Avi/ujkelet.live

Jó reggelt a korán kelőknek!

Incidens Gázában

A lényeg: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este közölte, hogy a csapatok megöltek egy terroristát, aki társaival átlépte a Gázai övezet északi részén található tűzszüneti vonalat, és az Alexandroni Dandár tartalékosaihoz közeledett „olyan módon, ami közvetlen fenyegetést jelentett”.

Válaszcsapás Gázában

A lényeg: Izrael légicsapásokat hajtott végre tegnap a Hamász terrorszervezet fegyvergyártó üzemei és raktárai ellen Khan Juneszben és Gázavárosban. A támadás válasz volt a tűzszüneti megállapodás „kirivó megsértésére”, miután terroristák izraeli katonákra lőttek az övezet északi részén.

  • Civilek védelme: A hadsereg közölte, hogy a csapásokat – különösen északon – előzetes evakuálási figyelmeztetések előzték meg, és csak azután támadtak, hogy meggyőződtek róla: nincsenek civilek a közelben.

Trump és a Béketanács

A lényeg: A Fehér Ház február 19-re tervezi összehívni a „Gázai Béketanács” első vezetői szintű találkozóját. A cél a gázai tűzszünet második fázisának felpörgetése és egy nagyszabású újjáépítési alap létrehozása, jelentett az Axios.

Miért fontos ez most?

Ez lesz az első alkalom, hogy a múlt hónapban Davosban alapított testület érdemi munkába kezd.

  • A helyszín: A találkozót a Békeintézetben tervezik, amelyet Trump nemrég saját tiszteletére keresztelt át.
  • A tét: A tűzszünet második fázisa lassan halad. Bár a Rafah-átkelő megnyílt, a forgalom minimális, a palesztin technokrata kormány pedig még mindig Egyiptomból próbálja irányítani az eseményeket.

A színfalak mögött: Trump vs. ENSZ

A Béketanács létrehozása komoly feszültséget szült a szövetségesek között:

  • Vétójog: A testület alapokmánya Trump kezébe adja a kizárólagos vétójogot minden döntés felett.
  • Szkepticizmus: Sok nyugati ország távol maradt, mert úgy érzik, Trump egy „alternatív Biztonsági Tanácsot” épít, ahol a demokratikus fékek és ellensúlyok helyett az ő akarata érvényesül.
  • A létszám: Jelenleg 27 tagja van a testületnek, köztük olyan fontos közvetítők, mint Egyiptom, Katar és Törökország.

Netanjahu dilemmája

Az izraeli miniszterelnök február 18-án, egy nappal a csúcs előtt találkozik Trumppal a Fehér Házban.

  1. A kockázat: Ha Netanjahu részt vesz a február 19-i találkozón, az lesz az első nyilvános egyeztetése arab és muszlim vezetőkkel az október 7-i támadások óta.
  2. A feltétel: Izrael csak akkor vonul ki teljesen és engedi meg az újjáépítést, ha a Hamász leszerelése (demilitarizáció) megkezdődik.
  3. A 60 napos vita: Netanjahu azt állítja, Trump ígéretet tett neki: a Hamásznak 60 napja van fegyverletételre, különben Izrael újrakezdi a háborút. Az amerikai tisztviselők ezt cáfolják, szerintük a folyamat ennél jóval hosszabb lesz.

Mire érdemes figyelni?

  • Fegyvervásárlási program: Mike Waltz ENSZ-nagykövet szerint egy nemzetközi alapból „visszavásárolnák” a fegyvereket a Hamász tagjaitól, akiknek egy részét később integrálhatnának az új biztonsági erőkbe.
    • „Minden katonai, terror- és támadó infrastruktúrát, beleértve az alagutakat és a fegyvergyártó létesítményeket is, lerombolnak, és nem építenek újjá” – mondta.
  • Helyszíni ellenőrzés: Független nemzetközi megfigyelők felügyelnék a fegyvermentesítést és az alagutak megsemmisítését.

Távozik a Hezbollah árnyékembere

A lényeg: A Hezbollah terrorszervezet elfogadta Wafiq Szafa, a szervezet évtizedek óta megkerülhetetlen „összekötőjének” lemondását. Ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú vezető távozik a posztjáról, miközben Naim Qasszem teljesen átformálja a terrorszervezet vezetését.

Ki az a Wafiq Szafa és miért távozik?

Szafa nem csupán egy tisztviselő volt; ő jelentette a hidat a Hezbollah katonai szárnya és a libanoni állam (valamint a külvilág) között.

  • A Naszrallah-hagyaték: Szafa a likvidált Hasszán Naszrallah legbelsőbb köréhez tartozott, ő kezelte a szervezet politikai „piszkos ügyeit”.
  • Feszült viszony: Az új vezér Qasszem már hónapok óta igyekezett háttérbe szorítani Szafát, korlátozva hatáskörét a biztonsági kérdésekre és megtiltva számára a politikai nyilatkozattételt.
  • A lázadás: Szafa nehezményezte a fejleményt, és tiltakozásul már korábban is otthonmaradással fenyegetőzött, miután Qasszem megpróbálta lecserélni.

Az új arc: Mohammad Mohanna

A szaúdi Al-Hadath és a Reuters jelentései szerint Szafa helyét Mohammad Mohanna veszi át.

  • A feladat: Mohanna lesz a felelős a külkapcsolatokért és a libanoni kormánnyal való kapcsolattartásért.
  • Az irányváltás: Szakértők szerint Qasszem olyan figurát keresett, aki kevésbé provokatív a libanoni államvezetés számára, remélve, hogy ezzel enyhítheti a szervezetre nehezedő nemzetközi és belső nyomást.

Miért számít ez?

  1. Struktúraváltás: Qasszem „új köntösbe” öltözteti a Hezbollahot, lecserélve a régi gárdát, hogy megszilárdítsa saját hatalmát és alkalmazkodjon a háború utáni új realitáshoz.
  2. Diplomáciai manőver: A csere célja a Hezbollah és a libanoni állam közötti megromlott viszony javítása, különösen a fegyverleszerelési követelések közepette.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Összeül a Béketanács és a Hezbollah „új köntösben” first appeared on Új Kelet Live.