ujkeletlive

Béketanács első ülése: ki megy, ki marad

Donald Trump elnök február 19-én Washingtonba hívta össze az általa alapított és vezetett Béketanács első ülését, azzal a céllal, hogy pénzt gyűjtsenek Gáza újjáépítésére. Az eseményre meghívást kaptak a testület döntéshozó 27 tagországának vezetői, valamint a Gázai Végrehajtó Bizottság tagjai, akik a terület kormányzásának, biztonságának és újjáépítésének folyamatát felügyelik.

Egyelőre nem tudni, hogy a meghívottak közül hányan fognak megjelenni, de a nemzetközi médiában megjelent amerikai források nyilatkozatai szerint az elnök erőteljes részvételre számít. Mindenesetre, egy résztvevő egészen biztosan nem lesz jelen – Binjámin Netanjahu miniszterelnök, aki február 18-ra időzített fehér házi látogatását váratlanul átütemezte a héten szerdára, az amerikai-iráni lehetséges nukleáris megállapodás körüli aggodalmakra hivatkozva.

Utolsó pillanatban ugyan elfogadva a Béketanácsba való tagsági felkérést, Netanjahu a davosi Világgazdasági Fórumon a múlt hónapban  tartott ünnepélyes aláírási ceremónián sem volt jelent, akkor a hágai nemzetközi bíróság elfogató parancsa miatt. Immár második alkalommal történő távolléte, a sürgős biztonsági okok hátterében azt a célt is szolgálja, hogy a miniszterelnök kikerülje a politikailag előnytelen találkozást a Tanács tagjaival.

A februári ülésen résztvevők között azonban elsőként jelentkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki az április választások előtt, és Netanjahuval ellentétben a résztvevőkkel – különös tekintettel Trump elnökkel való találkozása révén számít politikai előnyökre.

Az amerikai elnök felé tett gesztusként Prabowo Subianto indonéz elnök szintén személyesen vesz részt az ülésen, és eleve azzal fog érkezni, hogy már állítólag eldöntötte több ezer indonéz katona küldését a gázai Stabilizációs Erőbe.

A KAN közszolgálati csatorna tegnap esti jelentése szerint megkezdődtek az előkészületek a Gázába érkező indonéz katonák fogadására. Az érkezés pontos dátuma egyelőre nem ismert, de a következő hetekben várhatóan megérkezik az indonéz kontingens az övezet déli részén, Rafah és Hán Júnisz között található állomáshelyükre.

A közszolgálati csatorna forrásai megerősítették, hogy az állomáshelyként szolgáló terület már elő van készítve, és mindössze néhány hétbe telik, amíg a lakókonténereket, illetve szállásokat felállítják a becslések szerinti több ezer indonéz katona fogadására. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak Dzsakartával a csapatok övezetbe történő átszállításáról, és a kapcsolódó operatív protokollokról, – idézi a KAN forrásait.

Háredi szavazás – kinn a bárány, benn a farkas

A jelenleg az ellenzék soraiban ülő ultraortodox frakciók sokat hangoztatott kormánybuktatása ellenére, különösebb izgalmakra nem lehetett számítani a költségvetés és a gazdasági reformcsomag szétválasztásának jóváhagyása, és  hasonlóan a költségvetés első olvasatának korábbi megszavazása kapcsán sem.

A kormány egybentartását biztosító idei költségvetés támogatását az érintett pártok a sorozási mentességről szóló törvény elfogadásától teszik ugyan függővé, a Kneszet feloszlatását azonban minden kritikus alkalommal hárítva, a háredi frakciók azzal érvelnek, hogy folyamatosan újabb esélyt adnak Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek, és koalíciójának az áttörésre.

A tegnapi szavazás elengedhetetlen technikai-jogi követelménye a költségvetés későbbi véglegesítésének, így a kezdeti egy hétig tartó, halasztást is magában foglaló huzavona után a plenáris ülés elé kerülő bizottsági döntés a törvényjavaslat szétbontásáról, végül 60-56 ellenében jóváhagyásra került a szefárd Sász, illetve az askenázi Jahadut HaTora szövetség Degel HaTora ágának jóvoltából.

  • A szavazás előtt Ophir Katz koalíciós frakcióvezető bejelentette, hogy a nézeteltérések ellenére a Sász és a Degel HaTora pártok megszavazzák a törvény szétválasztását, a tárgyalások pedig folytatódnak a megoldásig.

Az ultraortodox frakciók, és a mögöttük álló vallási vezetők időhúzása összefügg a költségvetés várható megszavazásával, ami annak ellenére, hogy az ellenzék soraiban ülnek a legnagyobb mértékű kifizetéseket biztosítja számukra.

Az említett Boaz Biszmut (Likud) féle sorozási törvény tulajdonképpen az ultraortodox sorkatonai kötelezettség alóli teljes kibújást biztosítja, ellenzői a kormányban, és a miniszterelnök frakciójában is bőven akadnak, ezért a Külügyi és Védelmi Bizottságnál elakadt jogszabály egyelőre nem világos, hogy március végéig hogyan kerül az utolsó olvasatok jóváhagyására a Kneszet elé.

Az ellenzők mellett, a másik fő akadály a bizottság jogi tanácsadójának ellenállása a törvénnyel kapcsolatban, és a miniszterelnök által kezdeményezett Miri Frenkel Sor, és az érintett ultraortodox pártok közötti egyeztetések ellenére, egyelőre még mindig túlságosan nagy a szakadék az egyes vélemények között.

  • A nézeteltérés egyik oka, hogy a háredik ugyan beleegyeznének a jogi tanácsadó egyik követelésébe a szankciókat illetően, de csak a törvény értelmében majdani bevonulásra kötelezettekre vonatkozóan, és azt követelik, hogy az említett szankciók ne vonatkozzanak azokra, akik a törvény elfogadásának pillanatában már hadkötelesek.
  • Frenkel Sor azonban világossá tette, hogy a szankcióknak minden hadkötelesre vonatkozniuk kell, kivételezés nélkül.

A 12-es csatorna tegnap esti jelentése koalíciós forrásokat idéz, arra a következtetésre jutva, hogy a sorozási törvény nagy valószínűséggel nem kerül ugyan véglegesítésre március végéig [sem], de ígéreteik ellenére, és tekintettel a vaskos összegre, az ultraortodox frakciók mégis megszavazzák a költségvetést, legfeljebb utána alkalmazhatnak különféle büntetéseket, melyek közül lenne a legsúlyosabb az előrehozott választások kiírása.

Összegezve – különböző forgatókönyvek szerint a következő választások időpontja lehet: június, szeptember, vagy akár október, ami eleve az eredeti menetrend szerinti időpont.

A pecsét

David Zini a Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke zárt ajtók mögött a kabinetben állítólag megerősítette, hogy a rafahi átkelőnél áthaladó gázaiak „Palesztin Állam” pecsétet kapnak útiokmányukba.

A Ynet hírportál úgy tudja, hogy Zini Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] miniszter asszony számonkérését követően elismerte, hogy a rafahi átkelőnél áthaladó gázaiak útlevelébe beütött bélyegzőn a „State of Palestine” (Palesztin Állam) felirat szerepel, bár Binjámin Netanjahu miniszterelnök korábban felvetette a Palesztin Hatósághoz köthető pecsét megváltoztatásának megvizsgálását, hogy azon a „Gázai Béketanács” felirat szerepeljen.

Sztruk településügyi és nemzeti missziókért felelős minisztert már több mint éve foglalkoztatja a kérdés, mivel a 2025 elején kötött korábbi túszalku keretében egyszer már megtörtént az átkelő újranyitása, emellett a kabinetülésen a Negev és Galilea újjáépítéséért felelős miniszter, Ze’ev Elkin [Új remény] szintén többször rákérdezett az átkelő működésére, különösen arra vonatkozóan, hogy a személyzet fizetését netán a Palesztin Hatóság állja-e.

Ezt megelőzően, a Gázai Övezetet irányító bizottság (NCAG) által múlt héten bemutatott, és a Palesztin Hatóságra utaló logó kavart vihart a közösségi médiában, miután Netanjahu hivatala azt állította, hogy a korábban izraeli jóváhagyásra bemutatott jelkép eltérő volt, hozzátéve, miszerint „Izrael nem fogadja el a Palesztin Hatóság jelképének használatát, és a Palesztin Hatóság nem lesz partnere Gáza irányításának.”

Az október hetedikei Hamász támadások utáni több mint két évben a rafahi átkelő többnyire zárva volt, a korlátozott személyforgalom a múlt héten indult újra Donald Trump elnök 20 pontos gázai béketerve második szakaszának bejelentése után.

A kabinetben megerősítette pecsét olyan politikai magaslabda az ellenzék számára, amit hasonló helyzetben Netanjahu sem hagyna ki.

Ilymódon, az ellenzék vezetője Jáir Lapid közleményében hangsúlyozta -„ezredszer mondom: Törökország, Katar, és a Palesztin Hatóság helyett Egyiptomnak kellett volna irányítania Gázát a következő 15 évben, velünk szoros biztonsági együttműködésben. Az, hogy Izrael lemondott az egyiptomi opcióról, stratégiai vakság, és generációkon át tartó hiba.”

Naftali Bennett volt miniszterelnök szerint – „Ben-Gvir, Szmotrics, és a Likud kormánya megalapította a Palesztin Államot. Ezt a kárt is helyre fogjuk hozni,” míg Merav Michaeli, a Munkapárt volt elnöke szarkasztikusan megjegyezte: „mi történik velük, hogy ezekben a pozíciókban baloldaliakká válnak?”, míg az Izrael Beitenu frakció képviselője Julia Malinovszki hozzátette: „Netanjahu, a Palesztin Állam alapítója, és megteremtője. A teljes győzelemig.„

The post Béketanács, és az első gázai nemzetközi katonai kontingens first appeared on Új Kelet Live.