További Külföld cikkek
Több amerikai vadászgép lezuhant Kuvaitban, látványos videón, ahogy katapultáltak a pilóták- Ovis Purim az óvóhelyen: Holmi robbanások miatt nem hagyom az olajban az értékes halat
- Moszkva a Hamász módszerét másolva pörgette fel az Európa ellen vívott különleges háborút
- „Vadászgépeink már a levegőben vannak” – a britek engedélyt adtak támaszpontjai használatára az amerikai légierőnek
- Újabb támadás Ciprus ellen, érvénybe lépett a legmagasabb szintű védelmi készültség
Február 28-án, szombaton Izrael és az Egyesült Államok több légitámadást is indított Irán ellen. A támadás következtében meghalt az iráni rezsim több fontos vezetője, köztük Ali Hamenei ajatollah, Irán mindenható vezetője is.
Annak ellenére, hogy a támadás egyik célja a rezsimváltás volt – elvégre Donald Trump amerikai elnök is azt nyilatkozta, hogy az irániak kezében van a szabadságuk lehetősége –, az amerikai elnök közösségi oldalán négy katonai célt fogalmazott meg a támadás kapcsán:
- megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyvert készíthessen;
- elpusztítani Irán rakétakészletét, valamint az ezeket elkészítő gyárakat;
- Irán által kiépített proxyhálózat gyengítése;
- valamint az iráni haditengerészet megsemmisítése.
A háború elindítására vélhetően azért vállalkozott Izrael és az Egyesült Államok, hiszen
az iráni rezsim az 1980-as évek óta nem látott válságban volt.
Egyrészt az Izrael és a Hamász közötti háború során Izrael a Hamász terrorszervezet mellett az Irán proxyhálózatához tartozó Hezbollah-t, valamint a jemeni hutikat is meggyengítették. És miközben a gazdasági válság és az infláció miatt az ajatollah hatalma is megrendült, elérkezettnek láthatták az időt, hogy megpróbáljanak kiharcolni egy rezsimváltást a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb szereplőjénél.
Hogy ez végül sikerülni fog-e, nem tudhatjuk, és jelenleg a katonai célok elérésének a kimenetele sem biztos. Azonban érdemes áttekinteni, hogy azok közül az első, az iráni atomfegyver megállítása mennyire elérhető cél, és az elérhető információk alapján hogyan állhatott a rezsim atomprogramja.
Már régóta sok uránnal rendelkezik Irán, amiről nem hajlandó lemondani
Iránt már régóta vádolják azzal, hogy nukleáris fegyver előállítására készül, miközben a rezsim mindig azt állította, hogy programja csak békés célokat szolgál.
A rezsim állításának ugyanakkor ellentmond az, hogy a legfrissebb, 2025-ös adatok szerint 60 százalékos dúsított uránból 441 kilogrammal rendelkezett, ami ugyanakkor jóval több, mint amennyivel az atomenergiát békés célokra használó országok rendelkeznek, ahogy egy békés atomprogramhoz szintén nem lenne szükség 60 százalékos dúsított uránra.
Ráadásul 2025 nyarán Irán kijelentette, hogy a továbbiakban nem fog együttműködni az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és annak felügyelőit kiutasította nukleáris létesítményeiből.
Erről Irán azután döntött, hogy tavaly Izrael és az Egyesült Államok egy 12 napos háború után több, az iráni atomprogramhoz tartozó területen csapást mért,
ráadásul utána egy új urándúsító létesítését is bejelentették.
A Trump-adminisztráció akkori állítása szerint ezzel teljesen megsemmisítve a programot, miközben 2026 elején ismét az atomprogramról kezdett tárgyalásokba a két ország.
Steve Witkoff elnöki különmegbízott pedig pár napja azt állította, Irán mindössze egy hétre van az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos urántól, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök először még 1995-ben mondott ki először.
Antonio Giustozzi, az Italian Institute for International Political Studies kutatója egy tavaly megjelent elemzése szerint a 60 százalékos urániummal már lehet építeni atombombákat, ugyanakkor ahhoz, hogy az iráni ballisztikus rakétákba is megfelelő atomtöltetet lehessen készíteni.
Ehhez 90 százalékos dúsított urán kell, amit szerinte mindössze pár hét alatt el lehet érni 60 százalékról, ha rendelkezésre állnak megfelelő centrifugák hozzá.
Emiatt elemzésére arra jutott,
Ha Irán atombombát akart volna építeni, messze a leglogikusabb döntés az lett volna, ha ezt azonnal megteszi, miután jelentős mennyiségű, 60 százalékosra dúsított uránt halmozott fel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi ellenőrzése alapján egyértelmű, hogy ez még nem történt meg. Ehelyett úgy tűnik, Hamenei célja az volt, hogy az atomsorompó-keretrendszer megsértését eszközként használva kényszerítse ki az amerikaiaktól a 2015-ös megállapodás vagy valami hasonló egyezmény helyreállítását
– írja elemzésében, amiben megjegyzi, hogy ez ugyanakkor a 2025 júliusi háború után változhat, hiszen az bebizonyította Irán számára, hogy az akkori védelmi képességeik nem elegendőek, és az amerikai technológiához képest elavult fegyverük pedig nem jelent elég elrettentő erőt.
Emiatt szerinte a rezsim akár a nukleáris fegyverekhez is fordulhat, azonban míg az urándúsítást hetek alatt meg tudta volna oldani, a megfelelő robbanófej kialakítása már jóval nagyobb kihívást jelentett.
Az idén februárban tartott amerikai–iráni tárgyalásokon is szóba került az iráni atomprogram. Mohammed Eszlami, az Iráni Atomenergiai Szervezet vezetője a nyilvánosságban azt állította, hogy 400 kg 60 százalékosan dúsított uránnal rendelkeznek, és a tárgyalások során azt ígérte, az Iránnal szemben bevezetett szankciók feloldása ellenében ezeket hajlandóak felhigítani, valamint ismét együttműködni a Nemzetközi Atomügynökséggel. Ezt azonban a Trump-admnisztráció nem fogadta el, ők ugyanis azt akarták, hogy ne rendelkezzen semmilyen dúsított uránnal az ország.
A mostani támadások során még nem tudjuk, hogy az iráni atomprogram sok esetben föld alá elhelyezett létesítményei mennyire sérültek, és hogy ez a támadás mennyire vetheti vissza az iráni atomprogramot, ami még mindig rendelkezik elegendő dúsított uránnal, viszont azt nem tudjuk, hogy rendelkezik-e azt célba juttatni kívánt eszközzel.
(Borítókép: Füstfelhő száll fel a teheráni lakónegyedek fölött Iránban, 2026. március 1-jén. Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu / Getty Images)
