Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló:
- Likvidálás Gázában: Az Izraeli Védelmi Erők légicsapással likvidálta a Hamász terrorszervezet 2023. október 7-i mészárlásokban aktívan részt vevő tagját.
- Akadozó libanoni tárgyalások: Eredmény nélkül zárult az Izrael és Libanon közötti washingtoni diplomáciai tárgyalások első napja.
- Katonahiány és belső feszültség a hadseregben: Miközben a vezérkari főnök szerint több ezer harcos hiányzik a hadseregből, több mint 250 tisztnő közös levélben követeli a nők elleni antifeminista hullám leállítását.
- Haredi tüntetések a sorkatonaság ellen: Heves összecsapásokba torkoltak az ultraortodoxos sorkatonai szolgálat elleni demonstrációi Izraelben.
- Példátlan kormányzati bojkott: Az Erős Szikla hadművelet lezárása óta először fordul elő, hogy a kormány miniszterei – beleértve a miniszterelnököt – teljesen távol maradnak az elesett katonák hivatalos állami gyászünepségétől.
Likvidálták az október 7-i mészárlás egyik terroristáját
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők bejelentése szerint vasárnap egy Gáza déli részét ért légicsapásban életét vesztette Akram Abu Madi, a Hamász terrorszervezet katonai szárnyának tagja. A terrorista aktívan részt vett a 2023. október 7-i izraeli mészárlásokban, amiről a hadsereg egy fotót is közzétett.
A részletek: Abu Madi az utóbbi időben azon dolgozott, hogy helyreállítsa a terrorszervezet képességeit, és újabb támadásokat készítsen elő az izraeli erők, valamint a civilek ellen. Emiatt vették célba és likvidálták meg vasárnap.
A tágabb kontextus: Közben egyiptomi diplomaták és a Hamász között feszültség vibrál a Gázai övezet jövőbeli igazgatása körül.
- Egyiptomi nyomás: Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter Kairóban tárgyalt Nickolay Mladenovval, a Béketanács főigazgatójával. Az egyiptomi külügyminisztérium közleménye szerint Abdelatty sürgette a „Trump-terv” első fázisának azonnali végrehajtását, beleértve a palesztin igazgatási bizottság mielőbbi belépését Gázába, nemzetközi békefenntartók telepítését és a segélyek szabad áramlását.
A Hamász visszavág: Hazem Qasszem, a Hamász szóvivője a terrorszervezet lapjában élesen támadta a Béketanácsot, azt állítva, hogy a testület „Izrael fogságában van”. Qasszem szerint a Hamász már a hónap eleji kairói tárgyalásokon jelezte: készen áll a teljes körű kormányzati és biztonsági irányítás átadására a nemzeti bizottságnak, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a bizottság hónapokkal a megalakulása után még mindig képtelen átvenni a hatalmat.
Hezbollah: „A háború ára rendkívül súlyos”
A hírek szerint: Ali Fajad, a Hezbollah terrorszervezet libanoni parlamenti képviselője az Al-Jadeed tévécsatornának adott interjújában elismerte, hogy a háború „fájdalmas sebeket” okozott, és az emberéletekben, valamint az anyagi javakban fizetett ár rendkívül súlyos. Ennek ellenére kitart amellett, hogy ha Izrael kivonul Libanonból, a Hezbollah győzelmet hirdethet. Fajad megjegyezte: a lakosság körében nagyobb a radikalizmus és a győzelembe vetett hit, mint magában a vezetésben.
A diplomáciai front: Libanoni médiaértesülések szerint Nawáf Szalam libanoni miniszterelnök a Libanoni Újságírók Szakszervezetének küldöttsége előtt kifejtette az ország tárgyalási pozícióját:
- Külön utakon: Szalám kiemelte, hogy a libanoni tűzszünet stabilizálását célzó mechanizmus az USA és Irán közötti svájci tárgyalások része, miközben a washingtoni tárgyalások egy külön vonalon futnak. Libanon azért választotta a washingtoni utat, mert ez jelenti a legkisebb árat az ország számára.
- Zéró tolerancia a megszállásra: A miniszterelnök egyértelművé tette: Libanon nem fogadja el, hogy az Izraeli Védelmi Erők megtartsa öt posztját, amelyeket a 2024. novemberi tűzszünet óta tart, sőt, kettő megtartásába sem megy bele. Teljes izraeli kivonulást, a libanoni foglyok szabadon bocsátását és a vitatott határpontok rendezését követelik.
- Biztonsági megállapodások: Szalám nem optimista, de arra számít, hogy Izrael biztonsági elrendezéseket fog javasolni, amelyekről Bejrút tárgyalni fog. A Hezbollahhal kapcsolatban csupán annyit követel, hogy a szervezet tartsa magát a kötelezettségvállalásaihoz.
Az Axios riporterének nyilatkozó források szerint az Izrael és Libanon közötti washingtoni tárgyalások első napja előrelépés nélkül ért véget, sőt bizonyos értelemben visszalépésre is sor került két.
- A nap egyes szakaszaiban a tárgyalások „elfajultak”. Izraeli tisztviselők megerősítették, hogy voltak nézeteltérések, de azt állítják, hogy a légkör „kellemes” volt.
- Az Izraeli Védelmi Erők és a libanoni hadsereg képviselői ellentmondásos és kemény álláspontot képviseltek az izraeli kivonulás mértékével és a kivonulás megkezdésének területeivel kapcsolatban.
- A tárgyalásokról tájékoztatott forrásokkal folytatott beszélgetések azt a benyomást keltik, hogy a tárgyalások első napja annyira terméketlen volt, hogy az amerikai közvetítők úgy döntöttek, ma újrakezdik, abban a reményben, hogy a felek álláspontja enyhül.
Létszámhiány a hadseregben és belső feszültségek a nők katonai szerepvállalása miatt
Mi a helyzet? Ejal Zamir vezérkari főnök vallási-cionista rabbikkal találkozott, hogy tompítsa a hadsereg és a jesivák közötti feszültséget, amely a nők harci egységekbe való besorozása miatt alakult ki.
Számokban: Zamir nyíltan beszélt a haderő humánerőforrás-válságáról:
„A hadseregnek továbbra is több ezer harcos hiányzik, és minden egyes férfi és női katonára szükség van a feladatok ellátásához és a hadműveleti eredmények megerősítéséhez.”
A vezérkari főnök ígéretet tett arra, hogy a nők harci szerepvállalásának kiterjesztése teljes összhangban lesz a közös szolgálatra vonatkozó katonai szabályzattal, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nők integrációja hatalmas műveleti jelentőséggel bír. A rabbik jelezték: továbbra is a jelentős katonai szolgálatra nevelik diákjaikat, de elvárják, hogy a vallásos katonák a hitüknek és értékeiknek megfelelő körülmények között szolgálhassanak.
A túloldalon: A 12-es csatorna szerint 257 női tiszt – köztük hat dandártábornok, hét ezredes és 28 tartalékos aleredes – közös levelet küldött a vezérkari főnöknek és a védelmi minisztérium vezetésének. A „Tisztnők levele” néven elhíresült dokumentumban a hadseregben tapasztalható, nők és női harcosok elleni „anti-feminista hullám” azonnali leállítását követelik.
Tüntetések a sorkatonaság ellen
A konfliktus: Moshe Hillel Hirsch rabbi, az askenázi Degel HaTorah ultraortodox frakció egyik vezetője támogatásáról biztosította a Kfar Yona-i Neve Tzedek katonai börtön előtt mára szervezett sorozásellenes tüntetést. Ez nyílt szembefordulást jelent a frakció szellemi vezetőjével, Dov Lando rabbival, akinek szóvivői egy nappal korábban még úgy nyilatkoztak: semmi közük a tiltakozáshoz. Az askenázi Agudat Iszrael frakció délután car-pooling konvojokkal indult el az ország ultraortodox közösségeiből a demonstrációra.
Erőszak az utakon: A feszültség az autópályákon kulminált, ahol több erőszakos incidens is történt, melyekről videók keringtek a közösségi médiában.
- Az egyik felvételen egy férfi lerohan és meglök egy tüntetőt, ami tömegverekedéshez vezet az út szélén.
- A tüntetés szervezőinek állítása szerint az Ayalon autópályán egy feldühödött teherautó-sofőr késsel és botokkal felfegyverkezve szállt ki a járművéből, és rátámadt a Bnei Brakból érkező ultraortodox konvoj egyik autójára, betörve annak ablakait. A
- A rendőrség külön egységekkel vonult ki Arad városába is egy lakókomplexum mellett kitört tömegverekedés miatt.
Politikai visszhang: Meir Porus, az Agudat Iszrael képviselője Noam Sohlberg legfelsőbb bírósági elnökhelyettest, Gali Baharav-Miara főügyészt és Dani Levy rendőrfőkapitányt tette felelőssé azért, hogy az ultraortodox közösség „szabad prédává” vált, és felszólította a rendőrséget a határozott fellépésre.
A tüntetők plakátjain egyébkánt Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter látható katonai egyenruhában – nem szolgálat soha a hadseregben -, a katonai rendőrség karszalagját viselve: “Ben-Gvir a cionista rendőr miniszter, aki Izrael fiataljait cionista katonai börtönbe vet. Ő az első számú ellensége a zsidóknak” – szerepel a feliraton.
Példátlan bojkott
A tények: A katonai rádió szerint a gázai Erő Szikla hadművelet 12 évvel ezelőtti lezárása óta először fordul elő, hogy a kormány egyetlen minisztere sem képviselteti magát a 68 elesett katona és hat meggyilkolt civil emlékére rendezett hivatalos állami gyászünepségen.
Ki hiányzik? Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Iszrael Katz védelmi miniszter is távol marad. Netanjahu – a koronavírus-járvány miatti videóüzenetét és a tavalyi washingtoni diplomáciai útját leszámítva – az összes korábbi megemlékezésen személyesen jelen volt. A kormányt mindössze Almog Cohen miniszterhelyettes fogja képviselni.
Mi áll a háttérben?
- A hivatalos indok: A miniszterelnök és a védelmi miniszter inkább a Negevben, egy harci tiszti tanfolyam záróünepségén vesz részt, amelyet szokatlan módon – a korábbi évek gyakorlatától teljesen eltérően – pontosan ugyanarra az időpontra szerveztek meg.
- A politikai feszültség: Amikor Netanjahu utoljára, 2024-ben megjelent az Erős Szikla-megemlékezésén, egy gyászoló apa nyilvánosan szembesítette: „Te vagy a hibás, te vagy a felelős az összes elesettért.”
- Sem a védelmi minisztérium, sem a miniszterelnöki hivatal nem reagált a megkeresésekre, hogy miért szervezték egymásra a két kiemelt eseményt.
A reakció: A Jad Labanim elesett katonák családjait tömörítő szervezet mély felháborodásának adott hangot:
„Az állami megemlékezéseken a kormány miniszteri szintű képviselete a minimum. Ez fejezi ki az állam kötelezettségvállalását a hősök emléke és a gyászoló családok tisztessége iránt.”
The post Tárgyalások Libanonnal, haredi tüntetés és példátlan bojkott first appeared on Új Kelet Live.