Avi/ujkelet.live
Rövid összefoglaló:
- Sikeres izraeli műveletek Dél-Libanonban: Az Izraeli Védelmi Erők légierővel összehangolt csapásokban legalább hat Hezbollah-operatívot likvidáltak Zawtar al-Sharqiyah és az Ali Taher-gerinc körzetében.
- Bejegyzett alagút-csapda a déli fronton: Mintegy 30 Hezbollah-harcos rekedt bekerítve az Ali Taher-gerinc alatti masszív föld alatti bunkerrendszerben, ahol az izraeli erők egyelőre nem kaptak parancsot a közvetlen behatolásra.
- Megkezdődött az izraeli csapatkivonás és rotáció: A Katonai Rádió szerint Izrael megkezdte a Dél-Libanonban bevetett erőinek csökkentését és pihentetését, miközben hamarosan csapatcsere történik Gáza és Libanon között.
- Diplomáciai vita a biztonsági sáv határai körül: Jeruzsálem kész a politikai rendezésre az eredeti, áprilisi páncéltörő rakéta-vonal mentén, ám Libanon a sávon belüli határ menti falvak teljes kiürítését követeli.
- Átrendeződik az amerikai közel-keleti katonai jelenlét: Washington a bahreini bázis sérülései miatt fontolgatja a csapatok kivonását Kuvaitból és Szaúd-Arábiából, a műveleteket pedig részben Izraelbe telepíthetik át az iráni rakéták elől.
- Nemzetközi misszió és új segélyközpont Gázában: Nemzetközi Gázai Segélyközponttá alakul a Kirjat Gat-i bázis, amely a tervek szerint Grúzia, Vietnam és más partnerállamok katonai erejével (ISF) biztosítja majd az övezetet.
- Izrael elismerheti az örmény népirtást: Gideon Sza’ar külügyminiszter olyan javaslatot terjeszt a kabinet elé, amely hivatalosan elismeri az Oszmán Birodalom által elkövetett népirtást, ami borítékolhatóan újabb török-izraeli diplomáciai feszültséget szül.
- Bizonyíték-megsemmisítési botrány a Netanjahu-hivatalban: Tzachi Braverman kabinetfőnök a gyanú szerint híváslistákat törölt, hogy eltitkolja kapcsolatát a Bild-kiszivárogtatási ügyben érintett Iszrael Einhornnal.
Likvidálások és föld alatti patthelyzet a déli fronton
A lényeg: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap esti bejelentése szerint legalább hat Hezbollah-operatívot likvidáltak Dél-Libanonban, akik veszélyt jelentettek a szárazföldi csapatokra. A Golani-dandár katonái Zawtar al-Sharqiyah körzetében öt, míg a Kommandó dandár egységei az Ali Taher-gerincnél egy fegyveres terroristát észleltek. Mindkét esetben a légierő és a gyalogság összehangolt csapása végzett a célpontokkal.
A színfalak mögött: Az Ali Taher-gerinc alatt egy kiterjedt, masszív föld alatti alagútrendszer húzódik, ahol jelenleg mintegy 30 Hezbollah-harcos van bekerítve. Az izraeli hadsereg leszögezte: nem teszi lehetővé számukra, hogy elhagyják az alagútrendszert vagy a gerinc területén tevékenykedjenek.
- A helyzet kísértetiesen emlékeztet a mintegy fél évvel ezelőtti rafahi alagút-csapdára.
- Ez komoly biztonsági kockázatot jelent a felszínen bevetett izraeli erőkre nézve, mivel miközben fent folytatniuk kell a hadműveleteket, a föld alatti bunkerrendszerbe való közvetlen behatolásra és a terroristák ottani felszámolására egyelőre nem kaptak engedélyt.
Csapatszűkítés és diplomáciai viták a biztonsági sáv körül
Hírszerzési háttér: A Katonai Rádió jelentése szerint az izraeli hadsereg megkezdte erőinek csökkentését Dél-Libanonban. Egyes harcoló dandárokat kivonnak izraeli területre „felfrissülésre” és a „harckészültség-fokozásra”. Ez egy szélesebb körű stratégia része: a csapatok rotációban egy-egy hónapos hadműveleti szünetet kapnak, miközben a kiképzés alatt álló egységek vezérkari tartalékként szolgálnak majd. Ezzel párhuzamosan hamarosan csapatcsere történik Gáza és Libanon között, Júdea és Szamária területén viszont a trenddel ellentétben megerősítik a reguláris erők jelenlétét.
A diplomáciai kötélhúzás: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint Izrael az amerikai tárgyalásokon jelezte a libanoni félnek, hogy az Izraeli Védelmi Erők kiépítette a tervezett biztonsági sávot Dél-Libanonban, és elérte az előre meghatározott célokat. Jeruzsálem szerint megérett az idő a politikai lépésekre, feltéve, hogy a libanoni hadsereg garantálja a Hezbollah távoltartását a kiürített területektől. A tárgyalásokon feszült a hangulat a felek közötti fő vitapont miatt:
- Izraeli álláspont: Ragaszkodnak az áprilisi, eredeti biztonsági sávhoz (az úgynevezett páncéltörő rakéta-vonalhoz), mielőtt még átlépték volna a Litáni-folyót, elfoglalva a Beaufort- és Ali Taher-gerinceket. Erről a vonalról Izrael nem hajlandó visszavonulni.
- Libanoni álláspont: Követelik az izraeli kivonulást az ezen a sávon belüli falvakból is (pl. Madzsdal Zun, Zibqin, Beit Lif, At Tiri, Kounine).
Egy amerikai koordinációs mechanizmus fogja irányítani az izraeli hadsereg és a libanoni hadsereg közötti koordinációt. A döntés után az izraeli hadseregnek néhány napra lesz szüksége a biztonságos visszavonulás végrehajtásához.
Amerika átrajzolja közel-keleti katonai térképét
Mi történt? Az Egyesült Államok felülvizsgálja katonai jelenlétét a Közel-Keleten. A The Wall Street Journal műholdfelvételekre hivatkozó riportja szerint egy kulcsfontosságú bahreini haditengerészeti bázis jóval súlyosabb károkat szenvedett, mint amit Washington korábban nyilvánosan elismert.
A stratégia: Washington fontolgatja a bahreini bázis felújítását, miközben csökkentené katonai jelenlétét Kuvaitban és Szaúd-Arábiában. A műveleteket és bázisokat nyugatabbra helyeznék át, hogy távolabb kerüljenek az iráni rakéták és drónok hatósugarától. A lapnak nyilatkozó két tisztségviselő szerint az egyik lehetséges új helyszín, ahová a bázisok egy részét áttelepíthetik, maga Izrael.
Trump Béketanácsa és az új gázai nemzetközi misszió
Fejlemények: Átalakítják a Kirjat Gatban működő Civil-Katonai Koordinációs Központot (CMCC) – jelentette a 12-es csatorna. A cél a működés hatékonyabbá tétele és a Donald Trump amerikai elnök „Béketanácsával” való szorosabb együttműködés. A központot a gázai háború lezárását célzó Trump-terv keretében hozták létre tavaly októberben a tűzszünet felügyeletére és a segélyek koordinálására.
A részletek: Három diplomáciai forrás szerint a központ új neve Nemzetközi Gázai Segélyközpont lesz. Kulcsszerepet kap a tervezett Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF), amelynek feladata a Gázai övezet biztosítása lesz az átmeneti időszakban, az izraeli kivonulást és a Hamász terrorszervezet leszerelését követően. A döntéshozatal felgyorsítása érdekében csökkentik a gázai jövőről szóló magas szintű egyeztetésekben részt vevő országok és képviselők számát.
- A riport szerint előrehaladott tárgyalások folynak Grúziával és Vietnammal arról, hogy katonákat küldjenek az ISF-be.
- Ők a már korábban elkötelezett államokhoz – Görögországhoz, Marokkóhoz, Indonéziához, Koszovóhoz, Kazahsztánhoz és Albániához – csatlakoznának.
- A Béketanács megerősítette a közeledést és az integrációs modellek kidolgozását, hozzátéve, hogy nem terveznek létszámcsökkentést, és további országokkal is tárgyalnak. Grúzia és Vietnam egyelőre nem kommentálta a hírt.
Történelmi lépés: Izrael elismerheti az örmény népirtást
A diplomáciai front: Gideon Sza’ar külügyminiszter vasárnap olyan kormányhatározati javaslatot terjeszt a kabinet elé, amely hivatalosan is elismeri az Oszmán Birodalom végnapjaiban az örmény nép ellen elkövetett népirtást – közölte a tárca. A döntés borítékolhatóan komoly diplomáciai feszültséget szül Törökországgal.
A kontextus: Izrael a diplomáciai érzékenység miatt évtizedekig kerülte a kb. 1,5 millió áldozatot követelő események népirtásként való elismerését. Azonban a Recep Tayyip Erdogan vezetése alatti Törökországgal való kapcsolatok drasztikus megromlása – miután a török elnök többször népirtással vádolta meg Izraelt Gázában – irányváltást hozott. Tavaly augusztusban Binjámin Netanjahu miniszterelnök első alkalommal elismerte a népirtás tényét.
„A kiterjedt és egyértelmű történelmi dokumentáció ellenére az örmény népirtás továbbra is egy szervezett tagadási és minimalizálási kampány tárgya, elsősorban Törökország részéről… Morális és történelmi kötelességünk, hogy az izraeli kormány elismerje az örmény nép ellen elkövetett népirtást, és elítéljen minden olyan kísérletet, amely a történelmi igazság eltorzítására irányul” – áll a javaslat indoklásában.
Újabb bizonyíték megsemmisítési ügy a miniszterelnöki hivatalban
A botrány: Tzachi Braverman, a miniszterelnök kabinetfőnöke (és kijelölt londoni nagykövet) ellen jelenleg az Eli Feldstein-féle éjszakai találkozó ügyében zajlik eljárás – vádemelés előtti meghallgatással. Az i24NEWS tegnap este azonban egy újabb gyanús ügyletet tárt fel Braverman tevékenységével kapcsolatban.
A kronológia és a gyanú:
- 2024. október vége: Letartóztatják Eli Feldsteint. Október 30-án Michael Semes, akkor még a KAN tudósítója burkoltan beszámol egy új biztonsági ügyről.
- A hívás: Órákkal később Braverman egy kétperces telefonbeszélgetést folytat Iszrael Einhorn kampánytanácsadóval, aki Szerbiában él. Ezzel egy időben Braverman és a miniszterelnöki sajtósok egy valótlan tájékoztatást fogalmaznak meg a média számára, miszerint a letartóztatott férfi semmilyen formában nem állt a miniszterelnöki hivatal alkalmazásában.
- A törlés: November 21-én – a Feldstein és Ari Rosenfeld tartalékos altiszt elleni, a Bild kiszivárogtatási ügy miatti vádemelés napján, amely feltárta Einhorn mély érintettségét is – Braverman visszakereste a korábbi híváslistát, és törölte az Einhornnal folytatott beszélgetés nyomait.
Jogi következmények: Az ügyben több szereplő ellen folyik eljárás bizonyítékok megsemmisítése és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Bravermant az éjszakai találkozó kapcsán azzal gyanúsítják, hogy ellenőrizte Feldsteinnél, köze van-e a katonai hírszerzéstől származó adatszivárgáshoz, ami kiderült, hogy a Bild-ügy volt. Emiatt igazságszolgáltatás akadályozásával és hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
- Reakció: Braverman ügyvédei tagadják a vádakat: „Nem tudjuk, miről van szó. Ha volt is beszélgetés, nincs összefüggés a dolgok között. Ez egy erőltetett kísérlet a szálak összekötésére.” Iszrael Einhor nem kívánta kommentálni az értesülést.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Likvidálások és csapatkivonások, új gázai misszió first appeared on Új Kelet Live.