Avi/ujkelet.live

Jó hetet!

Kritika a határnyitás előestéjén

Kairó és Doha élesen bírálták Izraelt, amiért szombaton légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben, állításuk szerint megsértve a fennálló tűzszünetet. A diplomáciai feszültség akkor tetőzik, amikor holnap – 2024 májusa óta először – várhatóan újra megnyitják a rafahi határátkelőt a gyalogosforgalom előtt.

Miért fontos: A légicsapások időzítése kritikus: a Donald Trump elnök által szorgalmazott béketerv második fázisa éppen a Rafah folyosó megnyitásával lépne életbe. Egyiptom szerint az izraeli akciók veszélyeztetik a törékeny fegyvernyugvást és a humanitárius folyosó biztonságát. Izrael ugyanakkor világossá tette, hogy a határnyitás mellett sem tűri a tűzszüneti vonal megsértését és a terrorista csoportok újraszerveződését.

A részletek:

  • Áldozatok és helyszín: A gázai civil védelem szerint a szombati támadásokban 31 ember vesztette életét. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a célpontok között a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek négy parancsnoka, egy fegyverraktár, egy fegyvergyártó üzem és két rakétaindító állás szerepelt.
  • Izraeli indoklás: Az izraeli hadsereg szerint a csapások válaszlépések voltak egy „tűzszüneti jogsértésre”, miután pénteken nyolc terrorista tört elő egy alagútból Rafah térségében.
  • A határ újranyitása: A tervek szerint vasárnap reggel nyílik meg a Rafah átkelő, amelyet Izrael, Egyiptom és az Európai Unió közösen fog ellenőrizni. A belépéshez előzetes izraeli biztonsági átvilágítás szükséges.
  • Politikai háttér: A nyitást az tette lehetővé, hogy a héten Izrael hazaszállította az utolsó túsz, Ran Gvili maradványait.

Libanon

A lényeg: Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a dél-libanoni Markabában délután végrehajtott légicsapással likvidáltak egy Hezbollah-operatívot, aki részt vett a terrorszervezet infrastruktúrájának helyreállításában a térségben. A terrorista tevékenysége a tűzszünet megszegésének minősül.

Diplomáciai feszültség Szíria ügyében

Komoly törésvonal alakult ki Jeruzsálem és a Trump-adminisztráció között Szíria jövője kapcsán. Az Al-Hadath szaúdi csatorna jelentése szerint Izrael dühödten reagált az északkelet-szíriai fejleményekre, és elfogultsággal vádolja Tom Barrackot, az USA törökországi nagykövetét és szíriai különmegbízottját, aki Izrael szerint a török érdekeket képviseli a zsidó állam biztonsági igényeivel szemben.

Miért fontos: Izrael és Törökország víziója homlokegyenest ellenkezik: míg Ankara egy központosított Szíriát akar a kurd jelenlét felszámolásával, addig Izrael egy föderális államszerkezetben érdekelt, amely autonómiát biztosítana a kisebbségeknek (kurdoknak, drúzoknak). A feszültség próbára teszi a Trump–Netanjahu szövetséget, különösen mivel Izrael attól tart, hogy az amerikai–török alku utat nyit a radikális elemek déli terjeszkedésének.

A részletek:

  • Személyi konfliktus: Binjámin Netanjahu miniszterelnök környezete szerint Tom Barrack különmegbízott annyira elkötelezett Törökország felé, hogy „egyáltalán nem törődik Izrael érdekeivel”.
  • Vörös vonalak: Izrael világossá tette Washington számára: nem fogadja el török csapatok jelenlétét szíriai földön, és katonai védelmet garantál a szír drúz közösségnek, különösen a déli területeken.
  • Bizalomerősítés: Jeruzsálem konkrét lépéseket követel Szíriától a radikális csoportok déli határmenti jelenlétének megakadályozására.
  • Közvetlen tárgyalások: Információk szerint a következő két hétben újabb titkos izraeli–szír találkozó várható, bár az áttörés esélye csekély, mivel Szíria izraeli visszavonulást követel, amit Jeruzsálem a jelenlegi helyzetben mereven elutasít.

A hútik figyelmeztetik Izraelt

A lényeg: A jemeni húti terrorszervezet kormányának külügyminisztériuma arra figyelmezteti Izraelt, hogy ne folytassa az általa „népirtásnak” nevezett tevékenységet Gázában.

  • A közleményben a minisztérium elítéli a Gázában történt legújabb támadáshullámot, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy kényszerítse Izraelt a gázai támadások beszüntetésére, és engedélyezze a segélyek szabad bejutását az övezetbe.
  • A közlemény végén a hútik megerősítik álláspontjukat a palesztinok mellett „az agresszió végéig, a gázai ostrom feloldásáig és egy palesztin állam létrehozásáig, amelynek fővárosa Jeruzsálem”.

Izrael tagadja az iráni robbanásokban való érintettségét

Két izraeli tisztségviselő a Reutersnek azt nyilatkozta, Izraelnek nincs köze a ma Iránban történt robbanássorozathoz. A Perzsa-öböl partján fekvő Bandar Abbászban és a délnyugati Ahvázban történt detonációkban legalább öt ember életét vesztette, a hatóságok vizsgálják az okokat.

Miért fontos: A robbanások rendkívül feszült regionális környezetben történtek, miután Donald Trump elnök nemrégiben egy amerikai „armadát” vezényelt a térségbe, és célzott csapásokat helyezett kilátásba az iráni biztonsági erők ellen.

A részletek:

  • Bandar Abbász: Egy nyolcemeletes lakóépületben történt robbanás a Moallem sugárúton, amely két emeletet teljesen megsemmisített, valamint üzleteket és autókat rongált meg.
    • Az iráni katasztrófavédelem és a helyi tűzoltóság megerősítette, hogy gázszivárgás vezetett a robbanáshoz. Az incidensben egy négyéves kislány életét vesztette, tizennégyen pedig kórházba kerültek.
  • Cáfolat: A Tasnim hírügynökség cáfolta azokat a közösségi médiában terjedő híreket, miszerint a támadás az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti parancsnoka ellen irányult volna.
  • Ahváz: A Khuzesztán tartománybeli város Kianshahr negyedében négy ember vesztette életét egy feltételezett gázrobbanásban.
  • Háttér: A robbanások idején az iráni haditengerészet nagyszabású hadgyakorlatra készül a térségben orosz és kínai részvétellel.

Szexuális zaklatás a fogságban

Szása Trufanov, aki közel 500 napot töltött a Palesztin Iszlám Dzsihád fogságában, a BBC-nek adott interjújában feltárta, hogy fogvatartói szexuálisan zaklatták és embertelen körülmények között tartották. A 2025 februárjában szabadult férfi vallomása megerősíti a korábbi jelentéseket, miszerint a Gázába hurcolt túszok – férfiak és nők egyaránt – szisztematikus bántalmazás áldozataivá váltak.

Miért fontos: Trufanov beszámolója rávilágít a terrorszervezetek fogságában alkalmazott pszichológiai és fizikai hadviselés mélységeire, beleértve a szexuális zaklatást és a megfigyelést. Trufanov szerint a gázai újjáépítés és a határátkelők megnyitása önmagában hatástalan a konfliktus rendezésére, amíg a terrorizmust tápláló gyűlöletet nem sikerül felszámolni, mivel a fogvatartók nyíltan a támadások megismétlésével fenyegetőztek.

A részletek:

  • Szexuális visszaélés: A fogság egy hathetes szakaszában, amikor a föld felett tartották fogva, az egyik őr megpróbálta rávenni, hogy szexuális aktust hajtson végre magán. Emellett a heti zuhanyzások alkalmával rejtett kamerát fedezett fel.
  • Brutális elfogás: 2023. október 7-én Nir Oz kibucból rabolták el. A terroristák megütötték, vállon szúrták, majd miután megpróbált elmenekülni, mindkét lábát meglőtték, puskussal pedig betörték a koponyáját.
  • Orvosi ellátás hiánya: Szétroncsolódott lábát Gázában egy kórházban faléccel és egy fémrács darabjával rögzítették; érdemi kezelést nem kapott.
  • Földalatti fogság: Hónapokat töltött teljes sötétségben és nyirkosságban a gázai alagútrendszerben, ahol sokszor úgy érezte, élve temették el.
  • Családi tragédia: Édesapját, Vitalyt meggyilkolták a támadás során. Édesanyját és nagymamáját szintén elhurcolták, ahogy menyasszonyát, Sapir Cohent is. Mindhárman az első túszalku során szabadultak.

A jelen:

Trufanov jelenleg is műtétek után lábadozik, és mankóval jár, de célja, hogy a jövő hónapban esedékes esküvőjén már saját lábán táncolhasson menyasszonyával. Izraelben a túszkérdés lezárult Gvili maradványainak hazaszállításával, ami Trufanov szerint érzelmi felszabadulást jelent a túlélők számára is.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Izrael elhatárolódik az iráni incidensektől first appeared on Új Kelet Live.