ujkeletlive

„Az első, aki elindult, és az utolsó, aki hazatért”

Az október hetedikei Hamász támadások visszaszorításáért, és a helyiek életéért harcoló Ran Gvili törzsőrmester Gázába elhurcolt maradványai a háború 843. napján végül hazaérkettek, hogy örök nyugalomra helyezzék szeretett hazájában.

Az izraeli határrendészeti különleges egység (JASZAM) harcosa, édesanyja elmondása szerint „az első, aki elindult, és az utolsó, aki hazatért,” holttestének kiszabadítása, és visszaadása családjának, és a végtisztesség megadása szimbólikus, véget vetve egy 12 éves időszaknak, miután Izraelnek már nincs több hátrahagyott túsza Gázában.

A tavaly októberi túsz- és tűzszüneti megállapodás részeként a Hamász felelősséget vállalt az összes életben lévő, és elhunyt túsz visszaadásáért. Míg a 20 elő fogvatartottat a megállapodásnak megfelelően egyszerre elengedték, addig a 28 elesett túsz visszaadása korántsem volt zökkenőmentes, végül az utolsóként hátramaradt Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszaadása kapcsán felmerült a félelem, hogy a gázai béketerv második szakaszának küszöbén akár olyan sorsa juthatna, mint a libanoni háborúban 1986. október 16 eltűnt Ron Arad holtteste.

A Gvili család, és a gázai fogságból szabadult túlélők, és mindazok akiknek életét mentette meg a Szimchát Tóra-i mészárlások elől, az egész országgal összefogva minden követ megmozgattak a Fehér Háztól kezdve Jeruzsálemig.

„Izrael népe él és erős, mindenkinek köszönetet akarunk mondani. Mindenkinek, aki segített, támogatott, és erőt adott nekünk. Bezártunk egy kört. Izrael hőse, Rani hazatért. A legbüszkébbek vagyunk rá. Bárcsak sikerülne túljutnunk ezen a nehéz időszakon és győznünk. Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt két évben mellettünk állt, és büszkék vagyunk arra, hogy eljutottunk idáig, tudva azt, hogy akik kihozták Ranit abból az átkozott helyről, a hadsereg katonái voltak. Büszkék vagyunk rátok, a rendőrségre, a kormányra, mindenkire, aki rengeteg erőt adott. A miniszterelnökünkre, Binjamin Netanjahura, és feleségére. Trump elnökre, Witkoffra, Kushnerre. Az izraeli rendőrségre,” – nyilatkozta tegnap este a család.

Donald Trump elnök az elmúlt napokban erős nyomást gyakorolt a felekre a gázai béketerv második szakaszának elkezdésére, különös tekintettel a rafahi átkelő megnyitását illetően, amelyet Izrael elutasított, hivatkozva arra, hogy a Hamász megszegte a tűzszüneti megállapodást, miáltal az utolsó elesett túsz holttestét visszatartja.

Végezetül, a család elmondása szerint Gvili maradványait a hadsereg találta meg, és hozta haza, az elmúlt napokban indított „bátor szív” hadműveletnek köszönhetően, amelyhez Trump elnök tegnap annyit tett hozzá, miszerint a Hamász közreműködött abban, hogy Izrael rátaláljon az utolsó Gázában tartott túsz holttestére, ugyanakkor megismételte követelését a terrorszervezet teljes leszerelésére vonatkozóan.

„Nagyon keményen dolgoztak a holttest visszaszerzésén. Együttműködtek Izraellel az ügyben. Most le kell fegyvereznünk a Hamászt, ahogy megígérték,” – nyilatkozta az elnök az Axios hírportálnak adott interjú kapcsán.

Trump múlt héten az általa vezetett Béketanács davosi megalakuló ülése előtt már bejelentette, hogy tudomásuk van Gvili törzsőrmester maradványainak hollétéről, majd a tegnapi örömhírre reagálva Truth Social saját platformján emlékezett meg az utolsó túsz maradványainak hazahozataláról, mondván – „épp most találták meg az utolsó túsz holttestét Gázában. Így mind a 20 élő túsz, mind az összes halott túsz visszakerült! CSODÁLATOS MUNKA! A legtöbben lehetetlennek tartották ezt a feladatot. Gratulálok a nagyszerű bajnokokból álló csapatomnak!!! DJT elnök”

Az elnök bejegyzésében kizárólag saját csapatát említi, míg az Axiosnak nyilatkozva kiemelte a Hamász közreműködését a sikeres akció érdekében, ezzel szemben Izraelben elutasítják ezen állításokat, mondván az utolsó elesett túsz lokalizálására a hadsereg a hétvégén Gázaváros egyik muszlim temetőjében indított műveletet, miután új hírszerzési információkhoz jutottak.

Hivatalos izraeli közlemények szerint a maradványok megtalálása kizárólag a katonai hírszerzés, és a kutatást végző hadsereg érdeme, nem említve a Hamász közvetlen segítségét.

A KAN közszolgálati csatorna tegnap este arról számolt be, miszerint a Sábák belbiztonsági szolgálat az említett információkhoz azt követően jutott hozzá, hogy elfogtak egy Iszlám Dzsihádista terroristát, akinek tudomása volt arról, hogy Gvilit az október 7-i mészárlást követően egy sadzsajai mecsetbe vitték.

A továbbiakban ellentmondásos információk alapján kezdetek kutatni, az egyik feltevés szerint a holttestet az Iszlám Dzsihád egyik alagútjában rejtették el, vagy a másik lehetőség alapján, miszerint a mecsetből a Sifa kórházba szállították, majd hetekkel később temették el az Al-Bats temetőben. A biztonsági szolgálat az Iszlám Dzsihád több aktív tagját is őrizetbe vette és kihallgatta, közülük egy terroristát kifejezetten azért „raboltak el” egy speciális művelet során, mert úgy vélték, hogy kulcsfontosságú információkkal rendelkezett,- jelentette a KAN.
Gvili maradványainak felfedésére több személy kihallgatása vezetett, miután megállapítást nyert, hogy a meggyilkolt törzsőrmester holttestét több helyszín között mozgatták, majd más érintettek vallomása révén jutottak el a pontos koordinátákhoz.

Gáza, a folytatás

„Az utolsó megmaradt holttest a Gázában fogva tartott izraeli túszok közül visszakerült. Ez hatalmas külpolitikai eredmény az Egyesült Államok elnökének, Izrael államnak és őszintén szólva az egész világnak. Az elnök a lehetetlent tette lehetővé,” – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke.

A Fehér Ház, emellett azt is bejelentette, miszerint a Trump elnök vezette Gázát kormányzó testület, a Davosban beiktatott Béketanács felé immár 26 ország jelentette be elkötelezettségét, közöttük – Argentína, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Fehéroroszország, Bulgária, Kambodzsa, Egyiptom, Magyarország, Indonézia, Izrael, Jordánia, Kazahsztán, Koszovó, Marokkó, Mongólia, Pakisztán, Paraguay, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán és Vietnam.

A Béketanács alapító okiratának ünnepélyes keretek között történt aláírását követően működtetett három lépcsős döntési, illetve végrehajtási hierarchia – palesztin kormány, bizottság és Tanács, révén újabb fázisba lépett Trump 20 pontos gázai újjáépítési terve, melynek alapvető feltétele a Hamász teljes lefegyverzése.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök az albán miniszterelnök, Edi Rama tiszteletére rendezett különleges Kneszet-ülésen tegnap világossá tette, miszerint nem az újjáépítés, hanem – „a következő szakasz a Hamász lefegyverzése, és a Gázai övezet demilitarizálása lesz.”

A miniszterelnök, és koalíciója tudvalevően szkeptikus nézeteket vall, ellentétben Trump és különmegbízottai, Jared Kushner és Steve Witkoff véleményével a Hamász demilitarizálásra vonatkozóan, de névlegesen Netanjahu tegnap azt nyilatkozta, hogy Izrael érdeke „a második szakasz előrehaladása, ami könnyen vagy nehezen fog megtörténni. De meg fog történni,” – utalva Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter törekvéseire a gázai háború újraindítására vonatkozóan.

Washingtonban azonban úgy vélik, hogy a továbblépés legfőbb akadálya, az utolsó elesett túsz visszaadása után, tiszta lapot lehet nyitni, és kezdetnek Izraelnek eleget kell tennie a tűzszüneti megállapodásban vállaltaknak, azaz a rafahi átkelő megnyitásának.

Emellett, a gázai övezet újjáépítésének megkezdése „teljes mértékben összehangolt” Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilatkozataival, miszerint Gáza újjáépítése csak akkor lehetséges, ha a Hamászt lefegyverzik, és az övezet demilitarizált lesz,” – idéz az Ynet egy tegnap este a médiának nyilatkozó amerikai tisztviselőt, aki emellett hozzátette, hogy a Hamász lefegyverzése „bizonyos típusú” amnesztia mellett történik.

„Úgy gondoljuk, van egy jó tervünk a lefegyverzésre. A Hamásznak nincs választása. Aláírták a megállapodást. Dolgozni fogunk azon, hogy meg is történjen. Ha játszmázni próbálnak, Trump elnök más lépéseket tesz. Ugyanakkor létezik megállapodás, és úgy tűnik, mindenki tiszteletben kívánja tartani, ez a szándék.”

A médiának nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Washington Izraellel, és a gázai tűzszüneti közvetítőkkel – Egyiptommal, Katarral és Törökországgal együttműködve dolgozik egy leszerelési programon, és remélhetőleg a következő hetekben bejelentést tesznek az ügyről.

Rafah

Az izraeli kabinet egyelőre nem döntött, és nem világos, hogy a radikális frakciók ellenállása miatt egyáltalán fognak-e szavazni az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor a rafahi átkelő megnyitását Netanjahu már korábban megígérte Trumpnak.

Az átkelő kétoldali megnyitása várhatóan még a héten megtörténik, a helyszínen már jelen van egy európai megfigyelőerő (EUBAM) kiegészítve helyi palesztin alkalmazottakkal. A ki és belépők útleveleit a Palesztin Hatóság bélyegzőjével érvényesítik.

Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a rafahi átkelő komplexumán kívül ellenőrző folyosót állítsanak fel, ahol az áthaladók újabb biztonsági ellenőrzése történik, amely nem közvetlen fizikai átvizsgálást jelent mindössze háttérfelügyeletet. Becslések szerint az első szakaszban napi ki és belépők száma 100–150 fő, az eljárás szerint Izrael naponta megkapja Egyiptomtól a belépők és kilépők listáját, majd ezeket Sábákhoz továbbítja biztonsági ellenőrzésre, az engedélyezettek másnap haladhatnak át.

Lefegyverzés

A 20 pontos terv további végrehajtásának kulcsa a Hamász lefegyverzése, és az övezet demilitarizálása, melyre vonatkozóan Washingtonban és Jeruzsálemben megoszlanak a vélemények. Trump és környezete változatlanul ragaszkodik ahhoz, miszerint a Hamász terrorszervezet végül – ha szakaszosan is, de teljesíti a fegyverek átadására vonatkozó kötelezettségét, utalva arra, hogy az Izraelben úgyszintén kétkedéssel fogadott túszalku kapcsán az elnök maradéktalanul hazahozta a fogvatartottakat, és emellett hangsúlyozzák, miszerint az elnök saját vezetésével gondoskodik az övezet kormányzásáról, illetve újjáépítéséről.

Izraelben azonban továbbra is úgy vélik, hogy a Hamász blöfföl a lefegyverzéssel kapcsolatban, és csak egy részét – ha egyáltalán átadja majd fegyvereinek. A Ynetnek nyilatkozó politikai forrás szerint – „még a legjobb szándék sem valósul meg egyik napról a másikra, ez folyamat. Tény, hogy a hadsereg zöld vonalán belül sem sikerült rövid idő alatt minden fegyvert, és alagutat felszámolni; sok időbe telt. Még a hadsereg felügyelete alatt sem bomlott le minden. Nem lehet azt gondolni, hogy egy nap alatt mindennel végeznek, jó néhány hónapot igényel,” – majd a Hamász lefegyverzésére irányuló törekvésről azt állították – „itt nem léteznek naiv vagy ostoba emberek. A feleket tetteik alapján ítéljük meg, nem a szavaik alapján.”

Újjáépítés

Az övezet, Trump különmegbízottja által ismertetett tervek szerinti újjáépítése magáncégek közötti versenyalapú tenderek szerint történik. Számos ország, és több tucat vállalat vesz részt az óriási újjáépítési projektben, melynek végrehajtása várhatóan 10 évre terjed.

Különböző médianyilatkozatok szerint a tendereken akár török, katari cégek, illetve izraeli vállalatok is pályázhatnak, megjegyzendő, hogy az övezet újjáépítse többszereplős, a megközelítés pedig szakmai lesz.

Nyikolaj Mladenov, a végrehajtási bizottság vezérigazgatója, mint központi koordinátor, a palesztin technokrata bizottsággal együtt tartja kézben az újjáépítési tendereket; a munkálatok az övezet déli részén Rafahban, és Khan Juniszban kezdődnek, majd fokozatosan haladva észak felé.

A romok feltakarítását, és a fel nem robbant lőszerek eltávolítását Izrael magára vállalta, – beleértve az anyagi háttér biztosítását, hasonlóan a hadsereg akarja lebontani a még megmaradt alagutakat is.

„Ran Gvili törzsőrmester holttestének sikeres hazahozatala Gázából lezárja a közel-keleti konfliktus egyik legsötétebb fejezetét.
2014 óta először nincs egyetlen, Gázában fogva tartott izraeli túsz sem. Mind a 20 élő túszt és mind a 28 elhunyt túszt hazahozták Gázából. DonaldTrump vezetése alatt a különmegbízottak szervezetével szorosan együttműködtünk CIA-val, Netanjahuval és csapatával, az Izraeli Védelmi Erőkkel, Egyiptom hírszerzésével, Törökországgal, Katarral, valamint számos együttműködő gázai szereplővel, hogy lehetővé tegyük ezt az eddig elképzelhetetlen lezárást.

Olyan egyének és szervezetek között épült ki koordináció és bizalom, ahol korábban semmi ilyesmi nem létezett, és ennek kézzelfogható eredményei lettek.

A gázai emberek segítése abban, hogy új fejezetet nyissanak a Hamász zsarnokságától mentesen, kulcsfontosságú küldetés a jövőbeni halál, és pusztítás megelőzése érdekében izraeliek, és palesztinok számára egyaránt. Ez egyben felszámol egy olyan gócpontot is, amelyet rosszhiszemű szereplők az antiszemitizmus, és a megosztottság, valamint a gyűlölet más formáinak mozgósítására használtak.
Új megközelítésekkel próbálkozunk, abban bízva, hogy új eredményeket érünk el. Ez egy befejezés, de egyben egy új kezdet is,” – közölte tegnap este Jared Kushner.

Irán – Trump szerint a helyzet képlékeny

Donald Trump elnök az Axiosnak adott hétfői interjújában úgy fogalmazott, miszerint az Iránnal kapcsolatos helyzet „folyamatosan változik,”- utalva korábbi döntésére, miután „nagy armadát” vezényelt a térségbe.

Az elnök szokásos ellentmondásos nyilatkozatainak megfelelően, ugyanakkor azt állítja, hogy Teherán valóban egy megállapodás megkötésében érdekelt.

Számos találgatás közepette egyelőre Trump nem döntött afelől, hogy a térségbe kivezényelt háborús készültséget tovább izzítva megtámadja Iránt, az elmúlt hetekben a tüntetők ellen alkalmazott brutális fellépés miatt, vagy kihasználva a a sarokba szorított teheráni rezsim gyengeségét, diplomáciai úton kényszerítse Ali Hamenei ajatollahot a nukleáris képességek feladatására, illetve a ballisztikus rakéták korlátozására.

A térségbe érkező USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó csapásmérő kötelékre utalva, Trump az Axiosnak azt mondta, miszerint – „egy nagy armada van Irán mellett. Nagyobb, mint Venezuelánál,” – de nem kívánt további részleteket közölni a további tervekről, azt viszont hangsúlyozta, hogy a diplomácia továbbra is opció.

„Meg akarnak egyezni. Tudom. Többször is hívtak. Tárgyalni akarnak,” – majd néhány órával később egy magas rangú amerikai tisztviselő újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott – a Fehér Ház „nyitott az üzletre,” ha Iránról van szó, „amennyiben kapcsolatba akarnak lépni velünk, és tudják, mik a feltételek, akkor le fogjuk folytatni a tárgyalást,” –  közölte, hozzátéve, hogy az amerikai feltételeket az elmúlt egy évben többször is eljuttatták a teheráni rezsimhez.

Trump eddigi bizonytalansága mögött megosztott környezetének nyomása is áll, egyrészt a keményvonalasok arra sürgetik, hogy érvényesítse hatalmát és támadja meg Iránt, miután korábban ígéretet tett a tüntetők támogatására, és a rezsim megbüntetésére.
Mások viszont megkérdőjelezik egy Teherán elleni bombázás sikerét, és inkább abban látnak lehetőséget, hogy a rezsim meggyengült helyzetét kihasználva kényszerítsék ki a megállapodást.

Eközben, az iráni vezetés valóban jelezte, hogy kész tárgyalni, de eddig nem mutatott hajlandóságot a Fehér Ház feltételeinek elfogadására.

Előzmények

Trump szerint a tavalyi júniusi 12 napos háború előtt Irán „hatalmas rakétaereje” miatt képes lett volna egy pusztító meglepetésszerű támadásra Izrael ellen. Állítása szerint azzal, hogy zöld utat adott Izraelnek a megelőző csapásra, megakadályozta ezen forgatókönyvet, – „megtámadták volna, [Izraelt] de a háború első napja brutális volt számukra. Elveszítették vezetőiket, és rakétáik jelentős részét. Más elnökkel Iránnak már atomfegyvere lenne.”

Összegezve – a 12 napos Felkelő Oroszlán hadművelet előtt az amerikai és izraeli hírszerzés úgy becsülte, amennyiben Irán az áttörés mellett döntene, két hét alatt állíthatna elő elegendő fegyverminőségű uránt, és 4-6 hónapba telne egy kezdetleges nukleáris eszköz összeszerelése. Bár az iráni nukleáris létesítmények súlyos károkat szenvedtek az amerikai-izraeli csapásokban, az uránkészletek pontos állapota nem tisztázott.

The post 12 év után nincs több hátrahagyott túsz Gázában, és a folytatás first appeared on Új Kelet Live.