ujkeletlive

A Szimchát Tóra-i mészárlások idején harcban elesett, utolsó gázai túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványainak hazahozatalával kapcsolatban Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este sajtótájékoztatót tartott.

A hadifoglyok és eltűnt személyek ügyének koordinátorával, Gal Hirsch-el az oldalán a miniszterelnök, azt állította, hogy rajta kívül senki sem hitt abban, hogy az összes túszt haza fogja hozni.

„A teljes győzelem három pilléren nyugszik – a túszok hazahozatalán, a Hamász lefegyverzésén, és Gáza demilitarizálásán. Tegnap befejeztük az első, rendkívül fontos szakaszt,” – mondta majd hozzátette, hogy – „a feleségemmel együtt tucatnyi alkalommal találkoztunk a túszok családjaival. A családok azt kérték, esküdjek meg, hogy mindenkit visszahozok. Megesküdtem nekik. Megesküdtem a családoknak, hogy mindenkit visszahozok – mindez a harcosok, a testileg és lelkileg sebesültek áldozatvállalásának köszönhető. Teljesítettük a küldetést. Hittem abban, hogy katonai, és diplomáciai eszközök kombinációjával mindenkit visszahozunk. Figyelmen kívül kellett hagynom a háttérzajt, és a nyomást – belülről és kívülről egyaránt.”

Továbbá, sok bajtársával együtt a következő nemzedékek példaképeként megemlítette az elesett Gvili törzsőrmestert, majd megköszönve Donald Trump elnöknek, és csapatának a segítséget, a gázai „másnapot” illetően, kijelentette, hogy a Hamász terrorszervezet lefegyverzése, és az övezet demilitarizálása – „ahogyan Trump elnökkel megállapodtam, és ahogyan tőle is hallhatták: vagy a könnyű, vagy a nehéz úton, de mindenképpen meg fog történni.” 

Cáfolva Trump, és különmegbízottai korábbi nyilatkozatait, Netanjahu azt állítja, hogy Törökországnak, és Katarnak nem lesz szerepe Gázában, miszerint – „nem hozunk létre palesztin államot Gázában. Izrael biztonsági ellenőrzést gyakorol majd Gáza teljes területe felett. Nem lesz gázai újjáépítés a demilitarizáció előtt; nem lesznek török katonák, nem lesznek katari katonák: ez nem fog megtörténni. Izrael biztonsági ellenőrzést gyakorol az egész térségben, a Jordántól a tengerig.”

Ezt követően, az Irán elleni esetleges amerikai támadásról, hangsúlyozta – „amennyiben a Irán súlyos hibát követ el, és megtámadja Izraelt, olyan erővel válaszolunk, amilyet Irán még nem látott.”

  • Trump az éjszaka folyamán közölte, hogy egy újabb  amerikai „armada” tart Irán felé, és reméli, hogy Teherán megállapodást köt Washingtonnal, bár azt nem pontosította, hogy az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó csapásmérő csoportra utalt, amelyek hétfőn már megérkeztek, vagy ezenkívül más katonai hadihajókat is elindítottak a régióba.

Netanjahu felszólalása után Hirsch hosszan kitért  a hadsereg és Sábák belbiztonsági szolgálat erőfeszítéseire, amelynek köszönhetően végül megtalálták Gvili maradványait, majd ezt követően a miniszterelnök válaszolt az újságírók kérdésére.

A miniszterelnök mar-a-lagói december végi látogatása után azt nyilatkozta, hogy Trump zöld utat adott egy újabb iráni megelőző csapásra, időközben maga az elnök vállalta fel a teheráni rezsim megbuktatására irányuló támadás indítását, mely egyelőre nem történt meg, és többek között Netanjahu volt, aki lebeszélte róla.

Azon újságírói kérdésre, miszerint az amerikai szándék mellett vagy ellenére tervez-e Irán elleni megelőző csapást, Netanjahu kitért a válasz elől, mondván –  „Trump elnök eldönti majd, amit eldönt; mi pedig azt döntjük el, amit mi döntünk el. Figyelemmel kísérjük a történéseket, és minden forgatókönyvre felkészültünk. Itt a lényeget mondtam el – ha Irán hibát követ el és megtámad minket, olyan válaszra számíthat, amilyet el sem tud képzelni.”

Arra vonatkozóan, hogy miért nem ad interjút az izraeli sajtónak; Netanjahu a hazai médiát vádolta, mondván „nagyon nehéz az izraeli médiában interjút adni; a külföldi sajtóban kemény kérdéseket tesznek fel, és megvárják a választ.”

Munkatársai elleni vizsgálatokra vonatkozóan [Katargate] Netanjahu tévedésből Tzahi Braverman, helyett volt nemzetbiztonsági tanácsadóját Tzahi Hanegbit említette, mondván, hogy [Braverman] „ügye egy óriási fake, a koronatanúk pert indítanak az ügyészség ellen amiatt, amit velük tettek; ez egy borzalmas boszorkányüldözés, a demokrácia megsértése, – majd hozzátette – „ha le akarják váltani a miniszterelnököt, tegyék meg a szavazóurnáknál – ne bűnöző módszerekkel.”

Továbbá idézte Menáchem Mizrahi bírót, aki azt mondta, hogy „nincs semmilyen bűncselekmény,” majd hangsúlyozta, hogy „Jonatán Urich egy szót sem beszélt velem Katarról,” – bár az idézett Mizrahi bíró meglátása a „Bild-ügyre,” és nem a „Katargate”-re vonatkozott.

Netanjahu bírálta Jichák Amitot a Legfelsőbb Bíróság elnökét is, aki szerinte „olyan döntést hozott, hogy be kell zárni az Állami Számvevő bizottságát, vagy fel kell függeszteni a működését,” – bár az említett végzés ideiglenes felfüggesztését, nem a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hanem Dafna Barak-Erez, David Mintz, és Alex Stein bírák döntése volt.

A szaúdi normalizációval kapcsolatban Netanjahu azt mondta – „nem akarok Szaúd-Arábia kommentátora lenni; figyelemmel kísérjük a Katarhoz, és Törökországhoz való közeledésüket. Aki normalizációt akar velünk, attól elvárjuk, hogy ne kapcsolódjon olyan ideológiához, amely a béke ellenére van. Örülnék egy megállapodásnak Szaúd-Arábiával, feltéve, hogy Szaúd-Arábia erős Izraelt akar.”

A több mint egyórás sajtótájékoztató végén a miniszterelnök szokatlanul erős vádakkal illetve, Joe Biden volt elnöknek tulajdonította, hogy harcosok estek el Gázában a lőszerhiány miatt, ami állítása szerint, a Trump megválasztása előtti amerikai fegyverembargó következménye volt.

A miniszterelnök állításai feszültséget okoztak a volt elnök diplomatái körében, Tom Nides volt nagykövet kijelentette, miszerint „Netanjahu téved. Biden támogatása Izrael iránt sziklaszilárd volt, amit egyébként Biden óriási politikai áron tett.” A volt elnök tanácsadója – Brett McGurk, valamint közel-keleti megbízottja, Amos Hochstein szintén élesen bírálta Netanjahu kijelentéseit.

„Hadd tegyem világossá. Több mint 20 milliárd dollár értékű katonai támogatás után, amely Izrael történetének legnagyobbja –, miután két repülőgép-hordozó sietett a térségbe, megakadályozva egy szélesebb regionális háború kitörését, kétszer is visszaverték az iráni rakéta- és dróntámadást, megvédték Izraelt a legsebezhetőbb pillanataiban, és megszámlálhatatlan izraeli életet mentettek meg: az egyetlen helyes válasz Biden elnök, és az amerikai nép felé: a köszönet,” – írta Hochstein X-en.

Izraeli reakciók

A sajtótájékoztató után az ellenzék vezetője, Jáir Lapid hangsúlyozta, miszerint – „nem lehet azt mondani, hogy ‘visszahoztuk az összes túszt,’ miután 46 élve elhurcolt túszt meggyilkoltak a Hamász fogságában, miközben hiába várták a szabadulásukat. Nem lehet ünnepelni a túszok visszatérését anélkül, hogy emlékeznénk elrablásuk körülményeire. Aki elismerést akar a visszatért túszokért, annak felelősséget kell vállalnia az elhunytakért, a meggyilkoltakért, és a legnagyobb katasztrófáért, amely a zsidó népet a Holokauszt óta érte.”

Naftali Bennett, volt miniszterelnök megjegyezte, – „egy megható és fontos pillanatban Netanjahu úgy dönt, hogy tovább szítja a megosztottságot. Egy jó vezető a népét dicséri, nem csak önmagát.”

Költségvetés, vagy előrehozott választások?

A tegnapi sajtótájékoztatón Netanjahut megkérdezték a háredi sorozási törvény miatti költségvetési bojkottal kapcsolatban, mire azt válaszolta – „mindenki tudja, milyen érzékeny, és különleges helyzetben vagyunk. Az utolsó dolog, amire Izrael államnak szüksége van, az a választás. Stabilitásra van szükség.”

Az említett idei költségvetés első olvasatának még ezen a héten kötelező parlamenti megszavazásának hiányában a Kneszet automatikusan feloszlik.

Az ultraortodoxok pártok beígért bojkottja miatt a szavazást szerdára halasztották, miközben Netanjahu ígéretet tett a feleknek, miszerint a sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvény a Külügyi és Védelmi Bizottság jóváhagyását követően „nagyon hamar” a plénum elé kerül véglegesítésre.

Az említett bizottság, a menesztett Juli Edelstein helyére kinevezett elnöke Boaz Biszmut (Likud) a miniszterelnök szavait megerősítendő, a tegnap esti ülés után kijelentette – „a célvonalhoz érkezünk, hamarosan szavazunk a törvényről a bizottságban a második és harmadik olvasatra. Ami évekig húzódott, ami újra és újra elakadt a végtelen vitákban, az az én időszakomban előrehaladt, mert világos cél volt: a törvény. Nem viták a viták kedvéért, hanem valódi szándék a megoldásra jutásra. Tégláról téglára. Párbeszéddel, együttműködéssel és elszántsággal,” – közölte, majd hozzátette – „ahogy ma este a miniszterelnök is mondta, a sorozási törvény elfogadásának küszöbén állunk. A staféta átkerül a következő szakaszba. Most az egész Kneszet feladata folytatni az utat a plenáris ülésen történő –  történelmi sorozási törvény jóváhagyásáig, amely megerősíti a hadsereget, és az egész izraeli társadalmat.”

A bizottság tegnapi ülésén a Netanjahu által említett konszenzus helyett a szakma képviselői, és az érintett tartalékosok ismételten hangsúlyozták, miszerint a javaslat szerint semmi sem garantálja az ultraortodoxok besorozását a következő években, ami újabb terheket jelent katonákra, tartalékosokra, és a társadalomra egyaránt.

A szakmai aggályok, és a hadsereg adatokkal alátámasztott érvelése mellett, a bizottság jogi tanácsadója is kijelentette, miszerint ebben a formában nem támogathatja a sorozási törvényt.

A költségvetés első olvasatának megszavazását eleinte támogató ultraortodox frakciók végül bejelentették: mivel nincs egyetértés a jogi tanácsadással a törvény szövegéről, válaszul nem támogatják a büdzsé első körben történő szavazását, amit Netanjahu mára halasztott, abban a reményben, hogy megoldást találnak a válságra.

A Külügyi és Védelmi Bizottság jogi tanácsadója, Miri-Frenkel Sor közölte, hogy a jesivatanulókra vonatkozó szankciókról szóló paragrafus tekintetében módosításokra van szükség, melynek hiányában nem áll módjában támogatni a javaslatot. A jogi tanácsadó azt kéri, hogy a mentességi törvényt ideiglenes rendelkezésként határozzák meg, nem pedig végleges törvényként, azaz öt évre korlátozzák, és tartalmazzon megszűnési mechanizmust arra az esetre, ha nem teljesülnek a célok. Továbbá, Sor újabb módosítást kér „a jesivatanulók státuszának rendezése, illetve „besorozásuk” paragrafust illetően, mint a szankciók azonnali, nem pedig fokozatos kiterjesztésére vonatkozóan; emellett jelentős ellenőrzési mechanizmus bevezetését indítványozza a jesivákban való jelenlét igazolására, valamint annak a jogkörnek az eltörlésére vonatkozóan, amelyet a „szellemi tanácsadó bizottság” kapott, és amely a jelenlegi szöveg szerint jogosult csökkenteni a sorozási célokat, ha rabbik úgy vélik, hogy a hadsereg nem eléggé alkalmazkodik az ultraortodox katonákhoz.

A háredik.azonban ragaszkodnak az állandó törvényhez, amely ha ebben a formában át is menne a bizottsági, majd a Kneszet szavazáson a Legfelsőbb Bíróságon biztos elbukna. A vallási vezetők pontosan azonban pontosan arra számítanak, hogy bírósági folyamat miatt néhány évig időt nyernek, a szankciók, és juttatások befagyasztását törlik, miközben eleve nem  fognak hozzájárulni sem a jesivában tanulók, sem azok, akik nem tanulnak besorozásához.

Összegezve – Egyelőre nincs döntés a mai költségvetési szavazást illetően, a Degel Hatora elnöke, Mose Gafni egy hétvégi interjúban megismételte – „ha nem lesz előrelépés a sorozási törvényben, szerdán nem támogatjuk a költségvetést, még az előrehozott választások árán sem.”

The post Netanyahu: Izraeli katonák vesztették életüket Gázában Biden fegyverembargója miatt first appeared on Új Kelet Live.