Avi/ujkelet.live

A háború 816. napja : Jó estét!

Libanon: A libanoni hadsereg bejelentette, hogy az Ain al-Hilweh menekülttáborból újabb adag fegyvert és lőszert adtak át a hatóságoknak. A lépés része Bejrút azon tervének, hogy felszámolja a fegyverkezést az ország 12 palesztin menekülttáborában.

  • Ez a hordozható nehézfegyverek ötödik köre, amelyet a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) átadott.
  • A folyamat a Joseph Aoun libanoni elnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök május 21-i megállapodásán alapul.

Miért fontos? A januárban hivatalba lépett Joseph Aoun elnök célja az állami fegyvermonopólium visszaállítása.

  • A célpont: Bár a palesztinok fegyvereit gyűjtik be, az elemzők szerint ez burkolt üzenet a Hezbollahnak, amely Libanon messze legerősebb fegyveres csoportja.

A fegyverleadás korántsem teljes körű a palesztin frakciók között a Hamász terrorszervezethez köthető Quds hírhálózat szerint:

  • Akik együttműködnek: Kizárólag az Abbász vezette Fatah adja át az eszközeit (augusztus óta ez a harmadik alkalom).
  • Az ellenállók: A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád megtagadta a leszerelést.
  • Az indok: A radikális csoportok a palesztin menekültek jogfosztottságára hivatkoznak (munkavállalási és ingatlanvásárlási korlátozások Libanonban), amíg ezek nem változnak, nem mondanak le a fegyveres önvédelemről.

Diplomácia: Január 1-jén elveszíti működési engedélyét 37 Gázában és Júdea és Szamáriában dolgozó nemzetközi NGO, miután nem teljesítették az izraeli kormány által idén márciusban bevezetett szigorú regisztrációs feltételeket – jelentette be a Diaszpóraügyi Minisztérium.

A háttér: Egy márciusi kormányhatározat értelmében a szervezeteknek részletes dokumentációt kellett volna benyújtaniuk, többek között:

  • Az összes külföldi és palesztin alkalmazott listáját (útlevél- és személyazonosító számokkal).
  • A regisztrációt megtagadhatják, ha a szervezet vitatja Izrael zsidó és demokratikus állam mivoltát, delegitimációs kampányt folytat, vagy ha bármely tisztségviselője korábban Izrael elleni bojkotra szólított fel.

Biztonsági kockázat: A kormány azzal indokolja a szigort, hogy a titkosszolgálati adatok szerint egyes segélymunkások terrorista tevékenységben vettek részt.

  • Példa: A minisztérium az Orvosok Határok Nélkül két munkatársát említette. A szervezet korábban közölte: soha nem alkalmaznának tudatosan katonai tevékenységet folytató személyeket.
  • Időkeret: A szervezeteknek 10 hónapjuk volt a regisztrációra; az eredeti szeptemberi határidőt december végéig meghosszabbították.

Mindez a gyakorlatban: A COGAT szerint a döntés nem veszélyezteti a humanitárius ellátást.

  • Állításuk szerint az érintett 37 szervezet az október 10-i tűzszünet óta nem szállított segélyt Gázába.
  • Ezt megelőzően a teljes segélyvolumen mindössze 1%-áért feleltek.
  • A cél a „segélyek Hamász általi kisajátításának” megakadályozása.

A másik oldal: A nemzetközi szervezetek szerint a szabályok önkényesek és veszélyeztetik a személyzetet.

  • A logisztikai csapda: Izraeli licenc nélkül elvileg működhetnének Gázában Egyiptom felőli belépéssel, de ez jelenleg kivitelezhetetlen. Izraeli koordináció nélkül a terepmunka gyakorlatilag lehetetlenné válik.

A hivatalos álláspont:

„Az üzenet egyértelmű: a humanitárius segítséget szívesen látjuk, de a humanitárius keretek terrorista célokra való felhasználása elfogadhatatlan” – nyilatkozta Amichai Sikli diaszpóraügyi miniszter.

Adatok: Az Izraeli Védelmi Erők közzétette a 2025-ös évre vonatkozó statisztikáit: a katonai áldozatok száma jelentősen visszaesett az előző évhez képest, ami elsősorban a gázai harcok intenzitásának csökkenését tükrözi.

Összesen 151 katona vesztette életét 2025-ben, szemben a 2024-es 363 fős veszteséggel.

A 2025-ös bontás:

  • 88 fő: Műveleti tevékenység közben (a harcmezőn) esett el.
  • 3 fő: Terrortámadás áldozata lett.
  • 21 fő: Öngyilkosság (beigazolt vagy kivizsgálás alatt álló).
  • 18 fő: Közlekedési balesetben hunyt el.
  • 15 fő: Betegség következtében halt meg.
  • 6 fő: Fegyverbaleset vagy egyéb baleset áldozata.

Trendek és tanulságok:

  • A harci veszteségek zuhanása: Míg 2024-ben 295 katona esett el bevetés közben, idén ez a szám 88-ra mérséklődött, ahogy a háború intenzitása alábbhagyott.
  • Stagnáló öngyilkossági mutatók: Annak ellenére, hogy az összhaldálozás feleződött, az öngyilkosságok száma (21) nem csökkent az előző évhez képest. Ez rávilágít a háború okozta hosszú távú pszichológiai traumák súlyosságára.

A következő lépés: Ejal Zamir vezérkari főnök ma utasítást adott egy szakértői bizottság ajánlásainak végrehajtására. A cél a katonai szolgálattal összefüggő lelki traumák és az öngyilkosságok megelőzésének hatékonyabb kezelése.

Pénz és politika: Jair Lapid ellenzéki vezető délután élesen visszautasította Jichák Goldknopf, az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora párt elnökének vádjait. A vita középpontjában egy egymilliárd sékeles támogatás áll, amelyet ultraortodox iskoláknak szánnak a 2025-ös büdzsé fennmaradó részéből.

  • A per: Lapid pártja, a Jes Atid sürgősségi indítványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy blokkolják a pénzátutalást.
  • A vád: Goldknopf szerint Lapid „gyűlöli az ultraortodoxokat”, és „másodrendű állampolgárokká” akarja tenni őket.

Lapid nyilatkozatában felsorolta, szerinte mi nem minősül gyűlöletnek, hanem alapvető állampolgári normának:

  • Bevonulás a hadseregbe: A katonai szolgálat mindenki számára kötelező kellene, hogy legyen.
  • Alaptanterv: A matematika és angol nyelv oktatása a gyerekek jövőjét szolgálja.
  • Munkavállalás: A megélhetésért végzett munka alapvető elvárás.
  • Oktatási egyenlőség: Minden izraeli gyermeknek jár a minőségi, modern oktatás.

Politikai üzenet: Lapid szerint Goldknopf taktikája az, hogy minden állampolgári kötelezettség számonkérését vallási alapú gyűlöletnek állítja be.

Miért fontos? A vita rávilágít az izraeli társadalom egyik legmélyebb törésvonalára: a világi és az ultraortodox közösség közötti gazdasági és társadalmi feszültségre. A háborús helyzetben különösen érzékeny téma a költségvetési források elosztása és a katonai szolgálat alóli mentesség kérdése.

  • Kormányzati stabilitás: Binjámin Netanjahu koalíciója számára létfontosságú az ultraortodox pártok támogatása, akik a költségvetési pénzeket tekintik hűségük zálogának.

Mire kell figyelni? A Legfelsőbb Bíróság arra kötelezte az államot, hogy holnap reggel 8 óráig adjon hivatalos választ a Lapid által benyújtott keresetre.

Amit visszavág: Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság elnöke közleményben ítélte el Becalel Szmotrich szélsőjobboldali pénzügyminiszter kijelentéseit, miszerint a kormány „át fog gázolni” (el fogja tiporni) a bíróság elnökén. Amit szerint ez a retorika a demokratikus intézményrendszer elleni nyílt támadás.

  • A fenyegetés: Szmotrich tegnap éles szavakkal támadta Amitot, amiért szerinte „elrabolja” a demokráciát.
  • A válasz: Amit körlevélben köszönte meg a bíráknak a támogatást, hangsúlyozva: a miniszter szavai „átléptek egy vörös vonalat”, de nem fogják megtörni az igazságszolgáltatást.
  • Az elnök érvelése: Amit szerint a támadás valójában nem személyes, hanem a bíróságok semlegességét és demokratikus szerepét igyekszik aláásni.

A konfliktus gyökere: A feszültség hátterében egy 16 hónapja tartó patthelyzet áll:

  • Jariv Levin igazságügyi miniszter nem volt hajlandó szavazást kiírni az új bírósági elnök személyéről.
  • A Legfelsőbb Bíróság végül határozatban kötelezte Levint a választás megtartására.
  • Jichák Amit így foglalta el a posztot, amit a kormányoldal (különösen Szmotrich) illegitimnek tart.

A miniszter válasza: Szmotrich nem hátrált meg, és továbbra is következetesen mellőzi Amit hivatali titulusának használatát:

  • Szerinte valójában Amit az, aki „naponta tiporja el a törvényt, a népet, a Kneszetet és a kormányt”.
  • Úgy véli, a bíróság „elrabolta” a kinevezési jogkört a végrehajtó hatalomtól.
  • Ezzel szemben a tény: A Legfelsőbb Bíróság elnökét a „rangidős rendszer” szerint választják – avagy a legidősebb bírót a bírókat kiválasztó bizottságban lezajlott formális szavazási eljárás után nevezik ki. Amit lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mivel ő következett a sorban.

Miért fontos: Ez a szócsata az izraeli kormány és az igazságszolgáltatás közötti, régóta tartó háború legújabb fejezete. A tét a bíróságok függetlensége és a kormány ellenőrizhetősége egy olyan országban, ahol nincs írott alkotmány, így a Legfelsőbb Bíróság az egyetlen érdemi fék a kormányzati akarattal szemben.

The post A helyzet Libanonban, katonai adatok és politikai viták first appeared on Új Kelet Live.