Avi/ujkelet.live
A Binjámin Netanjahu miniszterelnök környezetét érintő nyomozás új szakaszába lépett. Az ügyészség szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy Jonatán Urich, a kormányfő vezető tanácsadója, szándékosan semmisített meg bizonyítékokat, miközben vallomásaiban és nyilvános állításaiban ennek ellenkezőjét állította.
- A lebukás: Urich korábban azt állította, hogy nem tudott Eli Feldstein (Netanjahu háborús szóvivője) letartóztatásáról. A 13-as csatorna által tegnap közzétett tanúvallomás szerint azonban Urich már órákkal a letartóztatás után részletes tájékoztatást kapott az eseményről.
- A gyanús telefoncsere: Miután értesült a letartóztatásról, Urich teljesen letörölte a mobiltelefonja tartalmát. A kihallgatásán azzal védekezett, hogy félévente szokott új készüléket venni. A rendőrségi és ügyészségi ellenőrzések viszont kimutatták: a tanácsadó valójában csak másfél évente cserélt telefont, így a nyomozók szerint hazudott.
- Az a bizonyos egyetlen hívás: Feldstein letartóztatásának reggelén Urich mindössze egyszer hívta őt, ami rendkívül szokatlan volt, mivel korábban naponta többször keresték egymást. Az ügyészség gyanúja szerint Urich tudatosan minimalizálta a kapcsolatot, miközben a háttérben az adatok megsemmisítésén dolgozott. Ezt erősíti Ronen Bar, a Sabak belbiztonsági szolgálat volt vezetőjének vallomása is, aki a letartóztatás után nem sokkal magát Netanjahut is tájékoztatta a helyzetről.
Netanjahu kontra Urich: Ki adott utasítást?
A frontvonalak: A Bild-ügy és a „Katargate” kapcsán mély ellentmondás feszül a miniszterelnök és saját tanácsadója vallomása között, ami közvetlenül érinti a felelősség kérdését.
- A miniszterelnök verziója: Netanjahu vallomásában igyekezett távolságot tartani a katari dokumentumok ügyétől, azt állítva, hogy nem volt napi szintű, rendszeres munkakapcsolata Feldsteinnel.
- A tanácsadó verziója: Urich ezzel szemben kijelentette, hogy közvetlen és kötelező érvényű vonal volt a szóvivők és a miniszterelnök között. ,,A szóvivők közvetlenül a miniszterelnöknek dolgoznak, minden közleményhez szükséges az ő jóváhagyása” – vallotta, ami közvetlen kormányfői érintettségre utal.
- Vádemelés: A múlt hónapban az ügyészség vádat emelt Urich ellen minősített dokumentumok Bildnek való kiszivárogtatása miatt. Urichot a módosított vádiratban Eli Feldstein és Ari Rosenfeld (a katonai hírszerzés tartalékos altisztje) mellé sorolták be. A vád ellene: titkos információk átadása az állambiztonság veszélyeztetésének szándékával, titkos információk birtoklása és bizonyítékok megsemmisítése.
Mi a „Bild-ügy”? A vád szerint a miniszterelnöki stáb az izraeli katonai cenzúrát megkerülve szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat a német Bild magazinnak 2024 szeptemberében.
- A politikai cél: Olyan narratíva kialakítása a közvéleményben, amely szerint a túsztárgyalásokat a Hamász terrorszervezet, és nem Netanjahu kormánya hátráltatja.
- A háttér: Az ügyben a valódi áttörést egy másik, a miniszterelnöki kör és Katar kapcsolatait vizsgáló, 2025-ös nyomozás hozta el.
Mi a Katargate? A gyanú szerint Urich és Feldstein 2022 és 2024 októbere között – miközben Netanjahu miniszterelnök médiatanácsadóiként dolgoztak – egy amerikai lobbicégen keresztül Katar kormányának végeztek imázsépítő PR-munkát Izraelben és külföldön.
- A Likud kampánystratégájaként ismert Einhorn a Perception nevű stratégiai cégén keresztül a vád szerint katari forrásokat csatornázott át Urich díjazására.
- Mindhármukat pénzügyi bűncselekményekkel is gyanúsítják.
Az „Éjszakai találkozó” idővonala percről percre
A háttér:Tzachi Braverman, a miniszterelnök kabinetfőnöke ellen vádemelést fontolgatnak, mely meghallgatáshoz kötött. Bár a hatóságok kezdetben szkeptikusak voltak a vádemelés esélyeit illetően, az i24NEWS által tegnap bemutatott objektív és közvetett bizonyítékok (híváslisták és cellainformációk) sarokba szorították a gyanúsítottat.
Hogyan kezdődött?
- 2024. szeptember 25.: A katonai hírszerzés információbiztonsági igazgatóságának vezetője, G. ezredes a Sabaktól kapott egy nyomozati tézist, amely közvetlen kapcsolatot mutatott a hírszerzés tartalékos katonái és Eli Feldstein között. A Sabak ekkor kifejezetten kérte a hadsereget, hogy állítsa le a belső vizsgálatait, nehogy beszennyezzék a hivatalos nyomozást.
- 2024. október 2.: Egy héttel később a Sabak a Katonai Titkárságon keresztül hivatalosan a miniszterelnöki hivatalhoz fordult, és olyan rendkívül érzékeny, preventív intézkedések jóváhagyását kérte az ügy végleges felgöngyölítéséhez, amelyekhez elengedhetetlen volt a miniszterelnök aláírása. Bár Netanjahu az ilyen ügyekben általában gyorsan aláír, a dokumentum elakadt a hivatalban. A gyanú szerint amint Braverman kezébe kerültek az érintettek nevei, a zsidó újév (Ros Hásáná) előestéjén, délután azonnal felhívta Feldsteint, és követelte, hogy haladéktalanul jelenjen meg nála. Feldstein ezt megtagadta, mivel már a szüleinél volt Bnei Brakban, úton a zsinagógába.
A drámai szombat éjszakai (2024. október 5.) idővonal:
Az ünnep és a hozzá kapcsolódó hétvége folyamán a Sabak folyamatosan nyomás alatt tartotta Bravermant, hogy küldje vissza az aláírt papírokat. Ez a hatósági sürgetés szülte a szombat éjszakai rendkívüli híváslistát és a hajszálpontos helyszíni beméréseket.
- 23:37 – Braverman felhívja Feldsteint (45 másodperc), hogy sürgősen jöjjön a tel-avivi Kirijába (védelmi minisztérium). Braverman a Kirijánál, Feldstein Petach Tikván tartózkodik a cellainformációk szerint.
- 23:40 és 23:48 – Feldstein nem érti a helyzetet, üzenetet küld Urichnak: ,,Szükségem van rád, személyes”. Urich ekkor már alszik, nem válaszol.
- 00:09 – Feldstein felhívja David Sarant, a Likud vezérigazgatóját (1p 21mp), hogy megtudja, miért keresi őt a kabinetfőnök.
- 00:59 – Braverman másodszor is hívja Feldsteint (18 másodperc).
- 01:09 – Feldstein autóval elindul Tel-Aviv felé.
- 01:15 – Feldstein felhívja Ofer Winter tartalékos dandártábornokot. Winter utólag úgy nyilatkozott:
„Utólag raktam össze a szavaiból, hogy a dolog talán a korábbi pozíciómmal volt kapcsolatos, és azt mondta, épp úton van Tzachihoz.” - 01:24 és 01:26 – Feldstein beszél Omar Manszúrral, a kormányfő szóvivőjével. Manszúr ekkor már szintén a Kirijánál van.
- 01:28 – Feldstein autója behajt a Kirija föld alatti parkolójába. Ekkor a GPS-jelek 14 percre eltűnnek.
- 01:42 – A villámtalálkozó véget ér, Feldstein autója elhagyja a helyszínt. Még ezen az éjszakán a kért dokumentumok aláírva visszakerülnek a Sabakhoz.
Bravermant azzal gyanúsítják, hogy figyelmeztette Feldsteint: az izraeli hadsereg nyomozást indított a szivárogtatás ügyében.
- Feldstein egy interjúban azt állította, hogy Braverman egy parkolóban tartott találkozón azt mondta neki: képes „leállítani” a katonai nyomozást.
- „Azt mondta nekem: ‘Vizsgálat folyik, az ügy eljut a miniszterelnöki hivatalig’” – folytatta Feldstein. „Mondd meg, ha ez rólad szól, és mondd meg, ha rólunk.” Feldstein szerint Braverman szavainak jelentése egyértelmű volt – kísérletet tett arra, hogy megállítson egy érzékeny biztonsági nyomozást, mielőtt az kibontakozhatott volna.
- A 12-es csatorna szerint a Braverman által megnevezett személyek egyike Aharon Rosenfeld volt, a tartalékos altiszt, akitől Feldstein a minősített dokumentumokat kapta, de Feldstein csak Ariként ismerte, és nem tudta a vezetéknevét.
Újabb gyanús törlés Braverman körül
Feldsteint október végén tartóztatták le. Október 30-án a KAN közszolgálati műsorszolgáltató egy új biztonsági üggyel kapcsolatos nyomozásról számolt be. Órákkal később Braverman máris egy kétperces telefonbeszélgetést folytatott Einhornnal. Ezzel párhuzamosan a kabinetfőnök és a miniszterelnöki szóvivők egy hamis sajtótájékoztatót fogalmaztak meg, azt állítva, hogy a letartóztatott alkalmazott soha, semmilyen formában nem állt a miniszterelnöki hivatal alkalmazásában.
A nyomok eltüntetése (2024. november 21.): Három héttel később, pontosan azon a napon, amikor a „Bild-ügyben” hivatalosan is vádat emeltek Feldstein és Rosenfeld ellen, Braverman visszakereste az Einhornnal folytatott korábbi hívásnaplót, és törölte a beszélgetés teljes dokumentációját. A vádirat pont ekkor hozta nyilvánosságra Einhorn mély érintettségét az ügyben – Braverman a hatóságok gyanúja szerint ekkor eszmélt rá, hogy el kell tüntetnie a kapcsolat bizonyítékát.
Az i24NEWS rávilágít, hogy Braverman lépése tökéletesen illeszkedik a miniszterelnöki hivatal tanácsadóinak módszeres bizonyíték-törlési gyakorlatába:
- Feldstein és Rosenfeld: Azért vádolják őket igazságszolgáltatás akadályozásával, mert Feldstein utasította Rosenfeldet a köztük lévő üzenetváltások törlésére.
- Urich: Bizonyíték megsemmisítésével vádolják, mert Feldstein letartóztatásakor azonnal rohant lecserélni és kitörölni a telefonját.
- Einhorn: 2024 szeptemberében kifejezetten utasította Feldsteint, hogy törölje a vele folytatott összes levelezést.
„Nem emlékszem” – A gyanúsítottak védekezése
A reakciók: A közvetett bizonyítékok láncolata (a hívások és a dokumentumok aláírásának egybeesése) az ügyészség szerint egyértelműen a nyomozás akadályozására utal, még ha nincs is közvetlen hangfelvétel („füstölgő puskacső”).
- Braverman: Tagadja a vádakat. Arra a kérdésre, hogy miért rendelt be egy állampolgárt a késő éjszakai órákban a főhadiszállásra, így felelt: ,,Mindenki ezekben az órákban beszél velem. Én ezekben az órákban élek”. Tagadta azt is, hogy arra kérte volna Feldsteint, hagyja a telefonjait a kocsiban.
- Omar Manszúr (szóvivő): A Feldsteinnel való szembesítés során a találkozóra vonatkozó kérdésekre konzekvensen azt ismételgette: ,,Nem emlékszem, hogy lett volna ilyen”.
The post Ellentmondások és törölt adatok: Nehéz helyzetben Netanjahu emberei first appeared on Új Kelet Live.