ujkeletlive

Trump állítása szerint tudja, hol van az utolsó túsz holtteste

Donald Trump elnök davosi útja előtt mintegy másfél órás sajtótájékoztatón ismertette második hivatali idejének elmúlt egy évében elért eredményeit.

Előadása közben meglepő említést tett az október hetedikei Hamász támadások során meggyilkolt, és a Gázai övezetbe hurcolt utolsó túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszaadásával kapcsolatban, mondván, – „úgy tűnik, tudjuk, hol van.” Továbbá, hangsúlyozta, miszerint – „mindenkit visszahoztunk. Ha ezt nem tettük volna meg, a többségük meghalt volna. Visszahoztuk az utolsó húsz életben lévő túszt, valamint 28 holttestet.”

Trump bejelentésére a Gvili család közleményben reagált, hangsúlyozva – „tudjuk, hogy erőfeszítések folynak, ami csak megerősíti azt az álláspontot, hogy a Hamász tudja, hol van Rani. A keresések sikeréért imádkozunk,” – majd korábbi nyilatkozatukhoz hasonlóan, ismételten arra utaltak, hogy a Hamász terrorszervezet szándékosan nem akarja visszaadni az elesett törzsőrmester maradványait, ilymódon tudatosan megszegi a tűzszüneti megállapodást.  Végezetül, az izraeli és amerikai politikai vezetésre háruló felelősséget hangsúlyozva, nyomásgyakorlásra szólítottak fel – „vagy a Hamász teljesíti a megállapodás rá eső részét, vagy szankciókat vetnek ki. Trump elnök könnyes szemmel nézett ránk, és megígérte, hogy hazahozza a mi Raninkat. Semmi kétségünk nincs afelől, ő olyan ember, aki tartja a szavát. Rani hazahozatalának felelőssége a szakértői kormányt terheli, és tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely a második szakasz végrehajtását szolgálná Rani visszatéréséig.”

Az elnök tegnap esti rövid megjegyzése a múlt héten bejelentett gázai béketerv második szakasza elindításának sürgetésével van összefüggésben. Trump, és különmegbízottja Steve Witkoff prioritásként jelölte meg Gvili maradványainak visszaadását, ugyanakkor elvetették a B-fázis halasztását, mindaddig amíg a Hamász nem teljesíti a követelést.

Az említett tűzszüneti megállapodás folyamatos végrehajtását sürgetve múlt héten megalakult az övezetet irányító palesztin technokrata kormány, illetve a Hamász leszerelését, és Gáza újjáépítését felügyelő bizottság, végezetül a mindezen hierarchia felett álló – Trump vezetésével működő Béketanács megalakulásának ünnepi ceremóniájára a davosi Világgazdasági Fórum keretében kerül sor, csütörtök délelőtt.

Izrael szerint két hónapon belül újraindul a gázai háború

A második fázisra való áttérést az Ynetnek nyilatkozó politikai források is megerősítették, bár nem egészen hasonló céllal, mint az Trump tervei között szerepel. Mellőzve az elnök által vezetett hármas döntéshozó – végrehajtó – és kormányzó hierarchia terveit, Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója úgy véli, hogy a gázai háború végét deklaráló második szakasz eleve nem fog megtörténni, mivel Trump legfeljebb két hónapot ad a Hamásznak a teljes leszerelésre, ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni, így az elnök zöld utat ad Netanjahunak a háború újraindítására, és az övezet végleges izraeli átvételére.

A Ynet politikai forrásai szerint a B-fázisba való átlépés nem csupán amerikai nyomás, hanem sürgető izraeli érdek, mivel a jelenlegi holtpont lehetőséget ad a Hamásznak hatalma megszilárdítására. A második szakasz követelménye – a terrorszervezet leszerelésén kívül, többek között a rafahi átkelő kétoldali megnyitása, amit Izrael megtagadott. Amennyiben mégis megtörténne a koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a gázaiak kivándorlását sürgetve az övezetből jóval többen távozzanak, mint amennyien vissza jöhetnek. Továbbá, a terv része egy külön terminál építése teljes mértékben izraeli felügyeletet biztosítva a közlekedők szűrésére, – idézi a Ynet.

Végezetül, a Netanjahuval előre nem egyeztetett török és katari tagsággal kibővített végrehajtó szervre vonatkozóan, a politikai forrás jelentéktelennek minősítve hatáskörét, kijelentette, miszerint a magasrangú török és katari mandátum mindössze Trump különmegbízottai – Jared Kushner és Witkoff bosszúja a rafahi átkelő megnyitásának blokkolása miatt. A kormányzati forrás szerint, Trump azért fordult azokhoz, akinél a pénz van, mert Izrael nem akart felelősséget vállalni Gáza felett, ami a két hónap ultimátum után meg fog változni.

Trump-összegzés

Tegnap esti fehér házi beszéde során Ran Gvili említése mellett, kitért a hamarosan beiktatásra kerülő Béketanácsra, egyrészt megerősítve a korábbi találgatásokat, miszerint az eredetileg Gázai övezetre összpontosító felügyeleti testületet tulajdonképpen az ENSZ BT kiszorítására hozta létre, másrészt megerősítette, miszerint a meghívottak között Recep Tayyip Erdogan török elnök is szerepel, „akit kedvelek,” – mondta, majd hozzátette, hogy hamarosan egy „nagyon fontos telefonhívásra” kerül sor Erdogannal.

A sajtótájékoztatón az elnököt megkérdezték, hogy az általa vezetésre kerülő Béketanács valóban a globális konfliktuskezelés első számú fórumává válhat-e, és felváltaná az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mire Trump azt válaszolta – „lehetséges.”

„Az ENSZ egyszerűen nem volt túl hasznos. Nagy rajongója vagyok az ENSZ-ben rejlő lehetőségeknek, de soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Az ENSZ-nek minden egyes háborút le kellett volna zárnia, amit én lezártam; úgy gondolom, hagyni kell, hogy az ENSZ tovább működjön, mert óriási a benne rejlő potenciál,” – tette hozzá.

A tüntetők kivégzése miatt tervezett Irán elleni megtorló csapással kapcsolatban, pedig megismételte azon korábbi állítását, miszerint Teherán a múlt héten washingtoni fenyegetések hatására leállította a tüntetők kivégzésének terveit.

„837 embert akartak felakasztani, és tudattuk velük, hogy ha ez megtörténik, az nagyon rossz nap lesz számukra, mire úgy döntöttek, hogy nem teszik meg. Nem tudom megmondani, mi történik a jövőben, de állítólag ezt levették a napirendről.”

Amerika szakít szövetségeseivel

Trump elnök magabiztos, többnyire európai szövetségeseit kardélre vető retorikával vezette be idei davosi belépőjét. A Világgazdasági Fórum keretében beiktatásra kerülő ENSZ-kiszorító gázai Béketanács várhatóan az elnök kiemelt eseménye lesz, hátterében a Grönland annektálása körül kialakult feszültség, nemkülönben az elnök tervét elutasító európai országok ellen belengetett tetemes vámok ígérete, rendre a globális fölényre törekvő Trump retorikai eszközei.

Az említett ütközési pontok hangsúlyozása végett, Davosi útja előtt Trump gondoskodott egy egész estés sajtótájékoztatóról, mielőtt Truth Social saját platformján kulcsfontosságú szövetségesei ellen indított virtuális hadműveletet, nyíltan támadva Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát.

Ilymódon, a svájci fórumra nagy ígéretekkel beharangozott Béketanácsba meghívott jelöltek közül, egyetlen európai országként, a választások előtt álló Orbán Viktor vezette Magyarország jelezte biztosra részvételét, ami alátámasztja a bizalom megrendülését, miközben a meghívottak rendre vonakodnak legitimálni az elnök bizarr kezdeményezéseit.

Az Axios elemzésében rávilágít, hogy Amerika legközelebbi szövetségesei az Egyesült Államok vezette globális világrend végét érzik, arra a következtetésre jutva, hogy Trump kíméletlen kényszerpolitikája feltárta annak végzetes hibáit. Az európai vezetők szerint az elnök viharos megnyilvánulásai erődemonstrációnak tekinthetők, nyomában megkérdőjeleződhet a nyugati szövetségesi rendszer, illetve a globális gazdasági kapcsolatok stabilitása, különös tekintettel a második világháború óta nem tapasztalt mélységekbe zuhant transzatlanti kapcsolatokra vonatkozóan.

Elutazása, illetve az esti sajtótájékoztató előtt az elnök ráerősítve ezen aggodalmakra közösségi platformján részleteket szivárogtatott ki Emmanuel Macron francia elnökkel, illetve Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott üzenetváltásaiból, valamint sértő illusztrációkkal támasztotta alá Grönland mellett, immár Kanada feletti igényét is.

Trump egyúttal bírálta Macront, amiért nem csatlakozott a Béketanácshoz. A francia elnök a Grönland feletti vita miatt utasította el a meghívást, míg Davosban megjegyezte, miszerint „alapvetően elfogadhatatlannak” tartja az elnök „új vámok végtelen felhalmozását,” különösen akkor, ha azt „területi szuverenitás elleni nyomásgyakorlásként” alkalmazzák.

Másrészről, Trump tegnap újságíróknak azt nyilatkozta, hogy „senki sem akarja” Macront, „mert hamarosan távozik hivatalából,” majd 200%-os vámot helyezett kilátásba a francia borokra és pezsgőkre távolmaradása, a grönlandi annektálás elutasítása miatt.

Órákkal később, az elnök közzétett néhány, látszólag Macrontól származó privát üzenetet, miszerint: „Szíriával kapcsolatban teljesen egyetértünk. Iránnal kapcsolatban nagy dolgokat vihetünk véghez. Nem értem, mit csinálsz Grönlanddal,” – majd a francia elnök javasolta, hogy Davos után Párizsban tartsanak G7-csúcstalálkozót, „az ukránok, a dánok, a szíriaiak, és az oroszok részvételével,” végül vacsorázni is meghívta Trumpot mielőtt visszatér az Egyesült Államokba.

Eközben, Nagy-Britannia sem maradt ki Trump vádjai alól, történetesen a Chagos-szigetek Mauritiusnak történő átadása miatt, miközben Kanadát ismét az Egyesült Államok 51. tagállamaként emlegette.

Végezetül, Trump tegnap bejelentette, hogy találkozni kíván a NATO-főtitkárral, és más felekkel, hogy megvitassák Grönland kérdését, de úgy tűnik az említettek közül már senki nem lesz jelen Davosban. Az érintett Dánia miniszterelnöke egyáltalán nem utazott Svájcba, Macron pedig már elutazott mire Trump odaért volna.

The post Davos előtt: szövetségesei ellenében Trump magabiztos globális fölényre törekszik first appeared on Új Kelet Live.