10-es börtön.
A Sábák-főnök homofób rendelkezései
Újabb feszültséget eredményezett David Zini, a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökének döntése, miután egyértelmű indoklás nélkül rendelte el, hogy nem engedélyezi a Büszkeség Hónapja [Pride] alkalmából tervezett éves rendezvény megtartását. Zini a már kiküldött meghívókat visszavonatta, utasított a jelképek eltávolításáról, és gyakorlatilag felszámolta a szervezeten belüli LMBTQ-csoportot, – jelentette a 12-es csatorna.
A Sábák intézményén belül bevett szokás, hogy a Büszkeség Hónapja keretében évente tartanak egy előadást, amelyen az érdeklődő dolgozók részt vehetnek. Idén, amikor a belső szervezők már az előkészületek előrehaladott szakaszában jártak, váratlanul arról értesítették őket, hogy a programot törölték. Az ügy részleteit ismerő, a csatornának nyilatkozó források elmondták, hogy a szervezőknek adott magyarázat szerint „felülről érkezett az utasítás” – közvetlenül a szervezet vezetőjétől – Zinitől, aki megtagadta a rendezvény jóváhagyását, de világos indoklással nem szolgált.
Ugyanezen források szerint Zini új utasítása értelmében a szervezet LMBTQ-csoportja által benyújtott kérelmek sorozatát utasították el, mint
- a Sábák épületének képernyőjén megjeleníthető bannerre vonatkozó kérést;
- a Büszkeség Hónapja idejére tervezett egyedi képernyővédő beállítására vonatkozó kérést;
- megtagadták, hogy a rendezvényteremben szivárványzászlókat helyezzenek el;
- nem engedélyezték tematikus matricák kiadását;
- megtiltották a szervezet belső kommunikációs rendszereinek használatát releváns tartalmak továbbítására.
Továbbá, a szolgálat humánerőforrás-vezetője azt az utasítást kapta, hogy az LMBTQ-ügyekre elkülönített teljes költségvetést csoportosítsa át a szervezet általános büdzséjébe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Sábák LMBTQ-közösségének költségvetése nulla sékelre csökkent a csoport működésének végét eredményezve.
A döntés felháborodást, és éles bírálatokat váltott ki a szolgálat munkatársai, valamint az LMBTQ-jogi aktivisták körében. A kritikusok szerint Zini szélsőséges döntése lenullázza a korábban elért eredményeket, valamint elutasítja az egyenlőség, és a befogadás értékeit, amelyeket a Sábák az elmúlt években képviselt.
A belbiztonsági szolgálaton belüli új irányvonal különösen szembetűnő a többi izraeli biztonsági, és politikai szerv gyakorlatának tükrében, ugyanis jelenleg mind a Moszad kémügynökségnél, mind a legtöbb politikai pártban működnek elismert LMBTQ-csoportok, ám Zini úgy döntött, hogy ezen tevékenység már nem egyeztethető össze saját világnézetével.
Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid gyalázatosnak nevezte Zini magatartását az LMBTQ-közösséghez tartozó beosztottjaival szemben, míg Amichai Sikli miniszter támogatásáról biztosította a Sábák főnökét homofób rendelkezéseire vonatkozóan.
A történtek után Nimrod Gorenstein, az Aguda (izraeli LMBTQ-szövetség) elnöke közleményben tiltakozott – „megdöbbentünk, és követeljük a Sábák vezetőjétől, hogy azonnal vonja vissza a döntését. Pontosan egy olyan időszakban, amikor Izrael Állam példátlan biztonsági fenyegetésekkel néz szembe, a szolgálat vezetője az LMBTQ-dolgozók kirekesztésével foglalkozik, akik éjjel-nappal az ország biztonságáért dolgoznak – és még az életüket is kockáztatják Izrael állampolgáraiért.”
Seri Jerusalmi, az LMBTQ-munkahelyi egyenlőségért küzdő [LGBTWORK] szervezet vezérigazgatója szintén reagált a hírre, mondván – „a Sábák vezetőjének döntése, amellyel megtiltotta a Büszkeség Hónapja megemlékezést, és megnyirbálta az LMBTQ-csoport költségvetését, felháborító és aggodalomra ad okot. Elvárható lenne, hogy éppen egy ilyen érzékeny biztonsági szervezet élén álló főnök megértse, milyen veszélyekkel jár az LMBTQ-személyek visszakényszerítése a szekrénybe.”
The post Politika – háredi tüntetés, Kneszet bojkott; és Zini homofób rendelkezései first appeared on Új Kelet Live.