ujkeletlive

Trump még nem döntött

Fehér házi források szerint Donald Trump elnök inkább hajlik az Irán elleni katonai csapások felé, hogy megbüntesse a rezsimet a tüntetők meggyilkolása miatt, de a végső döntést még nem hozta meg, és vizsgálja az iráni tárgyalási javaslatokat is, – jelentette az Axios, illetve több amerikai hírcsatorna.

A lehetőségekről Trump kedden tárgyal nemzetbiztonsági csapatának vezetőivel, azt követően, hogy korábban már világossá tette, hogy szándékában áll csapást mérni a teheráni rezsim bázisaira a tüntetők meggyilkolása miatt. 

Nem egyértelmű azonban, hogy a rezsim belső biztonságért felelős elemeit célzó amerikai bombázások megfordítanák-e a teheráni tüntetők elleni agresszív fellépést, vagy az ellenkező hatást váltanák ki.

Trump legutóbbi bejelentkezésén Truth Social saját platformján újabb másodlagos szankciókat jelentett be, tovább fokozva az Iránra nehezedő nyomást.

„Mindazon ország, amely az Iráni Iszlám Köztársasággal üzletel, azonnali hatállyal 25%-os vámtarifát köteles fizetni minden, az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott üzleti tevékenysége után. Ez a rendelet végleges, és visszavonhatatlan,” – tette hozzá.

Nem sokkal ezután, a tüntetések súlyosbodása miatt, és mivel jelentős kockázatnak vannak kitéve a kihallgatások vagy letartóztatások tekintetében az amerikai külügyminisztérium az ország elhagyását javasolta, akár szárazföldi határátkelőkön keresztül is. A felszólítás egyaránt vonatkozik a iráni kettős állampolgársággal rendelkezőkre.

A háttérben – a hétvégén JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, és a Nemzetbiztonsági Tanács kulcsfontosságú tisztviselői összeállították a Trump elé terjesztendő opciók listáját, beleértve a diplomáciától a katonai csapásokig terjedő lehetőségeket. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás szerint a keddi találkozó előtt kidolgozott javasolt lépések többsége nem fegyveres beavatkozás jellegű volt, ugyanis a kormányzaton belül úgy vélik, hogy a csapások kontraproduktívakká válnak. Vance köztudottan a diplomáciai úton történő rendezést támogatja, ugyanakkor az elnök inkább a katonai csapást szorgalmazza, amit korábban a Wall Street Journal erősített meg.

Amennyiben Trump elrendeli a csapásokat, azok valószínűleg a belső biztonságért felelős rezsim-elemeket céloznák meg, akiket a tüntetők elleni leszámolásokért felelősnek tartanak.
Ugyanakkor megbízottja, Steve Witkoff is kapcsolatban állt az iráni külügyminiszterrel egy olyan diplomáciai útról, amely a nukleáris tárgyalások újrakezdését foglalná magában.

Összegezve: újságíróknak nyilatkozva Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke tegnap szintén megerősítette, hogy a légicsapások „egyike lenne az asztalon lévő több opciónak,” ugyanakkor hangsúlyozta, miszerint az elnök ugyan nem fél az erő alkalmazásától, számára mindig is  diplomácia az elsődleges.

„Amit nyilvánosan hallanak az iráni rezsimtől, az egészen más, mint az üzenetek, amelyeket a kormányzat privát úton kap, és úgy gondolom, az elnök érdekelt ezen üzenetek megvizsgálásában,” – közölte Leavitt.

A másik fél: Trump fenyegetéseire Ali Hamenei ajatollah rezsimje hivatalosan hasonló választ helyezett kilátásba amerikai bázisokra, és a szövetséges Izraelre irányuló csapások formájában, ugyanakkor a kulisszák mögött Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a hétvégén Witkoffhoz fordult a válság rendezésére. A megkeresés az iráni oldalról a feszültség enyhítésére tett kísérletnek tűnt, vagy legalábbis időnyerésnek, mielőtt Trump további lépéseket tenne a rezsim gyengítésére, – idézi az Axios a fehér házi forrást.

Eközben, a legutolsó sah száműzött trónörököse, Reza Pahlavi ismételten jelezte szándékát a visszatérésre, és a hatalom átvételére. A CBS csatornának adott tegnap este hangsúlyozta, hogy ami Iránban történik, az háborúnak tekintendő, és az áldozatok számának csökkentése érdekében fellépésre van szükség a lakosságot elnyomó rezsim ellen. Továbbá, megjegyezte, hogy az irániak nemcsak a saját szabadságukért küzdenek, hanem tudják, hogy egy szabad Irán nagyobb stabilitást hozna a világ többi részének is, majd azt ígérte, hogy visszatérése után gondoskodni fog ország demokratikus útjáról, kizárva az autokratikus hatalmi rendszert.

Szembesítés

„Egyike voltál a ténfergőknek” – mondta Braverman Feldsteinek a szembesítésen

A Katargate ügy gyanúsítottja Eli Feldstein – Binjámin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója, és Tzachi Braverman – Netanjahu kabinetfőnöke közötti szembesítés a 2024. október 6-án hajnalban, a tel-avivi védelmi bázis parkolójában történt találkozóval kapcsolatban került sor.

Feldstein állítása szerint Braverman felajánlotta, hogy meghiúsítja a Miniszterelnöki Hivatal ellen folyó biztonsági vizsgálatot. Az üggyel kapcsolatban a furcsa időpontban tartott találkozót sem Braverman, sem a másik beidézett Omer Manszur – Netanjahu szóvivője nem tagadta ugyan, Feldstein állítását viszont igen.

A Kan közszolgálati csatorna tegnap felfedte a szembesítésen elhangzott beszélgetés részleteit, miközben Feldstein azt kérdezte Bravermantól – „sok emberrel találkozol éjjeli fél kettőkor a Kirjában? (a védelmi bázis)”- mire Braverman – „sok emberrel találkozom.” Ezt követően Feldstein ismét megkérdezte – „mit csináltunk a Kirjában az éjjeli találkozón?”- a miniszterelnök kabinetfőnöke szerint – „Te egyike voltál a ’ténfergőknek’ (haszontalan lődörgők),” mire  Feldstein – „sok ’ténfergővel’ találkozol éjjel a Kirjában?”

A 12-es csatorna tegnap este arról számolt be, miszerint Feldstein kérte hazugságvizsgálatnak (poligráf) való alávetését a Bravermannal és Manszurral folytatott szembesítésről, az említett találkozón elhangzottakkal kapcsolatban.

A szembesítésen az említett időpontban tartott találkozót sem Braverman, sem Manszur nem tagadta, a vallomások azonban eltérő tartalmat említenek.

Braverman azt állítja – „nem tudtam a titkos nyomozásról (Katargate). Egyáltalán nem tudtam, hogy létezik ilyen ügy. Nem próbáltam megakadályozni semmilyen nyomozást.” Manszur pedig arra sem emlékszik, hogy sor került volna ilyen találkozóra, de hozzátette, hogy abban a [háborús] időszakban valóban voltak titkos megbeszélések, és minden biztonsági ülést az alagsorban lévő parkolóban tartottak.

Netanjahu szóvivője állítólag elkísérte Feldsteint a Bravermannal folytatott beszélgetésre, a szembesítés során Feldstein azt mondta neki –  „olyan emberekért hazudsz, akik nem fognak hazudni érted. Olyan emberekért hazudsz, akik ki fognak dobni, ahogy engem is kidobtak. De ne aggódj, amikor kidobnak és egyedül maradsz, hívj fel, segítek majd neked megbirkózni vele.”

Manszur ügyvédje szerint ügyfele ellen „botrányos, politikai nyomozás” zajlik, és közölte, hogy fellebbeznek ideiglenes bírósági kitiltása ellen a Miniszterelnöki Hivatalból.

Feldstein korábban a 12-es csatornának megerősítette, hogy az említett találkozón, ahová Braverman hívta, mutatott neki egy tisztek nevét tartalmazó listát, és felajánlotta, hogy „leállítja” a Miniszterelnöki Hivatal ellen folytatott nyomozást. Az interjú közzététele után Bravermant gyanúsítottként hallgatták ki a Lahav 433 nyomozóegységnél, a nyomozati eljárás akadályozásának gyanújával, amit Braverman ügyvédei tagadnak.

The post Irán: diplomácia vagy háború first appeared on Új Kelet Live.