ujkeletlive

Költségvetés – a koalíció szerint az ultraortodoxok visszakoznak, és megszavazzák az első olvasatot

A tét nem az ultraortodoxok besorozása, hanem a látványos időhúzás, mert mint utólag kiderült a vallási vezetők csak blöffnek szánják az úgynevezett giusz-törvényt, és amennyiben megszavazzák a Binjámin Netanjahu miniszterelnök szerinti minden idők legtöbb háredi bevonulását eredményező történelmi javaslatot, végül a szankciók feloldásán, és a több milliárdos juttatásokon kívül, a vallási vezetők saját szavaikkal erősítették meg, hogy közösségükből senkit, még azokat sem, akik nem tanulnak jesivában, nem fogják engedni bevonulni.

Az említett ultraortodoxok ál-katonai szolgálatát szabályozó javaslat a Külügyi és Védelmi Bizottság előtt akadt el, így a vallási vezetők, és a Kneszetben – jelenleg az ellenzék soraiban ülő frakcióik, azzal zsarolják a kormányt, hogy nem szavazzák meg az idei, eleve csúszásban lévő költségvetést, amennyiben a törvény nem kap zöld utat a bizottságban, miután a plénum előtt az utolsó két olvasatban rövid időn belül véglegesítik.

Tavaly hasonló kényszerítési manőverek közepette, a háredi pártok a kormány bizalmatlansági indítványáig feszítették a helyzetet, mígnem a miniszterelnök zárt körökben felfedte a tervezet iráni Felkelő Oroszlán hadműveletet, így az új választások kiírására irányuló kezdeményezés lekerült napirendről, és a költségvetés könnyedén átment.

Idén, a helyzet mondhatni hasonló. Újabb iráni háború küszöbén az ultraortodoxok a költségvetés megbuktatásával fenyegetnek, de máris visszakoznak, ugyanis Netanjahu és koalíciója meggyőződése szerint a külsős háredi pártoknak köszönhetően a Kneszetben ma kiírásra kerülő törvény átmegy első olvasatban biztosítva a kormány megmaradását, és a feleknek megfelelő időhúzást.

Semmit sem bízva a véletlenre a miniszterelnök és környezete folyamatos erőfeszítéseket tesznek a két lázadó, a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut HaTora képviselői, és a mögöttük álló vallási vezetők meggyőzésére a költségvetés támogatásáról.

A büdzsé utolsó olvasatok szerinti véglegesítésének márciusban meg kell történnie, ugyanakkor a törvény szerint az első olvasatot legkevesebb két hónappal előtte a plénum elé kell terjeszteni. Ilymódon a holnapi tervezett szavazás az utolsó órában történik, és amennyiben az ultraortodoxok meggondolnák magukat a kormány megbukik, és automatikusan új választásokat írnak ki.

Netanjahu számításai szerint a jelenleg kormányon kívül lévő háredi pártoknak egyrészt a szankciókat feloldó, és alapvetően a sorozás kibújását szolgáló törvény életben tartásához érdekük a kormány megtartása, emellett annak ellenére, hogy jelenleg még csak nem is tagjai a kormánynak az idei költségvetés kiemelt kedvezményezettjei, ami újabb jelentős bevételt jelent, és újabb nyomós ok a mai szavazás biztosítására.

Összegezve, a közös érdekek szerint a miniszterelnök a sorozási törvény „nagyon rövid időn belüli” véglegesítését ígérte cserébe a költségvetés első olvasatbeli támogatásáért. A vallási pártok egyelőre nem döntöttek, mondván biztosítékokat kérnek támogatásukért, és azzal fenyegetnek, hogy a költségvetés második és harmadik olvasatánál buktatják meg a kormányt, ha a következő napokban nem születik számukra kedvező sorozási törvény.

Kulisszák mögött

A Jahadut HaTora frakció két ága a legjobb esetben is egymás ellen fognak szavazni. A költségvetés első olvasatának támogatására hajló haszid Degel Hatora rabbijai még nem nyilatkoztak, a Sász pedig a mai frakcióülésen dönt – várhatóan a támogatás javára, míg a litván askenázi Agudat Jiszráel két képviselője Jichák Goldknopf, és Jáákov Teszler ellenezni fogják a költségvetést.

A koalíció reményei szerint sikeres költségvetési szavazás után, a miniszterelnök ígéreteinek megfelelően kedden várhatóan újraindulnak a viták a sorozási törvényről a Külügyi és Védelmi Bizottságban. Az ultraortodoxok további könnyítéseket, például a szankciók kiiktatását követelik, még akkor is, ha tulajdonképpen csak szimbolikusak, míg a bizottság jogi tanácsadója már korábban jelezte, hogy a törvény egyértelmű szigorítása nélkül nem tudja támogatni a javaslat véglegesítését.

Eközben, a szóban forgó idei költségvetés késése, és elfogadása is újabb terheket jelent a gazdaságra, és az adófizetőkre egyaránt. Jelenleg a minisztériumok havonta csak a 2025-ös költségvetés 1/12-ed részét költhetik el, míg az elvileg márciusban elfogadásra kerülő idei büdzsé eléri a 660 milliárd sékelt, ami az ország történetének legmagasabb kiadása, miközben a költségvetési hiány 3,9%-os szinten alakul, és tovább nőhet, ha a védelmi tárca kérésének megfelelően további 8 milliárd sékellel bővítik a már így is rekordmagas, 112 milliárdos védelmi kiadásokat.

Két nehéz háborús év után a gazdaság növekedését célzó intézkedések helyett, újabb adókat iktatott be a kormány, bár azt ígérte, hogy nem fog megtörténni; emellett az oktatás, az egészségügy, a jólét vagy az infrastruktúra sínyli meg a kiugróan magas kiadásokat.

Az idei költségvetés az alábbi újabb adókat tartalmazza, és a háború miatt kivetett ideiglenes terheket sem törlik el.

  • Ingatlanadó: 1,5%-os adót vetnek ki az építési telkekre, ami a lakásárak további emelkedését vetíti előre;
  • Különadók: az e-cigarettákra, illetve a bankokra, ez utóbbit a bankok várhatóan az ügyfelekre hárítják;
  • Bérterhek: a jövedelemadó-sávokat és a kedvezménypontok értékét továbbra is befagyasztják, miközben emelkedik a társadalombiztosítási járulék;
  • ÁFA: az ígéretek ellenére az általános forgalmi adó 18%-on marad, a korábbi 17% helyett.

A költségvetés legnagyobb nyertesei a vallásos cionista, és ultraortodox pártokhoz köthető tárcák, valamint a „feleslegesnek” tartott minisztériumok, amelyeket a számos kritika ellenére sem zárták be:

  • Településügyi Minisztérium: 425 millió sékel – a tavalyi 122 millió helyett;
  • Diaszpóra Minisztérium: 183 millió sékel – a tavalyi 46 millió helyett;
  • Ultraortodox oktatási hálózatok: a Jahadut Hatorához köthető hálózat félmilliárdos emelést kap – összesen 2,1 milliárd; a Sász hálózata pedig 860 millióról 1,25 milliárdra nő;
  • Miniszterelnöki Hivatal: kerete 3,7 milliárdról 6 milliárdra emelkedik, ami közel a duplája a tavalyi összegnek.

Pánikban a légitársaságok, és az utazók 

Donald Trump elnök régióba koncentrált katonai „armadája” előrevetítve egy iráni támadástba közeljövőben pánikot okozott a légitársaságok, és az érintett izraeliek körében is, akik még élénken emlékeznek a tavaly júniusi Felkelő Oroszlán hadműveletre, és a légtér lezárására.

A régióban egyelőre tapasztalható vihar előtti csend több kérdést is felvet Trump elnök terveivel kapcsolatban, mint a várható akció időzítését, a megtorlócsapás célját, illetve rendeltetését illetően, minek függvényében rövidebb ideig tartó célzott pár napig tartó hadművelet, illetve erőteljes és hosszabb ideig elhúzódó támadás is szóba jöhet a rezsim megdöntése érdekében. Harmadik opció, hogy az elnök egy olyan nukleáris megállapodásra törekszik, amely ugyan megelőzné a nyílt támadást, de az atomprogram, a ballisztikus rakétaprojekt, illetve a közel-keleti terrortevékenységeinek beszüntetésére kényszerítené Iránt.

Egyelőre az elnök, úgy tűnik még nem döntött, ettől függetlenül a háború valamilyen formájú kirobbanására várakozva több légitársaság részben, vagy teljes mértékben felfüggesztette járatait a régióban.

A Polgárvédelmi Parancsnokság nem változtatott direktíváin, és a Ben Gurion reptér működését illetően sincs egyelőre változás, de a bizonytalan helyzet miatt az izraeliek, vagy azt fontolgatják, hogy szükség esetén mikor tudják elhagyni az országot, vagy pedig az eleve megvásárolt, külföldi kiruccanások repjegyeit kezdték pánikszerűen lemondani.

Válaszul, az El Al, az Israir, és az Arkia helyi légitársaságok a biztonsági feszültségre hivatkozva enyhítik a jegyek lemondási, és módosítási feltételeit, megerősítve ügyfélszolgálati központjaikat.

Az El Al légitársaság tegnap este új szolgáltatást jelentett be, ami letővé teszi a vásárolt jegyek díjmentes lemondását, és értékutalvány (voucher) igénylését.

Az ajánlat mától kezdve két héten át érvényes.

A „repülés nyugodt fejjel” szolgáltatás lehetővé teszi a járat bármilyen okból történő lemondását az indulás előtt, legkésőbb 48 órával, teljes értékű utalvány ellenében, pótdíj nélkül. A szolgáltatás a foglaláskor díjmentesen jár, a nemzeti légitársaság valamennyi úti céljára induló, és érkező járatra március 17-ig, kivéve a LITE típusú, illetve a bónuszjegyeket.

Az Israir közleményében hangsúlyozza, hogy a társaság enyhíti a lemondásvédelmi feltételeket, és maximális rugalmasságot biztosít ügyfeleinek a következő hónapra szóló járatok foglalásakor, azaz mától február 28.-ig. Emellett az utasok lemondásvédelmet vásárolhatnak, amely lehetővé teszi a repülőjegy bármilyen okból történő lemondását az indulás előtt legkésőbb 3 nappal (a jelenleg szokásos 7 nap helyett.) A kedvezmény a 2026. december 31-ig induló járatokra érvényes; ára utasonként 35 dollár, és az Israir weboldalán, az értékesítési központokban, valamint utazási irodákon keresztül vásárolható meg.

Megjegyzendő, hogy a változás kizárólag a repülőjáratokra vonatkozik, és nem érvényes az üdülési csomagokra.

Az Arkia lehetővé teszi azon utasok számára, akik kizárólag repülőjegyet (üdülési csomag nélkül) foglaltak 2026. január 26. és február 9. között, hogy foglalásukat bármilyen okból, lemondási díj nélkül töröljék az indulás előtt legkésőbb 48 órával, illetve Arkia-utalványt igényeljenek. Az intézkedés a vállalat meglévő lemondási politikáját írja felül, amely a jogszabályoknak megfelelően lehetővé teszi a foglalás törlését a vásárlástól számított 14 napon belül.

Az Arkia minden lehetséges forgatókönyvre felkészült, ennek érdekében operatív központot hoztak létre, rugalmas, alternatív menetrendet dolgoztak ki, és megerősítették az ügyfélszolgálatot.

Légitársaságok, amelyek törölték járataikat

Az olasz ITA Airways légitársaság szombaton jelentette be, hogy keddig törli izraeli éjszakai járatait;

Egy nappal korábban a holland nemzeti légitársaság, a KLM közölte, hogy vasárnapig törli Tel-Avivba tartó járatait, ugyanakkor napi járatot indít a Tel-Aviv–Amszterdam útvonalon. A légitársaság eddig nem frissítette hétfőtől kezdődően menetrendjét.

Az Air France hasonlóan 48 órára, vasárnappal bezárólag függesztette fel izraeli járatait.

A Lufthansa-csoport, közel két hete bejelentette, hogy a közel-keleti helyzet miatt kizárólag nappali járatokat indít a Ben Gurion repülőtérre, és onnan vissza.

A Ryanair pedig már korábban tisztázta, miszerint a téli szezonra teljes mértékben felfüggesztette izraeli járatait.

The post Költségvetési rulett, és az izraeli légitársaságok enyhítik lemondási feltételeiket first appeared on Új Kelet Live.