ujkeletlive

Purimi riasztások

Alig hét órás tűzszünetet megszakítva, éjfél után Irán újraindította a rakétatámadásokat. Országszerte nagyjából egy óra után jelezte a Polgárvédelmi Parancsnokság, hogy el lehet hagyni az óvóhelyeket.

A Magen David Adom mentőszolgálat jelentése szerint, sérülésekről nem érkezett bejelentés, az ország középső részén becsapódott rakétatörmelékek károkat ugyan okoztak, de személyi sérülés nem történt.

A kihalt utcák, és az üres szállodák ellenére a purimi csend nem jellemző az izraeliekre. Dacolva a hatóságok rendeletével, miszerint tilos a csoportos gyülekezés, és a megilaolvasás, – még az óvóhelyeken is! a különböző vallási közösségek, és a Chabad védett helyeken kiragasztott felhívásokkal, és az utcán édességet osztogatva invitálták az utcán járókelőket purimi ünneplésre.

Alig 72 óra alatt felrobbant a régió, és már európa kapuit is elérte

Donald Trump amerikai elnök szombat hajnalban Izraellel közösen elindított iráni támadása néhány óra leforgása alatt lángba borította az egész régiót, és miközben az európai eszkalálódás sem kizárt, míg az FBI amerikai területeken várható Irán-támogató terrortámadásokra is felkészült.

A nyilvánosság előtt Trump továbbra is, akár hetekig elhúzódó komplex háborúra készíti fel országát, melynek célja elmondása szerint az ajatollah-rezsim teljes felszámolása, vagy gyengítése. Eközben a Kongresszus értesítése, és támogatása nélkül indított hadműveletre vonatkozó alapvető információk ismertetése véget a törvényhozók előtti titkosított találkozót követően, úgy tűnik, hogy a jelenlévő számára még mindig nem világos az amerikai hadművelet célja, és költségvetése.

Mike Johnson republikánus házelnök szerint felvezetett „védelmi művelet” elindítása nehéz döntés elé állította Trumpot. A Capitoliumban tartott találkozón elhangzott, miszerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem hagyva más lehetőséget, kijelentette, hogy „amerikai támogatással vagy anélkül,” de újabb háborút indít Irán ellen. Ilymódon, az elnök állítólag azért döntött a hadművelet mellett, mivel a feltételezett izraeli támadás után az iráni rezsim első dolga lett volna megtorlást indítani az amerikai kirendeltségek létesítményei ellen, amit a jelenlévő Marco Rubio külügyminiszter erősített meg. A Hírszerzési Bizottság vezető demokrata szenátora Mark Warner azonban hangsúlyozta, – „az irániak részéről nem állt fenn közvetlen fenyegetés az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Izraelt érte fenyegetés.”

A tájékoztatón többek között Rubio kívül, jelenlévő Pete Hegseth védelmi miniszter igyekezett meggyőző érveket felhozni a háború célját illetően, de a szenátusi demokraták vezetője, Chuck Schumer azt állította, hogy a kapott válaszok „teljes mértékben és tökéletesen elégtelenek” voltak, utalva arra is, hogy Trump valószínűleg pótlólagos költségvetést fog igényelni a Kongresszustól a hadművelet finanszírozására.

A Rubio szerinti támadások, amelyek akkor érték volna az amerikai kirendeltségeket, ha Trump nem indítja el a háborút, azonban már most bőven a „spájzban” vannak.

A tegnapi titkos találkozó közben az Egyesült felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyjanak el több közel-keleti országot az iráni támadások miatt indított megtorlócsapások közepette. Az amerikai külügy konzuli ügyekért felelős helyettes államtitkára Mora Namdar  közleményében arra kéri az amerikaiakat, hogy kereskedelmi járatokkal hagyják el Bahreint, Egyiptomot, Iránt, Irakot, Izraelt, a ciszjordán területeket és Gázát, Jordániát, Kuvaitot, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, és Jement.

A Perzsa-öböl térségéből, ahogyan Izraelből, és a szomszédos területekről a kijutás azonban szinte lehetetlen, mivel az említett országok légtere a támadások miatt részben, vagy teljes mértékben zárlat alatt áll, az esetleg még járatokat fogadó repterek pedig túlzsúfoltak.

Ezidőtájt, a hajnali órákban dróncsapások érték az Egyesült Államok rijádi nagykövetségét. A szaúdi Védelmi Minisztérium megerősített két dróncsapást, ami „korlátozott” tűzet, és kisebb károkat okozott.

A helyzet

Az alig 72 órája kirobbant iráni háború futótűzként terjedt át tucatnyi közel-keleti országra, miközben megakasztotta a globális olaj- és gázáramlást, és a kereskedéseket világszerte.

Trump elnök tegnap ismételten megerősítette, hogy az „Epic Fury” – izraeli változata „Oroszlánüvöltés,” hadműveletet négy-öt hétre tervezték, ami jelentős további eszkalálódást helyet kilátásba, és nem csak a szűkebb értelemben vett régióban.

Irán stratégiája, amennyiben Izrael és/vagy Amerika megtámadja a korábban bejelentett szerint alakult, azaz területét ért bármilyen támadás megtorlást vált ki, nemcsak Izrael, hanem az Öböl-menti, és iraki amerikai bázisok ellen is.

  • Ilymódon, a szombat reggeli – Ali Hamenei ajatollah likvidálását eredményező izraeli kezdőcsapást követően, a teheráni rezsim ballisztikus rakéták, és drónok hullámait indította Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Katar ellen. Emellett, csapást mért az USA-val, és Izraellel szoros szövetséges iraki kurd régióra is, emellett Irán-barát milíciák támadtak amerikai bázisokat Irakban. A későbbiekben Irán kiterjesztette csapásait Szaúd-Arábiára, és Ománra.
  • Emellett, Irán lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, arra figyelmeztetve, hogy minden áthaladást megkísérlő tankerhajót felrobbantanak. Egyelőre nem világos, hogy a teljes áthaladó forgalmat blokkolták, de annak ellenére, hogy Washington ragaszkodik ahhoz, hogy az olajellátás stabil marad, a globális nyersolajszállítmányok elenyésző része tudott átjutni az elmúlt órákban Hormuzi-szoroson át, miközben a hét eleji piacnyitáskor az olajárak jelentősen megugrottak.

Az iráni-proxi jemeni hútik egyelőre nem léptek be a háborúba, de jelezték, hogy készülnek rá, ugyanakkor a libanoni Hezbollah terrorszervezet, másfél év tűzszünet után, vasárnap este rakétákat, és drónokat indított Izrael ellen, amelyre az izraeli hadsereg folyamatos megtorlócsapásokkal válaszolt.

„Most már mindenki célpont a Hezbollahban,” – idéz az Axios egy izraeli védelmi tisztviselőt, annak hátterében, hogy az izraeli és amerikai hírszerzést egyaránt meglepte az elmúlt hónapokban tulajdonképpen teljesen összeomlott terrorszervezet öngyilkos belépése a háborúba. A történtek után a libanoni kormány hétfőn megszavazta a Hezbollah minden katonai tevékenységének betiltását libanoni földön, miután Nawaf Salam miniszterelnök a fegyverek azonnali leadására felszólította fel a szervezetet.

Megjegyzendő, hogy az elmúlt órákban drónok csaptak le a Brit Királyi Légierő akrotiri bázisára, a jelenleg az EU soros elnöki tisztségét betöltő Cipruson, a konfliktus ilymódon Európa ajtaján kopogtat. A helyi sajtóban megjelent hírek szerint minden jel arra mutat, hogy a drónokat a libanoni Hezbollah indította. A támadást követően, Görögország bejelentette, hogy két fregattot, és két vadászgépet küld a sziget védelmére, míg a három európai nagyhatalom – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország jelezte, hogy a konfliktus miatt lépéseket fognak tenni „saját és a régióbeli szövetségeseik érdekeinek védelmében, potenciálisan a szükséges és arányos védelmi akciók lehetővé tételével, hogy megsemmisítsék Irán azon képességét, hogy rakétákat és drónokat indítson.”

Mi a célja a háborúnak, és meddig tart?

Számos nyilatkozata során Donald Trump elnök ellentmondásos érveket hintett el, indokolva a közös amerikai-izraeli hadműveletet Irán ellen, miután az elnök, és adminisztrációja a háború célját és időtartamát illetően állandó nyomás alatt vannak.

Az elmúlt órákban Trump célok és határidők egész sorát sorolta fel, ugyanakkor az Axios cikkében idézi, miszerint a Fehér Ház hivatalosan kijelentette, miszerint „az Egyesült Államok meg akarja semmisíteni Irán rakétaképességeit, és haditengerészetét, valamint meg akarja akadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson, és hogy határain kívüli terrorista hadseregeket fegyverezzen fel,” – a küldetés pedig addig nem ér véget, míg ezen konkrét célok nem teljesülnek.

Ehhez képest, Trump az NBC News-nak a hadművelet célját illetően azt mondta: „az első számú a lefejezésük, megszabadulni a gyilkosok és bűnözők egész csoportjától;” de a Washington Postnak szombaton azt mondta – „csak szabadságot akarok” az iráni népnek.

Összességében – ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg az iráni rezsimváltással kapcsolatban is, egyidejűleg méltatva Hamenei likvidálását, és kizárva azon feltételezéseket, miszerint a végső cél a rendszerváltás lenne.

  • Hegseth védelmi miniszter egy hétfői tájékoztatón azt állította, hogy az amerikai hadművelet „nem egy úgynevezett rendszerváltó háború, de a rezsim az biztosan megváltozott;” míg Trump az ABC News-nak azt mondta, hogy „gyönyörű terve” van Irán jövőjére nézve, máskor pedig azt állította, hogy vannak „jó” jelöltek a hatalom átvételére, amit később egy másik helyen cáfolt, mondván akiket az adminisztráció kiszemelt, már halottak.

Ilymódon, a helyi médiában rendre feltűntek az ellentmondásos célok és nyilatkozatok, amit Trump állítólag azzal is kiegészített, hogy a Nicolas Maduro elfogását eredményező venezuelai akciót tekinti mintának Irán esetében, közölte Bret Baier, a Fox News munkatársa.

Végezetül, az elnök korábban sokszor kritizálta a hosszan elhúzódó háborúkat, amelyről megfeledkezve, ezúttal azt állította, hogy az iráni háború „hosszú ideig is eltarthat, de két-három nap alatt is befejezheti,” hétfőn azonban már mondta, hogy a hadművelet „lényegesen a tervezett idő előtt jár.” A Times-nak viszont kijelentette, miszerint az amerikai hadsereg „négy-öt hétig” tudja fenntartani a támadást, a Daily Mailnek pedig úgy fogalmazott, hogy a folyamat négy hetet „vagy kevesebbet” vesz igénybe, végezetül a CNN riporterének arra utalt, hogy egy újabb támadáshullám van küszöbön, és „hamarosan jön a nagy durranás,” – összegzi az Axios.

Másrészről, Binjámin Netanjahu miniszterelnök hajnali nyilatkozatában a Fox riporterének, konkrét időpont említése nélkül, de tagadta, hogy végnélküli háborúra készülne, „nem lesz az, mert ez a terrorrezsim Iránban az alapítása óta mért leggyengébb pontján van. Ez egy gyors és döntő erejű fellépés lesz,” – ígérte, majd hangsúlyozta, hogy az amerikai, és izraeli csapások megteremtik a feltételeket az iráni rendszerváltáshoz, ellentmondva Hegsethnek, aki cáfolta a rezsim megbuktatását. Netanjahu szerint „a háború egy ideig el fog tartani, de nem évekig…”

Továbbá, állítása szerint a közel-keleti problémák 95%-át Irán generálja, és az ajatollah-rezsim bukása normalizációk áradatát indítaná el Izrael, és az arab illetve muszlim országok között, miközben „a béke olyan korszakát hozzák el, amelyről eddig álmodni sem mertünk.”

Végezetül nevetségesnek nevezte Rubio azon állításait, hogy Trumpot a miniszterelnök rángatta bele a háborúba, amit amerikai segítség nélkül is elindított volna, mondván – „Donald Trump a világ legerősebb vezetője. Azt teszi, amit Amerika számára helyesnek tart. Azt is teszi, amit a jövő generációi számára helyesnek tart.”

A Fox-interjú az említett Capitolium-i meghallgatás után került adásba, és úgy tűnik a miniszterelnök válaszait az elnökkel összehangolta, ugyanis Trump az éjszaka folyamán saját közösségi oldalán arra buzdított mindenkit, hogy kövessék figyelemmel, amit Netanjahu mond.

The post Éjszakai hírek – purimi riasztások; és a Közel-Kelet lángja már Európa kapujában first appeared on Új Kelet Live.