Avi/ujkelet.live
Trump: Jól halad Irán atommentesítése
Donald Trump amerikai elnök szerdán mielőtt felszállt az új, Katar által ajándékozott Air Force One elnöki repülőgépre nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy „Irán atommentesítése jól halad”, és utalt a küldöttei által Dohában folytatott tárgyalásokra.
- Bár Trump korábban azt állította, hogy emberei közvetlenül az iráni féllel tárgyalnak, végül csak közvetítőkkel ültek asztalhoz.
- Ennek oka az Irán és Washington közötti feszültség a Hormuzi-szoros és Libanon helyzete miatt.
- Trump emlékeztetett a közelmúltbeli, három éjszakán át tartó amerikai légicsapásokra is, amelyeket a Hormuzi-szorosban zajló hajók elleni támadásokra és az Öböl-menti szomszédok fenyegetésére válaszul indítottak, de hozzátette: „nagyon jól kijövünk egymással”.
Teherán „pórázt” követel Izraelre az USA-tól
Abbász Araghchi iráni külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében figyelmeztette Washingtont: az iszlámábádi egyetértési megállapodás kötelezi Trump elnököt, hogy „tegyen szájkosarat” Izraelre, és megakadályozza az Irán elleni katonai fenyegetéseket. Araghchi úgy fogalmazott, hogy ha Tel-Aviv figyelmen kívül hagyja a gazdáját, Irán móresre tanítja őket.
A diplomáciai üzenet Iszrael Katz izraeli védelmi miniszter hétfői nyilatkozatára reagált. Katz a katonai tudósítóknak tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy Irán megválasztott legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei „halálra van ítélve”. Hozzátette, hogy miközben Teherán engedményeket próbál kicsikarni Washingtonból, Izrael nem fogja hagyni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Bár az amerikai-iráni keretmegállapodás kimondja a szövetségesek közötti ellenségeskedés beszüntetését minden fronton, izraeli tisztségviselők hangsúlyozták, hogy Jeruzsálem nem aláírója a paktumnak, és továbbra is kész katonailag fellépni az iráni nukleáris ambíciók ellen.
Kiszivárogtatási hullám és kémek a bázisokon
A katonai rádióban reggel megjelent exkluzív hangfelvételek szerint az izraeli hadsereg távozó információbiztonsági főnöke, G. ezredes megdöbbentő belső állapotokról számolt be egy konferencián:
- Belső szivárogtatások: Az ezredes szerint az Izrael Védelmi Erők a háború alatt „a végletekig szivárogtatott”. A katonák a harcok közepette posztolták a helyzetüket és képeket osztottak meg a közösségi médiában.
- Azonos hibák: A hadsereg kéthavonta vizsgálta újra ugyanazokat az incidenseket, a korábban levont tanulságokat szinte azonnal elfelejtve.
- Kémek a bázisokon: A háború alatt több mint 30 biztonsági vizsgálat indult belső szivárogtatások miatt, ami egy teljes évtizednyi mennyiségnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a belföldön működő ellenséges ügynökök ellen is harcoltak: a Sabak belbiztonsági szolgálat eddig több mint 80 olyan embert tartóztatott le, akik a hadsereg bázisain belül mozogva gyűjtöttek hírszerzési adatokat.
Nemek szerinti szegregáció elleni tiltakozás a Kneszetben
Az ellenzéki képviselők szerdán jelképes, parodisztikus tiltakozást szerveztek a Kneszet Oktatási Bizottságának ülésén. A testület a hallgatói jogokról szóló törvény azon koalíciós módosítását tárgyalta, amely kiterjesztené a nemek szerint elkülönített egyetemi és főiskolai képzéseket a vallásos hallgatók számára.
A törvény eredetileg önkéntes alapon, kizárólag az egyetemi tantermekre korlátozva engedélyezte volna a szegregált mester- és doktori képzéseket a vallásos nők továbbtanulásának elősegítésére. A bizottsági vita során azonban a javaslatot kiterjesztették az alapképzésekre és a tantermeken kívüli egyéb egyetemi terekre is. Tiltakozásul Naama Lazimi (A Demokraták), valamint Adi Ezuz és Jszmin Fridman (Jes Atid) ellenzéki képviselőnők „Férfiak” és „Nők” feliratú táblákat helyeztek el a bizottsági teremben, szarkasztikusan azt követelve, hogy ha az akadémiát szegregálják, akkor magára a Kneszetre és a bizottságra is alkalmazniuk kéne.
Befagyasztotta a Legfelsőbb Bíróság az állami számvevő kinevezését
A Legfelsőbb Bíróság szerdán ideiglenes végzéssel felfüggesztette Michael Rabello állami számvevői hivatalba lépését a kinevezése ellen benyújtott petíciók jogerős elbírálásáig. A bíróság a június 3-i, vitatott Kneszet-szavazás megsemmisítését mérlegeli. A gyanú szerint több likudos képviselő is lefotózta vagy levideózta a szavazólapját a pártvezetés utasítására, megsértve a titkos szavazás törvényi kötelezettségét.
A bíróság jelezte, hogy valószínűleg érvényteleníteni fogja a voksolást, és új szavazást rendel el. Matanjahu Englman leköszönő állami számvevő július 3-án távozik, Rabello pedig július 4-én lépett volna hivatalba, de a bíróságnak több időre van szüksége az ítélet megírásához. Amir Ohana, a Kneszet elnöke korábban elutasította a bíróság azon felhívását, hogy tartsanak új szavazást.
Belső választási beavatkozástól tart a Kneszet Védelmi Bizottsága
Boaz Biszmuth (Likud), a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke beidézte David Zinit, a Sabak vezetőjét, hogy megvitassák a közelgő, októberi választásokba való külső és belső beavatkozási kísérleteket.
Zininek írt levelében Biszmuth kiemelte: a külföldi befolyásolás mellett a „belülről fakadó beavatkozás veszélyét” is meg kell vizsgálni. Kifejezetten a Legfelsőbb Bíróság friss döntésére hivatkozott, amely befagyasztotta Rabello kinevezését.
Július 17-én oszlathatják fel a Kneszetet
Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadója azt javasolta, hogy a parlamentet július 17-én oszlassák fel, pontosan 101 nappal a törvényileg legkésőbb október 27-ig megtartandó választások előtt. Ez azt jelentené, hogy a Kneszet jelenlegi ciklusának utolsó munkanapja július 16., csütörtök lenne a választási szünet előtt.
Afik a Házbizottság ülésén kifejtette, hogy a törvény szerint a feloszlásnak a választások előtt 90 és 150 nap között kell megtörténnie. Mivel az őszi zsidó nagyünnepek pont a törvényes kampányidőszakra esnek, a Kneszetnek a minimum 90 napos határidőnél valamivel korábban kell feloszlania a stabilitás és a jogalkotási átláthatóság biztosítása, valamint a jogi osztály munkájának zökkenőmentes átállása érdekében.
Brutális bűnözési hullám az arab társadalomban
Az Abraham Initiatives jogvédő szervezet friss jelentése szerint az izraeli rendőrség az idei évben elkövetett, arab közösségen belüli gyilkosságoknak mindössze a 12 százalékát tudta felderíteni.
- Növekvő áldozatszám: Az év első felében 144 emberölés történt (140 arab állampolgár és 4 kelet-jeruzsálemi palesztin lakos). Ez a szám azóta egy tegnapi autóbomba-robbanás és két ma reggeli észak-izraeli lövöldözés miatt 147-re emelkedett.
- Fekete rekordok: A bűnözési hullám a 2025-ös rekordév után (amikor 252 áldozatot követelt a bűnözés) tovább fokozódott, az idei első félév adatai már most meghaladják a tavalyi év azonos időszakát. 2025-ben a rendőrség az esetek alig 10 százalékát oldotta meg.
Az arab közösségi vezetők a drasztikus növekedést – amely egybeesik Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszteri kinevezésével – a bűnüldözés eredménytelenségének és hanyagságának tulajdonítják. Dani Levy országos rendőrfőkapitány és a rendőrség vezetése ugyanakkor az államügyészséget, a bíróságokat és a hatékony bizonyítékgyűjtéshez szükséges technológiai eszközök hiányát hibáztatja.
The post Trump optimizmusa, bírósági döntés és burjánzó bűnözés Izraelben first appeared on Új Kelet Live.