Avi/ujkelet.live
A háború 838. napja : Jó estét!
Formálódik Trump Béketanácsa
Donald Trump amerikai elnök nagyszabású közel-keleti kezdeményezése, a Béketanács jelentős diplomáciai áttörést ért el a muszlim országoknál, miközben több nyugat-európai hatalom elutasítja a részvételt a testület összetétele miatt.
Miért fontos: A gázai konfliktus lezárását célzó „átfogó terv” második fázisához Trump egy olyan globális koalíciót épít, amelyben a hagyományos szövetségesek helyett az autoriterebb vezetők és a feltétlenül lojális államok kapnak központi szerepet.
A részletek:
- Nyolc meghatározó ország – köztük a korábban hezitáló Szaúd-Arábia és Törökország – közös nyilatkozatban jelentette be csatlakozását a Béketanácsához.
- Szaúd-Arábia csatlakozása diplomáciai győzelem Trump számára, aki személyesen győzködte Mohammed bin Szalmán trónörököst a részvételről.
- A nyolc ország egy-egy képviselőt nevez ki a világ vezetőiből álló testületbe.
- A muszlim hatalmak bevonása legitimálja az amerikai vezetésű gázai stabilizációs tervet, ugyanakkor a nyilatkozat egyértelmű feltételként szabja meg a palesztin önrendelkezést és az államiságot a nemzetközi joggal összhangban.
- A csatlakozó államok: Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
Európai ellenállás: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Davosban kijelentette: Svédország a jelenlegi feltételekkel nem csatlakozik. Norvégia, Franciaország és állítólag Németország szintén elutasító, az Egyesült Királyság pedig aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko meghívása miatt.
- A Vatikán kivár: Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár megerősítette, hogy XIV. Leó pápa megkapta a meghívást, de a döntés alapos mérlegelést igényel, ezért nem adnak azonnali választ.
- Eddigi tagok listája: Azerbajdzsán, Argentína, Fehéroroszország, Magyarország, Kazahsztán, Koszovó, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek és Vietnám már korábban elfogadta a felkérést.
Mi várható: A Béketanács évente csak néhány alkalommal ülésezik globális konfliktuskezelési céllal. A napi szintű gázai döntéshozatalért a Gázai Végrehajtó Tanács felel majd, amelyben Törökország, Katar és az Emírségek képviselői is helyet kaptak.
- A testület az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján 2027 végéig felügyeli a gázai övezet háború utáni rendezését.
- A Reuters információi szerint a testület alapító okirata életfogytig tartó vezetést biztosít Trump számára, és a gázai rendezés után más globális konfliktusokra is kiterjesztené a hatáskörét.
Szíszi Davosban
Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök a davosi Világgazdasági Fórumon a gázai tűzszünet tartós stabilizálására, a humanitárius segélyek korlátozás nélküli bejuttatására és a térség újjáépítésének felgyorsítására szólított fel.
Miért fontos: Egyiptom kulcsszereplője a gázai rendezésnek, és Szíszi beszéde megerősíti a második fázis melletti támogatottságát. A „háború végét jelentő megállapodás” következő szakasza Kairó szerint nemcsak a deeszkalációt szolgálja, hanem a nemzetközi együttműködés előtt is új távlatokat nyit.
A részletek:
- Humanitárius prioritások: Az egyiptomi elnök követelte a segélyszállítmányok akadálytalan belépését és a pusztítás utáni „gyógyulási folyamat” azonnali megkezdését Gázában.
- Amerikai szerepvállalás: Szíszi üdvözölte Trump bejelentését a béketerv második szakaszának megindításáról, amelyet a regionális stabilitás kulcsának nevezett.
Ultimátum a Hamásznak és vita a Vaskupoláról
Trump a davosi Világgazdasági Fórumon bejelentette, hogy a Közel-Keleten „béke van”, és ultimátumot adott a Hamásznak a teljes leszerelésre.
Miért fontos: Trump kijelentései éles ellentétben állnak a terepen tapasztalható realitásokkal. Miközben az elnök szerint a Hamász beleegyezett a fegyverletételbe, a terrorcsoport nyilvánosan elutasítja a demilitarizálást.
A részletek:
- Ultimátum a Hamásznak: Trump szerint 48-72 órán, de legkésőbb három héten belül kiderül, leszerel-e a csoport. Amennyiben nem, az elnök „gyors elsöprést” helyezett kilátásba.
- Nemzetközi békefenntartók: Trump állítása szerint 59 ország kész részt venni a gázai békefenntartó erőben, hogy „kiiktassák a Hamászt”.
Vaskupola-vita: Az elnök kijelentette: „Amit Izraelért tettünk, az lenyűgöző volt. De ez semmi ahhoz képest, amit az Egyesült Államoknak, Kanadának és a világ többi részének terveztünk. Egy olyan kupolát fogunk építeni, amilyet még soha nem láttunk… Egyébként azt mondtam Bibinek: ‘Bibi, ne tulajdonítsd magadnak az érdemet a kupoláért, ez a mi technológiánk.”
- A tények: A Vaskupolát eredetileg izraeli védelmi cégek fejlesztették, az USA később csatlakozott finanszírozóként és gyártási partnerként.
- Aranykupola projekt: Trump egy „minden eddiginél nagyobb” pajzsot építene az USA és Kanada köré Kína és Oroszország ellen. A projekt műholdas hálózattal követné és semmisítené meg a rakétákat.
Erődemonstráció a légibázison
Ejal Zamir vezérkari főnök a Nevatim légibázison tett látogatása során kijelentette: a haderő készen áll arra, hogy bármely hadszíntéren „erőteljes csapást” mérjen az ország biztonságát veszélyeztető ellenségre. A látogatás apropóját három új F-35I „Adir” lopakodó vadászgép érkezése adta, amivel az izraeli flotta létszáma 48-ra bővült.
Miért fontos: A 2025. júniusi, Irán elleni 12 napos háború (a „Felkelő Oroszlán” hadművelet) tapasztalataira építve a hadsereg vezetése jelzi: a légierő továbbra is Izrael elsődleges stratégiai eszköze marad. A folyamatos flottabővítés és a vezérkari főnök harcias retorikája közvetlen válasz a teheráni rezsimmel fenntartott feszültségre, és egyértelmű üzenet a térségbeli ellenséges erőknek az izraeli offenzív képességek szintjéről.
A részletek:
- Flottafejlesztés: A héten hadrendbe állított három új repülőgéppel Izrael már csak két darabra van az eredetileg megrendelt 50-es keretszám elérésétől. (Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a cél 75 gép beszerzése).
- Hadműveleti tapasztalat: Zamir emlékeztetett a 2025-ös konfliktusra, ahol az izraeli pilóták „világszerte páratlan” tapasztalatot szereztek iráni nukleáris és katonai célpontok közvetlen támadása során.
- Stratégiai szerep: A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a légierő az elmúlt két év harcaiban – beleértve a Hamász és a Hezbollah elleni hadműveleteket – folyamatosan az offenzív és defenzív erőfeszítések élvonalában volt.
- Helyszín: A látogatás helyszíne, a déli Nevatim bázis ad otthont a légierő mindkét aktív F-35-ös századának (116. és 140. század).
Létszámhiány
Zamir a Nevatim légibázison tartózkodó ultraortodox (haredi) katonákkal találkozva kijelentette: a közösség katonai szolgálata immár „nélkülözhetetlen műveleti szükséglet”.
Miért fontos: A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd az elmúlt két év folyamatos harcai után, ezért a vezérkar a sorkatonai szolgálat három évre történő visszaállítását szorgalmazza. Zamir múlt heti levele, melyet a döntéshozóknak címzett, feszültséget szült a javaslat miatt, mivel nem tett említést az ultraortodoxok mentességének eltörléséről; Zamir mostani nyilatkozata ezt a csorbát igyekszik kiküszöbölni, a „teher egyenlő elosztását” nemzetbiztonsági és erkölcsi kötelezettségnek nevezve.
A részletek:
- Műveleti kényszer: A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a sorkatonai szolgálat meghosszabbítása önmagában nem elegendő a jövőbeli kihívások kezeléséhez, ehhez a haredi közösség tömeges bevonása is kell.
- Hamarosan érkező parancs: Zamir közölte, hogy a közeli jövőben a hadsereg egy olyan vezérkari parancs jóváhagyására és kiadására készül, amely formalizálná az ultraortodox csapatok szolgálati feltételeit megkönnyítő intézkedéseket.
- „Lehetővé teszi a teljes haredi lakosság számára, hogy csatlakozzon a szolgálati keretekhez és a kijelölt egységekhez, hogy fenntartsa a haredi életmódot anélkül, hogy károsítaná a többi katona szolgálatának jellegét.”
Erőmű épül a líbiai zsidó temető romjain
A KAN közszolgálati műsorszolgáltatóhoz eljutott friss felvételek tanúsága szerint teljesen felszántották és megsemmisítették a kelet-líbiai Derna zsidó temetőjét, hogy a helyén egy kisebb villamosenergia-állomást létesítsenek. A pusztításról az „Or Shalom” Líbiai Zsidó Örökségvédelmi Központ elnöke, Pedatzur Benattia tájékoztatott, aki szerint a területen már egy éve zajlanak a munkálatok.
Miért fontos: A líbiai zsidó temetők többsége már a Kadhafi-korszakban megsemmisült, a dernai sírkert maradványai a kevés fennmaradt emlék közé tartoztak a térségben. A helyszín elpusztítása nemcsak kulturális veszteség, hanem diplomáciai kudarc is az örökségvédők számára, akik évek óta próbáltak mentőövet dobni a helyszínnek a helyi és nemzetközi hatóságokon keresztül.
A részletek:
- Az örökségvédők küzdelme: Pedatzur Benattia, az Or Shalom központ vezetője közölte: izraeli és líbiai kormányzati csatornákon keresztül is próbáltak közbeavatkozni.
- Líbiai kontextus: Benattia szerint bár folynak koordinált erőfeszítések más líbiai zsidó temetők megóvására, ezek csak elszigetelt esetek, mivel a történelmi zsidó sírkertek nagy része mára teljesen eltűnt az országból.
The post Formálódó Béketanács, Trump ultimátuma a Hamásznak és a megsemmisült líbiai zsidó temető first appeared on Új Kelet Live.
