ujkeletlive

Pörgős napok a Fehér Házban

A megszokottnál is mozgalmasabb hetet zártak a Fehér Házban, miközben Donald Trump elnök napokon át egy lehetséges iráni támadással fenyegette a teheráni vezetést a tüntetők meggyilkolása, és a tömeg elfojtásának agresszív fellépései miatt. A feszültség tetőzéseként az elmúlt 24 órában a régió teljes katonai készültségben, Teherán légterét lezárva várta a kiszámíthatatlan kimenetelű háború kirobbanását. Mindezen külpolitikai izgalmakat tovább fokozva – Steve Witkoff különmegbízott az elnök nevében bejelentette a gázai 20 pontos béketerv második szakaszának haladéktalan megkezdését, miközben Trump párhuzamosan tovább erősítette elhatározását Grönland megszerzésére. Továbbá, a szenátus republikánusai szerdán sikeresen blokkolták a későbbiekben esedékes venezuelai katonai akciók korlátozásáról szóló háborús felhatalmazás végső megszavazását; hab a tortán, hogy a venezuelai akció megkoronázásaként Trump fogadta az ellenzéki Maria Corina Machadot, aki készségesen felajánlotta neki frissen kapott Béke Nobel-díját, és amit az elbíráló testület korábban már elutasított. Az igyekezet ellenére, Trump még mindig nem érzi jól ötletnek Machadot Venezuela vezetésére.

Közel-keleti fejlemények

Gáza

Witkoff bejelentését követően, a gázai terv második fázisának megkezdésére vonatkozóan, melynek célja a tűzszünetről való átmenet az övezet teljes demilitarizálására, a romok eltakarítása, és egy független palesztin közigazgatás felállítása, amerikai tisztviselők ismertették Trump elképzeléseit az övezet irányítására vonatkozóan, amit az éjszaka folyamán az elnök személyesen is megerősített.

„Ahogy Steve Witkoff bejelentette, HIVATALOSAN is beléptünk Gáza 20 pontos béketervének következő fázisába!

A tűzszünet óta a csapatom REKORDMENNYISÉGŰ humanitárius segély eljuttattásában segített Gázába, TÖRTÉNELMI sebességgel és mértékben elérve a civileket. Még az Egyesült Nemzetek Szervezete is ELŐZMÉNY NÉLKÜLINEK ismerte el ezt az eredményt. Ezen eredmények megágyaztak a következő fázisnak.

A Béketanács elnökeként támogatom az újonnan kinevezett palesztin technokrata kormányt, a Gáza Irányításáért Felelős Nemzeti Bizottságot, amelyet a Tanács főképviselője segít, hogy kormányozzák Gázát az átmeneti időszak alatt. Ezek a palesztin vezetők rendíthetetlenül elkötelezettek a BÉKÉS jövő mellett!

Egyiptom, Törökország és Katar támogatásával ÁTFOGÓ demilitarizációs megállapodást fogunk kötni a Hamásszal, amely magában foglalja MINDEN fegyver átadását, és MINDEN EGYES alagút felszámolását.

A Hamásznak AZONNAL teljesítenie kell kötelezettségvállalásait, beleértve az utolsó holttest visszaszolgáltatását Izraelnek, és késlekedés nélkül haladnia kell a teljes demilitarizáció felé.

Ahogy korábban is mondtam, tehetik ezt a könnyebb úton, vagy a nehezebb úton. Gáza népe már eleget szenvedett. Eljött az IDŐ,” – közölte Trump Truth Social közösségi oldalán.

A Béketanács elnökeként megerősítette bizalmát a frissen kinevezett gázai technokrata kormány iránt, melynek 15 fős bizottsága tegnap ülésezett először Kairóban, hasonlóan a Hamász terrorszervezet demilitarizálását is deklarálta, melynek végrehajtásában a két közvetítő – Egyiptom, és Katar, mellett ismételten kifejezte szándékát Törökország bevonására a háború utáni rendezés kapcsán.

Egy nappal korábban újságíróknak tartott zártkörű tájékoztatón amerikai tisztviselők arra tettek utalást, miszerint a Hamász bizalmasan jelezte, hogy kész elfogadni az Egyesült Államok demilitarizációs tervét, és hajlandó megkezdeni a leszerelést, mondván – „kidolgoztunk egy tervet a demilitarizáció végrehajtására. Az elnök látni akarja a megvalósulást, a Hamász pedig jelezte, hogy ez meg is fog történni. Úgy véljük, ez elérhető cél,” – majd azt is megerősítették, miszerint a küldetés addig nem tekinthető befejezettnek, amíg az utolsó túsz maradványait meg nem találják, de ez nem elégséges indok arra, hogy ne haladjanak tovább a békemegállapodással.

  • A Trump-adminisztráció gázai demilitarizációs tervét fokozatosan, és szakaszonként fogják végrehajtani, rövid távon a következőkre összpontosítva:

    Terrorinfrastruktúra – például az alagutak, és fegyvergyárak felszámolása;
    Nehézfegyverek – például az RPG-k, rakéták, és gránátok leszerelése, melyeket olyan helyre szállítanak, ahol nem használhatók Izrael elleni támadásokra;
    Gázai rendőrség felállítása – amely a technokrata kormány felügyelete alatt működik, felel a közrendért, és kizárólagos fegyverviselési joggal rendelkezik.

  • Emellett, Washington tárgyalni akar Izraellel egy esetleges „amnesztia-programról” azon Hamász-operatívok számára, akik hajlandóak átadni fegyvereiket, és felhagyni a katonai tevékenységgel.
  • az elnök Törökországnak szerepet kíván biztosítani Gáza jövőjét illetően, mert befolyással bírnak a Hamászra,” – ugyanakkkor Törökország és Izrael között tulajdonképpen teljesen összeomlott kapcsolat helyreállítását is szorgalmazza.

Irán – hűtés, vagy a megtévesztés művészete?

Tegnap éjszaka tetőzött a napokig fokozódó háborús készenlét egy lehetséges iráni támadás hátterében, az elnök azonban hirtelen irányt váltott, és úgy tűnik, hogy visszavonulót fújt, miután a tüntetések intenzitása is alábbhagyott

Az elnök legalábbis, csak késlelteti a teheráni rezsim elleni csapásról szóló döntést, – állítja a Fehér Ház, miközben belső egyeztetéseket folytat, valamint szövetségesekkel konzultál a művelet időzítéséről.

A dilemma – Trump köztudottan a borítékolhatóan győztes villámmegoldások híve, a legutóbbi venezuelai rajtaütés sem tartott tovább néhány óránál, igaz egy évig dolgoztak minden részlet pontos kidolgozásán, konkrétan Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablását tűzve ki célul. A tavalyi 12 napos iráni háborút Binjámin Netanjahu miniszterelnök robbantotta ki, és hasonlóan a háttérben több éves Moszad hírszerzési, és beépülési munka előzött meg. Trump végszóra érkezett a B2-es bombázóival, és a fordói, natanzi és iszfahani nukleáris létesítményekre mért csapások után bejelentette győzelmét, majd nem sokkal ezután a háború végét deklarálta.

Trump ezúttal is hasonló gyors, de biztos beavatkozást várt el, ami Ali Hamenei ajatollah rezsimjének bukását jelentené, de ilyen csapás sikerét sem szűk szakmai környezete, sem szövetségesei – a régió arab vezetői, és Netanjahu sem tudta volna garantálni, legalábbis a jelenlegi iráni helyzet tekintetében nem létezik olyan gyors akció, ami megbünteti Hameneit, és gyilkos gárdáit, ugyanakkor nem von maga után jelentős megtorlást, berobbantva az egész régiót.

A Fehér Ház hivatalos verziója szerint a katonai opció továbbra is határozottan az asztalon van, az elnök azonban mérlegelni kívánja a diplomáciai lehetőségeket, miközben az amerikai hadsereg csapatokat von ki közel-keleti bázisokról, és erősítést küld a térségbe, köztük az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és harccsoportját, – jelentette az Axios.

Trump nagyszabásúnak értékelt mozgósítását, és néhány órával korábbi ígéretét, miszerint az segítség útban van, végül azzal a bejelentéssel zárta, hogy a teheráni rezsim beszüntette a tüntetők kivégzését – ami a támadás fő oka lett volna, majd nem sokkal később az alacsonyabb lángra vett mozgósítás hátterében, az amerikai katonai bázisokról evakuált tisztek visszatérhettek helyükre.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke tegnap  azt állította, hogy Trump nyomására 800 tervezett kivégzést halasztottak el, korábban a Fox Newsnak nyilatkozó Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, szintén azt nyilatkozta, hogy nincs tervbem a tüntetők „felakasztása.”

Az elmúlt napokban nyilatkozó szakértők rendre úgy vélték, hogy Trump határozott ígéreteit a megtorlásra vonatkozóan, előbb utóbb kénytelen lesz valamilyen intenzitású csapás formájában igazolni, a jelenlegi megtorpanást, a háttérben érzékelhető bizonytalanságként értékelik, ugyanakkor az ellentmondásos híreket, és a látszat enyhülést belső források úgy adják elő, mint szándékos megtévesztést, hasonló módon, ahogyan a tavalyi izraeli Felkelő Oroszlán hadművelet előtt történt a teheráni rezsim beetetése.

Összességében – az elnök meglehetősen szűk körben, bizalmasainak kis csoportján belül hozza meg döntéseit, az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás szerint „most sem, és a jövőben sem vesz le egyetlen opciót sem az asztalról. Senki ne próbálja sarokba szorítani. Szereti megőrizni a választási lehetőségeket, és megközelítésének védjegye, hogy bárkivel, bármikor hajlandó beszélni.”

Ellenzék – érdekes módon, éppen Netanjahu vonta kétségbe a tervezett csapást, holott két héttel ezelőtt mar-a-lagói látogatása után folyamatosan azt nyilatkozta, hogy az elnök zöld jelzést adott neki Irán megtámadására vonatkozóan. 

A miniszterelnök szerdán beszélt Trumppal telefonon, és érdekes módon arra kérte, várjon a megtorló csapással, azt állítva, hogy Izraelnek több időre van szüksége felkészülni az esetleges megtorlásra, – jelentette a The New York Times. Netanjahu kérése azért tűnik furcsának, mivel az Izraeli Védelmi Erők folyamatosan az ellenkezőjéről tájékoztatott; más izraeli forrás szerint [Axios] a megtorlással kapcsolatos aggodalmakon túl az iráni biztonsági erők célpontjai elleni amerikai csapásokat [kihagyva Izraelt] Jeruzsálemben nem tartanák eléggé hatékonynak a rezsim destabilizálására. Netanjahu környezetében korábban egy tavaszi iráni támadást emlegettek – március környékén, melynek időzítése alapvetően politikai okokra vezethető vissza; a költségvetés várható megbukásának, és új választások kiírásának megelőzésére.

Trump arab szövetségesei, közöttük Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös határozottan óvatosságra intett, ráadásul világossá tette, nem biztosítja országa légterét az iráni támadáshoz.

Tegnap reggel, immár sokkal oldottabb helyzetben, Irán pakisztáni nagykövete, Reza Amiri Moghadam azt állította, hogy „Trump tájékoztatta Teheránt, miszerint nem támadja meg az országot, arra kérve Iránt is, hogy tanúsítson önmérsékletet,” – mely állításokat a Fehér Ház tagadott, majd nem sokkal később Trump saját közösségi oldalán megosztott egy beszámolót, miszerint egy 26 éves tüntetőt nem ítélnek halálra az Iránnak intézett figyelmeztetései után – „ez jó hír. Remélhetőleg így is marad!” – zárta rövidre az elnök.

Háború helyett, egyelőre szankciók

Mindennek ellenére, az iráni rezsim elleni fenyegetések valóra váltása további politikai, és gazdasági nyomás fokozása formájában azonnal életbe lépett. Az amerikai Pénzügyminisztérium új szankciókat jelentett be Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára, Ali Laridzsáni ellen, továbbá a tüntetők megölésében érintett parancsnokok, valamint Irán „árnyékbanki” hálózatához kapcsolódó szervezetek hasonló megtorló intézkedésekkel szembesülnek.

Összegezve – úgy tűnik, hogy Trump továbbra is nyitott az Iránnal folytatott diplomácia iránt, de egyértelmű elköteleződést akar látni legfőbb vezetőjétől a megállapodás irányában –
„végül az iráni rezsim összeomlik, hacsak a legfelsőbb vezető nem beszél közvetlenül Trumppal. Nem bízik abban, hogy a rendszerükben bárki másnak valódi felhatalmazása lenne tárgyalni,” – idéz az Axios egy belső forrást.

Politika

Tüntetés Jeruzsálemben – ami összeköti a vallásos cionistákat, és az ellenzéket

A külső háborús feszültségek mellett, ugyanakkor összefüggésben az izraeli belpolitika is forrong. Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya, kvázi ultraortodox koalíciós partnerek nélkül elérkezett a végső összeomlás szélére, hacsak nem kerül véglegesítésre a háredik katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény.

Az említett küszöbön álló iráni háború, és a több mint két éve zajló többfrontos katonai készenlét árnyékában az ultraortodoxok kibújása mértéktelen igazságtalanság a hónapok óta túlterhelt hadseregben szolgálókkal szemben, nem különben a gyászoló családok, és általában a nehéz gazdasági körülményeket bevállaló többség irányában.

A tervezett giusz – a háredi sorozási kikerülési törvény koalíciós tervei ellen tiltakozva gyászoló családok, tartalékosok feleségei, a szolgálat során megsebesült katonák, és bevonulás előtt álló fiatalok ezrei vonultak tegnap a Kneszet elé tiltakozásul.

A tömeges tüntetésen az ellenzék vezetői – Jáir Lapid (Jes Atid), és Naftali Bennett volt miniszterelnök mellett, néhány kormánytag is megjelent, közöttük Juli Edelstein (Likud), akit ellenállása miatt menesztett a miniszterelnök, a Külügyi és Védelmi Bizottság éléről, mely testület jóváhagyása nélkül nem kerülhet a törvény a plénum előtti szavazásra.

A tüntetők soraiban megjelent Gadi Eizenkot volt vezérkari főnök – a Jashar párt vezetője, valamint Beni Gantz, a következő választásokon várhatóan a kiesés szélére sodródott Kék Fehér frakció vezetője.

Az összegyűlt tömegben figyelemreméltó volt  vallásos cionista férfiak és nők nagy számú részvétele – minden korosztályból, a felszólalók között pedig Jákov Medan rabbi a Har Etzion jesivából, illetve a szintén vallásos cionista Lali Deri gyászoló édesanya.

„Hogyan lehet a hadseregbe való besorozás politikai kérdés, mindannyian Ábrahám ősatyánk, Dávid király leszármazottai vagyunk, az élet védelme a lehető legszentebb tett. Eljött az ideje, hogy Izrael minden törzse – vallásos, világi, ultraortodox, vállvetve álljon egymás mellett, egy népként, egy szívvel, és egy sorssal. Csak így építhetünk fel egy békés és fényes otthont,” – szólalt fel Lali.

A volt miniszterelnök a közösségi médiában hívta fel a figyelmet arra, hogy a tüntetésen az izraeli társadalom minden szegmense képviselve volt, majd megemlítette a jelenlévő gyászoló családokat, akik – „elveszítették a mindennél legértékesebb dolgot, és arra kérnek mindannyiunkat, hogy csatlakozzunk hozzájuk követelésükben, amely erkölcsös, és igazságos – sorozás mindenkinek” – írta Bennett az X-en.

Megjegyzendő, a résztvevők között több tucat olyan fiatal is megjelent, akik hadsereg-előkészítő iskolákba járnak, ahol egy évig készülnek a katonai szolgálatra, – „szükségünk van egy besorozási törvényre, amely igazságos azok számára, akik szolgálnak, és nem engedi meg az ultraortodoxoknak, hogy továbbra is kibújjanak a besorozás alól. Jövőre soroznak be, de sok velem egykorú [kényelmes] légkondicionált helyiségben fog ülni, és Tórát tanulni, miközben mások hozzájárulnak az országhoz, veszélyeztetik az életüket, és elmennek katonának,” – figyelmeztet a 19 éves Neta Rozenberg, az Aderet hadsereg-előkészítő ifjonca.

Érdekes módon a jeruzsálemi Jonatán Loberboim, aki szintén ultraortodoxként szolgált a hadseregben, a sorozást támogatva, azt vallja – „mint vallásos, hívő személy, aki úgy gondolja, hogy a Tóra-tanulás védi a zsidó népet, nagyon egyetértek a háredi állítással, de ezen elmélet szerint be kellene sorozni mindazokat, akik nem tanulják a Tórát, akik közül több tízezren vannak. Amikor egy háredi személy látja, hogy egy ház ég, nem folytatja a Tóra-tanulást, ugyanúgy a hadseregben is azt kell tenni, amire először is szükség van – az ország védelmére; aztán vannak azok, akiknek ülve kellene tanulniuk a Tórát, de először is arra van szükség, hogy megvédjék a zsidó népet, különösen, amikor a hadsereg azt mondja, hogy nincs elég ilyen ember,” – tette hozzá.

Továbbá, a felszólalók között Joáz Hendel, a tartalékosokat képviselő Miluimnikim párt vezetője, ismertette pártja politikai követeléseit – „egy ilyen nehéz háború után nem folytathatjuk, ott ahol abbahagytuk. Aki semmit nem tesz a hazáért, az ne kapjon semmit az államtól.”

A gyűlést végül Jehuda Kroizer rabbi beszéde zárta, mondván „egész életemben nagy rabbik között nevelkedtem. Azt tanultuk tőlük: kötelességünk osztozni társunk terhein. Ebben az időben kevesebbet kellene másokra hárítanunk, és meg kell néznünk, hogyan viseljük együtt a terhet testvéreinkkel.”

The post Háború helyett, béke(díj) first appeared on Új Kelet Live.