ujkelet.live
Svájci csúcs: J.D. Vance a nemzetközi porondon
Svájc pasztorális kulisszái mögött komoly politikai dráma zajlott a közelmúltban, ahol J.D. Vance amerikai alelnök másfél évnyi hivatalviselés után végre megkapta a globális színpadot. Az irániakkal folytatott kimerítő tárgyalások után Washington egyértelmű jelét adta annak, hogy le kívánja engedni a függönyt a „régi Közel-Kelet” felett.
A 12-es csatorna elemzése szerint míg a világ egy artikulált, fiatal és ambiciózus vezető debütálását látta a fellépésében, Jeruzsálemben azonnal kigyulladtak a vörös lámpák. Izraelben hirtelen azzal szembesültek, hogy a Fehér Házba vágyó alelnök nyíltan felvállalja: „Részemről végeztem Izraellel.” Vance politikai elemzők szerint a Trump-kormányzat nyers, sőt „maffiaszerű” módszereit alkalmazza, és politikai ambíciói messze túlmutatnak az alelnöki pozíción.
A mélyszegénységből a Netflix-képernyőig
Vance felemelkedése klasszikus amerikai Hamupipőke-történet, amelyből bestseller könyv (Vidéki ballada az amerikai álomról) és Netflix-film is készült. Az ohiói Appalache-régió mélyszegénységében nőtt fel, drog- és alkoholproblémákkal küzdő anya mellett, apa nélkül.
A reménytelenség, az erőszak és az opioidválság sújtotta munkásosztálybeli környezetben keménykezű nagyanyja nevelte fel. Vance később felidézte, hogy nagymamája halála után 19 megtöltött lőfegyvert talált a házban elrejtve. Ez a háttér formálta túlélésre fókuszáló világképét, amelyben az ember csak magára és a legszűkebb családjára számíthat.
A Yale elitjétől a politikai pálfordulásig
A tengerészgyalogságnál teljesített iraki szolgálat után Vance ösztöndíjjal elvégezte a Yale jogi karát. Ezt követően a Szilícium-völgyben dolgozott Peter Thiel milliárdos mentoráltjaként.
Bár 2016-ban még élesen kritizálta Donald Trumpot – egy privát Facebook-üzenetben egyenesen azt kérdezte, vajon Trump-e „Amerika Hitlere” –, később felismerte a Trump mögött álló hatalmas tömegbázist. Teljes politikai pálfordulást végrehajtva Trump szövetségese lett, aki segített neki ohiói szenátorrá válni, majd rövid kongresszusi karrier után alelnökjelöltjévé választotta.
A katari szál és a diplomáciai arculcsapás
Vance alelnöki jelölését a háttérből a vitatott megítélésű médiaszemélyiség, Tucker Carlson szorgalmazta. Carlson – aki katari források segítségével Izrael egyik legnagyobb bírálójává vált – ideológiai szövetségest talált az alelnökben; Carlson fia, Buckley egészen a közelmúltig Vance irodájában dolgozott.
Bár magánélete stabil – felesége, Usha bevándorló családból származik, három gyermekük van és a negyedik úton van –, Izraellel való kapcsolata gyorsan megromlott. Egy gázai tűzszüneti tárgyalásokat célzó látogatása során a Kneszet épp a ciszjordániai annektálásról szavazott. Vance erre a diplomáciai köntöst mellőzve, nyers őszinteséggel reagált, ami felért egy politikai pofonnal.
Az „Oroszlánüvöltés” hadművelet és a hátbadöfés vádja
Vance deklarált izolacionista, a MAGA (Make America Great Again) mozgalom szellemében minimális külpolitikai szerepvállalást hirdet: „Nem mi vagyunk a világ csendőrei.” Számára Izrael gazdasági teher, amely rontja Amerika pozícióit az Öböl-menti államokkal és Szaúd-Arábiával szemben.
A feszültség az Oroszlánüvöltés hadművelet alatt tetőzött. Trump ígérete ellenére hosszas közel-keleti háborúba bocsátkozott, ami megterhelte az amerikai fogyasztók pénztárcáját. Kormányzati források szerint Vance kezdettől fogva ellenezte a konfliktust.
A vádak azonban ennél súlyosabbak:
Egy magas rangú izraeli biztonsági forrás szerint alapos a gyanú, hogy Vance és emberei szivárogtatták ki Erdogan török elnöknek a Moszad titkos tervét, amely a kurdok segítségével buktatta volna meg az iráni rezsimet.
Vance ezeket a vádakat korábban határozottan tagadta, és az izraeli politika kísérletének nevezte, hogy rá hárítsák a háborús kudarcot.
A svájci fotó: Ki diktál kinek?
A konfliktus most az új iráni megállapodás kapcsán csúcsosodott ki. Miközben Vance amerikai győzelemként tálalta a memorandumot, Izraelben megalázó megadási egyezménynek tartják. A svájci csúcson készült egyik fotó bejárta a sajtót: Vance a számítógép előtt ül, miközben a katari képviselő fölé hajolva látszólag a feltételeket diktálja neki.
Izraeli oldalon „semmirekellőnek” és „lúzernek” nevezték az alelnököt, Vance azonban zárt ajtók mögött egyértelművé tette: Izraelnek nincs vétójoga az amerikai érdekek felett. Hozzá közel állók szerint: „Ti egy kilencmilliós ország agytok, nem diktálhattok a világ legnagyobb szuperhatalmának.”
Vance a színpadról is üzent a bírálóknak:
„Minden izraelinek, aki azt hiszi, hogy Trump Izrael legnagyobb problémája, fel kell ébrednie és meg kell értenie országa helyzetét. Ha az izraeli kabinet tagja lennék, nem támadnám az egyetlen erős szövetségesemet, aki megmaradt a világon.”
A jövő: Célkeresztben 2028
Miközben a Republikánus Párt izraeli képviselői próbálják hűteni a kedélyeket és „pragmatikusnak” beállítani Vance-t, az alelnök egy olyan fiatalabb amerikai generációt képvisel, amely a zsidó állammal való szövetséget pusztán gazdasági és politikai koloncnak tekinti.
A 2028-as elnökjelöltségért folyó harcban Vance-nek olyan Izrael-barát politikusokkal kell majd megküzdenie, mint Marco Rubio. Trump egyelőre élvezi az utódlási harcot, tudva, hogy Vance erős kártya a munkásosztály körében. Izrael számára a legfőbb kérdés az: Vance csupán a közvéleményt követi, vagy valóban végleg lezártnak tekinti a történelmi szövetséget.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Félnie kellene Izraelnek J.D. Vance-től? first appeared on Új Kelet Live.