ujkeletlive
Diplomácia – küszöbön az amerikai sugarhajtóművek akvizíciója Törökországnak
Az amerikai Kongresszus egyes tagjainak kifogásai ellenére Donald Trump elnök, és kormánya véglegesíteni akarja a Törökországnak szánt, több száz millió dollár értékű sugárhajtómű-értékesítést, – jelentette a Reuters forrásokra hivatkozva.
Trump szándéka nagyvonalú gesztus Ankara felé a jövő hónapban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó előtt, melynek Törökország lesz a házigazdája.
- a NATO-vezetők törökországi csúcstalálkozója a szövetségen belüli feszültségek közepette, számos olyan nézeteltérés, mint a tehermegosztás, a védelmi kiadások, valamint amiatt alakultak ki, hogy az USA kifogásolja a szövetségesek szerepvállalását a Hormuzi-szoros nyitva tartására irányuló erőfeszítései kapcsán az amerikai-iráni háború alatt.
A hajtóművekről, illetve az F-35-ös programról, és az ankarai csúcstalálkozóval kapcsolatos terveit illetően, Trump szerdán megerősítette a kiszivárgott híreket, mondván – „valószínűleg olyasmit fogok tenni, ami nagyon boldoggá teszi majd őket,” – utalt Recep Tayyip Erdogan török elnökre, akit kiemelten jó barátjának szokott nevezni.
Az általában jónak mondható amerikai-török kapcsolatokra Trump hivatala idején azonban árnyékot vetett mindezidáig, hogy Washington korábban kizárta Törökországot az F-35-ös lopakodó vadászgép-programból, és szankciókat vezetett be, miután Ankara orosz gyártmányú S-400-as légvédelmi rendszereket vásárolt, amit az Egyesült Államok biztonsági fenyegetésként értékelt.
„A hajtóművek beszerzése kétségtelenül fontos Törökország számára, de ez a legkönnyebben elérhető cél egy olyan amerikai kormányzat részéről, amely ennél sokkal ambiciózusabb ígéreteket tett Ankarának, beleértve Törökország visszatérését az F-35-ös programba,” – idézi a Reuters Gönül Tolt, a washingtoni székhelyű Közel-Kelet Intézet török programjának igazgatóját, aki hozzátette, miszerint „az igazi tesztje annak, hogy Washington és Ankara képes-e új fejezetet nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, abban rejlik.”
Az említett General Electric gyártású hajtóművek Törökország első saját fejlesztésű vadászgépe, a KAAN kulcsfontosságú eleme lesz, az állítólag mintegy 700 millió dolláros akvizíció pedig egy nagyszabású projekt része, amelyet 2016-ban indítottak el a NATO-tag Ankara azon törekvéseinek részeként, hogy védelmi ipara önellátóbbá váljon.
Előzmények – az amerikai törvények nem teszik lehetővé Törökország számára az S-400-as rendszer üzemeltetését vagy birtoklását, így a 2019-ben történt orosz légvédelmi rendszer-vásárlást követően a Kongresszus visszalépett Ankara katonai támogatásától. Enyhülést a 2024-ben jóváhagyott F-16-os vadászgépek eladása hozott végül.
A jelenlegi hajtómű akvizíciót számos kongresszusi törvényhozó ellenzi, a döntést azonban úgy tűnik a Fehér Házban már meghozták, és várhatóan a következő napokban véglegesítik, amit a Külügyminisztérium hivatalos értesítése követ majd a Kongresszus felé.
Az elnök és kormányzata nem először kerülné meg, vagy fenyegetné megkerüléssel a kongresszusi blokkolásokat a fegyvereladások ügyében. Trump szándékát megerősítve JD Vance alelnök közölte, hogy jelenleg is zajlik a felülvizsgálat annak megállapítására, hogy Törökország megfelel-e az amerikai törvényeknek, az F-35-ös vadászgépekre vonatkozóan.
A NATO tagállamokkal, és a Fehér Házzal számtalan esetben ingadozó kapcsolataira megoldásként Ankara saját lopakodó vadászgépet, a KAAN-t dobott a piacra, melynek tökéletesítése még évekbe telhet, így a török légierő gerincét addig az amerikai gyártmányú F-16-osok fogják jelenteni.
Politika, választások
Alkudozás háredi bojkott alatt
Az ultraortodox frakciók hol elismerik, hol cáfolják a Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel kötött alkut, miközben továbbra is fenntartják a törvénykezési bojkottot, illetve a megegyezést elutasító Jichák Goldknopf [Agudat Jiszráél ág] masszív tüntetésekkel igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra.
A legkésőbb július 16-ig mindenképp megtörténő Kneszet-feloszlatás előtt, és immár több mint két hete a háredi pártok blokkolják a koalíció számára fontos törvények utolsó órában történő megszavazását, arra várva, hogy a miniszterelnök gyorsított eljárásban teljesítse a Tóra-tanulás Alaptörvényét, illetve a sorozás alól kibújó háredi dezertőrök letartóztatását megakadályozó jogszabály véglegesítését.
A miniszterelnök tegnap újabb ígéretet tett az ultraortodox pártoknak, miszerint a jövő héten jelentős lépések várhatóak az említett javaslatok megszavazása érdekében, ettől függetlenül az ellenzékben helyet foglaló háredik egyelőre nem függesztették fel távolmaradásukat a koalíció érdekei szerinti törvények támogatására. Emellett, a Netanjahu-alku részeként az ultraortodoxok ragaszkodnak az úgynevezett „kásrut-törvényhez” is, melynek értelmében a kizárólagos ellenőrzés visszakerülne a Főrabbinátushoz, eltörölve a korábbi miniszter, Matan Kahana reformja által megnyitott piaci versenyt.
Ezzel párhuzamosan Netanjahu mindenekelőtt az igazságügyi reform törvényeit akarja véglegesíteni a választások előtt, különös tekintettel a legfőbb ügyész hatáskörének ketté választását, és gyengítését biztosító javaslatra, emelett pedig az Szimchát Tórai mészárlásokat kivizsgáló állami helyett, politikai bizottság felállítására vonatkozik jogszabályt akarja végig vinni.
Gyorsított eljárásban történő lezárása az említett eleve vitatott törvényeknek, számos jogi akadályba is ütközik.
A Kan közszolgálati csatorna által idézett jogi szakértők úgy vélik, hogy az ultraortodox pártok részéről szorgalmazott jogszabály, amely eltörölné a háredi katonaszökevények letartóztatását, egyáltalán nem felel meg a jogi kritériumoknak, és a megfelelő törvényhozási normáknak. Ezen források szerint a lépés jogilag kivitelezhetetlen, és semmiképpen sem állná meg a helyét a Legfelsőbb Bíróság előtt, és emiatt a Kneszet jogi tanácsadói sem fogják támogatni a javaslatot.
Jogi akadályok merültek fel a legfőbb ügyész hatáskörének megnyirbálására vonatkozóan is. Többek között állami tisztviselőként a főügyész a biztosítéka annak, hogy a pénzek ne a kormányközeli személyekhez, vagy a politikai paletta csak egyik oldalára áramoljanak. Azt követően, hogy a koalíció reményei szerint ezen hatáskört a kormány politikailag kinevezett jogi tanácsadója, mint a kormány magánügyvédje fogja kezelni alapvető jogi visszaéléseket fog eredményezni.
A Kneszet-bojkottal párhuzamosan, az utcai tiltakozások élén Goldknopf áll, míg a Netanjahu-alku kedvezményezettjei az askenázi Mose Gafni [Degel HaTora] és a szefárd Árje Deri [Sász], akik támogatóikkal együtt látványos távolságot tartanak az utcán tüntető Jeruzsálemi Frakció, és az Agudat Jiszráél híveitől.
Az ultraortodoxok követelései azonban korántsem sem biztos, hogy megvalósulnak a Kneszet feloszlatásáig, ezért nem kizárt, hogy Gafni és Deri végül csatlakozni fog az utcai demonstrációkhoz.
Zini újabb vitatott rendelkezése
Először a Haaretz számolt be, majd a Sábák tegnap este megerősítette, hogy a szervezet vezetője, David Zini elrendelte a Belbiztonsági Szolgálat főhadiszállásán felállított, az október 7-i elesett munkatársak emlékhelyének lebontását.
„A szolgálat vezetőjének meglátása szerint az elesettek egy részének bemutatása lekicsinyíti a mulasztást, és csak egy részét tükrözi a minket ért borzalmas tragédiának,” – áll a szolgálat hivatalos közleményében, továbbá hangsúlyozva, – „az október 7-i mulasztás az egyik legnagyobb, és legfájdalmasabb kudarc, amelyet Izrael Állam valaha ismert. A szolgálat főhadiszállásán létezik egy központi emlékfal, amelyen az összes elesett hős szerepel, nem pedig annak csak egy kis töredéke.”
Az emlékhelyet a szolgálat dolgozói kezdeményezésére hozták létre, ahol a mészárlás napján, és azt követően elesett Sábák-tagok, valamint emlékükre írt szövegek kerültek kiállításra, továbbá olyan háborús elesettek képei, akiknek szülei a szolgálathoz tartoznak.
A Szimchát Tórai mészárlások idején, és azt követően a Belbiztonsági Szolgálat 12 tagja vesztette életét.
„Amennyiben az idézetek valódiak, David Zini szavai és tettei a kormányzati narratíva folytatását jelentik, amely a mészárlás elfeledtetésére törekszik, és Ido, valamint a többi Sábák-harcos cserbenhagyásának folytatása haláluk után is. A fiam annyira szerette a Szolgálat főhadiszállásának épületét. Mindenkinek, aki nap mint nap belép oda, a saját szemével kell látnia azt a hatalmas mulasztást, amelyért maga a Sábák is vállalta a felelősséget. Zini, vond vissza szavaidat, és megbocsáthatatlan tetteidet, amelyek nem tükrözik az általam ismert Sábák szellemiségét! Nem fogod tudni eltörölni a meggyilkoltak emlékét,” – tiltakozott Reut Edri, a Nova fesztiválon meggyilkolt Ido Edri édesanyja.
Zini újabb vitatott rendelete, az alig egy nappal korábbi feszültséget okozó döntését követte, miután egyértelmű indoklás nélkül rendelte el, hogy nem engedélyezi a Büszkeség Hónapja [Pride] alkalmából tervezett éves rendezvény megtartását. Zini a már kiküldött meghívókat visszavonatta, utasított a jelképek eltávolításáról, és gyakorlatilag felszámolta a szervezeten belüli LMBTQ-csoportot, – jelentette a 12-es csatorna.
A Sábák intézményén belül bevett szokás, hogy a Büszkeség Hónapja keretében évente tartanak egy előadást, amelyen az érdeklődő dolgozók részt vehetnek. Idén, amikor a belső szervezők már az előkészületek előrehaladott szakaszában jártak, váratlanul arról értesítették őket, hogy a programot törölték. Az ügy részleteit ismerő, a csatornának nyilatkozó források elmondták, hogy a szervezőknek adott magyarázat szerint „felülről érkezett az utasítás” – közvetlenül a szervezet vezetőjétől – Zinitől, aki megtagadta a rendezvény jóváhagyását, de világos indoklással nem szolgált.
A döntés felháborodást, és éles bírálatokat váltott ki a szolgálat munkatársai, valamint az LMBTQ-jogi aktivisták körében. A kritikusok szerint Zini szélsőséges döntése lenullázza a korábban elért eredményeket, valamint elutasítja az egyenlőség, és a befogadás értékeit, amelyeket a Sábák az elmúlt években képviselt.
A Belbiztonsági Szolgáltaton belüli új irányvonal különösen szembetűnő a többi izraeli biztonsági, és politikai szerv gyakorlatának tükrében, ugyanis jelenleg, mind a Moszad kémügynökségnél, mind a legtöbb politikai pártban működnek elismert LMBTQ-csoportok, ám Zini úgy döntött, hogy ezen tevékenység már nem egyeztethető össze saját világnézetével.
Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid gyalázatosnak nevezte Zini magatartását az LMBTQ-közösséghez tartozó beosztottjaival szemben, míg Amichai Sikli miniszter támogatásáról biztosította a Sábák főnökét homofób rendelkezéseire vonatkozóan. Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter miniszter a Sábák melegsejtjének tevékenységét „progresszív agendáknak” minősítette, ami nem fér össze „Izrael biztonsági szolgálatainak ellátásával,” majd megerősítette Zini döntését, mondván, amennyiben a védelmi költségvetés elbírálása esetében hasonló agendákat észlelne, hasonló professzionalizmussal járna el.
The post Trump sugárhajtómű-értékesítéssel lepné meg Erdogant az ankarai NATO csúcstalálkozóra first appeared on Új Kelet Live.