Avi/ujkelet.live
Nemzetközi erők Gázában: Uganda is a jelöltek között
Bár a Gázai övezet újjáépítése és stabilizálása a gyakorlatban még várat magára, a színfalak mögött intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak egy nemzetközi stabilizációs erő (ISF) létrehozásáról. A 12-es csatorna szerdán elsőként számolt be arról, hogy Uganda is a jelöltek között szerepel csapatok küldésére békefenntartó minőségben Gázába.
- További tárgyalások: Izrael és az Egyesült Államok Vietnam és Grúzia bevonásáról is tárgyal.
- Hivatalos vállalások: Marokkó, Indonézia, Koszovó, Albánia és Kazahsztán már hivatalosan is kötelezettséget vállalt csapatok küldésére.
A háttér: Uganda csatlakozása mögött Muhoozi Kainerugaba, az ugandai hadsereg főparancsnoka (egyben az elnök fia) áll, aki korábban bizarr, nyílt támogatásáról biztosította Izraelt, kijelentve, hogy ha Izraelnek segítségre van szüksége, ugandai testvérei készek harcolni az oldalán.
A Trump-terv és az ISF struktúrája
Az ISF papíron Donald Trump elnök gázai háborút lezáró, 21 pontos béketervének részeként jött létre, és a Trump Béketanács alá tartozik.
- Központ: Az erő adminisztratív bázisa a Kirjat Gatban található Polgári-Katonai Koordinációs Központban (CMCC) működik, amerikai irányítás mellett, de szoros izraeli részvétellel.
- Az indonéz szál: Indonézia vállalta a legnagyobb kontingenst (több ezer katonát), ám a Teheránnal zajló konfliktus miatt a velük való egyeztetések ideiglenesen lelassultak. Indonézia az egyetlen olyan résztvevő ország, amely nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Patthelyzet a Hamásszal: A leszerelés a kulcs
A tervek szerint az ISF az első fázisban 5000 katonával vonulna be Gáza déli részére, fő bázisuk Rafah környékén lenne, miután a Hamász terrorszervezet beleegyezik a leszerelésbe. A későbbi szakaszokban a létszám 20 000 főre duzzadna az egész övezetben, felváltva az izraeli hadsereget.
A probléma: A folyamat teljesen megrekedt, mert a Hamász nem hajlandó letenni a fegyvert. A terrorszervezet meg akarja tartani fegyverei egy részét, míg Izrael teljes demilitarizálást követel – beleértve a gépkarabélyok és a gázai alagútrendszer térképének átadását.
Gigantikus romhalmaz és a „Zöld Zóna” újjáépítése
A politikai patthelyzet ellenére a Kirjat Gat-i parancsnokságon – ahol jelenleg 31 ország és 40 nemzetközi szervezet dolgozik – gőzerővel zajlanak a tervezési munkálatok az infrastruktúrától a romeltakarításig.
- A számok nyelvén: Gázában jelenleg mintegy 80 millió tonna rom található. Ez olyan hatalmas mennyiség, amit egy Izrael méretű ország is csak évtizedek alatt termel ki. Az újjáépítés így minden forgatókönyv szerint hosszú évekig fog tartani.
- Új Rafah: Az Egyesült Arab Emírségek már kész terveket nyújtott be egy teljesen új negyed felépítésére Tel al-Szultan területén, amelyet saját költségén finanszíroz. Az Izraeli Védelmi Erők a háttérben már megkezdte a romok és a terrorista infrastruktúra eltakarítását a kijelölt területeken.
Küszöbön a harcok újrakezdése
A 12-es csatorna belső katonai megbeszélésekre hivatkozva közölte, hogy Gáza jelenleg „forrásponton” van. Az izraeli védelmi vezetés szerint az intenzív, nagyszabású harcok újraindulása a Gázai övezetben már nem „ha”, hanem „mikor” kérdése.
- Jelenlegi műveletek: Az izraeli hadsereg jelenleg is csapásokat mér a Hamász ellenőrzése alatt álló „vörös területeken” az amerikaiakkal koordinálva, de előzetes jóváhagyási kötelezettség nélkül, vadászva a Hamász újjáéledő terrorsejtjeire és az október 7-i mészárlásban résztvevőkre.
- A következő lépés: Izrael több akciótervet készített a Hamászra gyakorolt nyomás fokozására, a szárazföldi offenzíva kiterjesztésétől kezdve a sárga vonal (izraeli ellenőrzési zóna) eltolásáig. Ugyanakkor a teljes körű háború újraindításához Izraelnek szüksége lesz a Fehér Ház kifejezett jóváhagyására és támogatására.
The post Az Izrael-párti vezérkari főnök és az új gázai haderő first appeared on Új Kelet Live.