ujkeletlive

Iráni háború kilencedik napja

Éjszaka tovább folytatódtak mindkét oldalról a támadások, egyrészt az izraeli erők össztűzében számos libanoni/Hezbollah célpont, emellett több tucat teheráni olajtartály, és finomító ellen indított heves támadásokat, amelyre Irán több egymást követő hullámban válaszolt, többnyire az északi Saron régióban szólaltak meg a szirénák, emellett

  • A helyzet északon: az ország Libanonnal határos területeit heves támadások Hezbollah érik; a hadsereg szárazföldi inváziót sem zár ki
  • Iráni támadás: a légierő 30 olyan üzemanyagtartályt vett célba, amelyek a hadsereg szerint „a terrorista rezsim seregét szolgálták.” Irán megerősítette,, miszerint három nyugat-teheráni (Kuhak, Shahran) és egy Karaj városi raktárt ért találat.
  • Politikai visszhangok:
    • Binjámin Netanjahu miniszterelnök az olajlétesítmények elleni támadást követően előadásban hangsúlyozta, miszerint közeledik az „igazság pillanata” a rezsim megdöntésére, amely végül is az irániak kezében van, miközben az héber médiában olyan belső politikai forrásokra hivatkozó jelentések jelennek meg, miszerint Netanjahu és kormánya optimista az ayatollah-rendszer végnapjait illetően.
    • Netanjahu szerint a rezsim bukása után Izrael és Irán közötti béke lehetséges, ahogyan Szaúd Arábia is normalizálni fogja kapcsolatait a zsidó állammal. Donald Trump elnökkel egyetemben, a miniszterelnök hasonlóan a hadművelet további – határozatlan idejű, folytatását erősítette meg, „szervezett terv alapján, sok meglepetéssel” annak érdekében, hogy „destabilizálják a rezsimet és lehetővé tegyék a változást,” azt is állítva, miszerint Izrael „nem Irán megosztására, hanem felszabadítására törekszik.”

Donald Trump elnök legutóbb újságíróknak az október hetedikei Hamász mészárlásokkal érvelt az iráni háború három évvel későbbi kirobbantását illetően, majd ismételten megerősítette, hogy a háború „még egy ideig folytatódni fog,” bár ezúttal nem említette a korábban hangoztatott 4-6 hetes terminust.

Az Air Force One fedélzetén nyilatkozva, az elnök közölte, hogy továbbra sem érdekelt a tárgyalás megkezdésében Iránnal, mivel szerinte a háború kizárólag a rezsim bukásával érhet véget, mondván – „egy bizonyos ponton túl szerintem már nem marad senki, aki azt mondhatná: ‘megadjuk magunkat.’”

Annak ellenére, hogy Netanjahu és Trump az iráni rezsim bukását vélik felfedezni a második hete tartó intenzív bombázások, likvidálások következményeként, egyelőre mind a politikai vezetés, mind a katonai elit tartja magát.

Az intenzív bombázásokra Irán a „maximális káosz,” stratégiával válaszolt, és miközben a régió amerikai szövetséges arab államaiban található amerikai létesítmények ellen indított fokozott támadást, lezárta a Hormuzi-szorost, ami az olajárak brutális, többéves csúcsot meghaladó emelkedéséhez vezetett.

Emellett, a túlélés stratégiáját erősítve a keményvonalas iráni mullahok az új legfőbb vallási vezető mielőbbi megválasztását sürgetik, ami várhatóan a következő 24 órában elvileg meg is történhet, mivel a 88 tagú Szakértők Tanácsa összeült.

Esélyesnek, az apja nyomdokaiba lépő Mojtaba Hameneit tartják, aki Izrael szerint jelen volt és megsérült Ali Hamenei likvidálása közben, feleségét és gyermekeit is elvesztette, de a jelek szerint életben maradt.

A káosz stratégiája

A régió 12 államát felrobbantó, második hete tartó intenzív iráni támadások miatt az érintett Szaúd Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar többször is figyelmeztették Teheránt, hogy amennyiben tovább folytatódnak az országuk szuverenitását megsértő rakéta-, és drónindítások, feladják semleges álláspontjukat, és támogatást adnak az amerikai csapatoknak, hogy területükről indítsanak megtorlócsapásokat.

Az Öböl-menti országok haragja csillapítására Maszúd Peszeskján iráni elnök tegnap nyilvánosan kért bocsánatot, mondván – „személyesen kérek elnézést a szomszédos országoktól, amelyeket érintettek Irán akciói,” – közölte, arra sürgetve, hogy ne csatlakozzanak az Irán elleni amerikai-izraeli támadásokhoz, ugyanakkor Trump követelését az Iszlám Köztársaság feltétel nélküli megadására „álomnak” nevezte, de közölte, hogy az ideiglenes vezetői tanács beleegyezett a közeli államok elleni támadások felfüggesztésébe – feltéve, ha az Irán elleni csapások nem az ő területükről indulnak.

Peszeskján bocsánatkérése nyomán feszültség alakult ki a rezsim keményvonalas ágával, amit Trump rögvest megadásként adott elő, majd közölte, hogy az USA kiterjesztheti támadásait, emellett Netanjahu is hasonló utalásokat tett, mondván a rezsim bukása közeleg, hozzátéve, miszerint az Iráni Forradalmi Gárda azon tagjainak, akik leteszik a fegyvert, nem esik bántódásuk.

Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára az állami televízióban rövid időn belül korrigált, és világossá tette, miszerint, nincs szakadás az iráni tisztségviselők között a háború kezelését illetően, majd azt követően, hogy az iráni elnök a szomszédos arab országok támadásainak felfüggesztését ígérte, tovább folytatódtak az amerikai létesítmények elleni támadások.

Korábbi vihart kavaró megjegyzését követően, Peszeskján hivatala megismételte, miszerint az iráni hadsereg határozottan válaszol a térségbeli amerikai bázisokról induló támadásokra, amit később az elnök a közösségi médiában is megerősített.

Szaúd-Arábia ugyanakkor jelezte Teheránnak, bár a diplomáciai megoldást részesíti előnyben, a királyság, és energia létesítményei elleni folyamatos iráni támadások válaszlépésre kényszeríthetik Rijádot. Mohseni Eje’i, az iráni  ideiglenes vezetői tanács tagja azonban pontosította az elnök túlzottan megengedő bejelentését, hangsúlyozva, hogy egyes régiós országok területét Irán elleni támadásokra használják, így a megtorló csapások folytatódni fognak.

Áldozatok

A konfliktus eszkalálódásával, az iráni támadások az érintett Öböl-államokbam számos áldozatot követeltek. Hétfő óta az izraeli megtorlócsapások libanoni halálos áldozatainak száma 294-re emelkedett, míg Amir Szaid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete szerint az amerikai-izraeli támadások legalább 1332 iráni civil halálát okozták. Az iráni támadások Izraelben eddig 10 halálos áldozatot követeltek, és legalább hat amerikai katona esett el a harcokban, földi maradványaik szombaton érkeztek meg egy delaware-i légibázisra.

Az iráni rezsim bukása – politikai szlogen, vagy reális esély?

Az egész régiót magával rántó Irán elleni amerikai-izraeli háború második hetébe lépve, nem világos, hogyan eredményezik a katonai sikerek az egyértelmű geopolitikai győzelmet, amelyet leginkább Donald Trump elnök erőltet, ugyanis Netanjahu a háború céljának, óvatosan az iráni ballisztikus rakéta fenyegetettség megszüntetését, és a rezsim lehetőség szerinti gyengítését tűzte ki.

Trump szemmel láthatóan a háború befejezésének stratégiája nélkül vágott bele egy a „venezuelai rajtaütéshez” képest földrengés erősségű eszkalálódás indításába a Közel-Keleten, és minél tovább húzza a háborút annak következményei könnyen ellenőrzésén kívülre sodródhatnak, holott az elnök mindig a gyors lefolyású, korlátozott műveleteket részesítette előnyben.

Számos elemző szerint Trump elszámította magát, amikor azt hitte, hogy az iráni hadművelet olyan lesz, mint az év eleji venezuelai akció, ahol a speciális erők elfogták Nicolas Maduro elnököt, lehetővé téve a gyors politikai átmenetet. Irán azonban sokkal keményebb, jobban felfegyverzett ellenfélnek bizonyul, ezért a néhány hétre meghirdetett háború rezsimmegbuktató sikere korántsem borítékolható

„Irán egy zavaros és potenciálisan elhúzódó katonai kampány. Trump a világgazdaságot, a regionális stabilitást és saját Republikánus Pártjának az amerikai félidős választásokon nyújtott teljesítményét kockáztatja,” – idézi a Reuters Laura Blumenfeldet, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok karának munkatársát.

Trump MAGA bázisa, bár megosztott a háború megítélésében, egyelőre kitart, de amennyiben a háború elhúzódik, az amerikai áldozatok száma nő, és az Öböl-menti olajszállítások megszakadása miatti gazdasági költségek megugranak, a republikánusokat megosztó feszültség is arányosan növekszik.

„Az amerikai nép nem érdekelt az iraki és afganisztáni hibák megismétlésében. A MAGA-bázis megosztott azok között, akik az ‘újabb háborúk nélküli’ ígéretben bíztak, és azok között, akik lojálisak Trump ítélőképességéhez,” – összegzi Brian Darling republikánus stratéga a Reutersnek.

Elemzők szerint az elnök nehezen tudja megfogalmazni a hadművelet pontos céljait vagy a kilépési stratégiát, miközben folyamatosan változtatja a háború indoklását és a győzelem meghatározását. Az elemzők egyik legnagyobb aggodalma Trump és tanácsadói felől érkező vegyes üzenetek a teheráni „rendszerváltás” kérdésében. A konfliktus kezdetén Trump az iráni vezetők megbuktatására utalt, később már nem említette prioritásként, két nappal korábban azonban már Irán „feltétel nélküli megadását” követelte a közösségi médiában, – összegzi a Reuters.

Eközben, Donald Trump amerikai elnök kormánya megkerülve a kongresszusi jóváhagyást, és élve egy rendkívüli felhatalmazással felgyorsította több mint 20 000 bomba eladását Izraelnek, mintegy 650 millió dollár értékben. Az amerikai Külügyminisztérium péntek késő esti közleményében megerősítette, miszerint Marco Rubio külügyminiszter olyan válsághelyzetre hivatkozott, amely megköveteli az azonnali fegyverátadást Izraelnek, ezért eltekintett az eladáshoz szükséges kongresszusi felülvizsgálati követelményektől.

The post Éjszakai hírek – a háború kilencedik napja, és politikai visszhangok first appeared on Új Kelet Live.