Avi/ujkelet.live

A háború 13. napja: Az Izraeli Védelmi Erők délután közölte szerint az izraeli csapatok agyonlőttek két terroristát, akik kombinált terrortámadást kíséreltek meg a szamáriai Tapuach csomópont közelében.

  • A terroristák először tüzet nyitottak egy katonai posztra, majd járművükkel a csomópont felé menekültek, ahol megpróbáltak elgázolni katonákat.
  • A katonák viszonozták a tüzet és „ártalmatlanították a terroristákat”. Izraeli részről nem történt sérülés, mindkét támadót liividálták.

Késelés Ramat Ganban: Súlyosan megsebesült a 47 éves Gedaljahu Ben Simon, a Ramat Gan-i Vallási Tanács elnöke egy terrortámadásban a városban.

  • A részletek: Videófelvételek tanúsága szerint a támadó többször megszúrta, a földre teperte, majd elmenekült.
  • Az elkövető: A rendőrség a helyszín közelében letartóztatott egy 20 éves, észak-izraeli Dzsattból származó gyanúsítottat. A rendőrségi közlemény szerint a gyanúsított a közelben dolgozott, büntetlen előéletű, és nem ismerte az áldozatot.

A Hamász reakciója: A terrorszervezet üdvözölte mindkét támadást. Közleményük szerint ezek a műveletek „az izraeli eszkaláció miatti felgyülemlett haragot tükrözik”.


Irán és szövetségesei összehangolt támadássorozatot indítottak

Irán és regionális szövetségesei, a libanoni Hezbollah terrorszervezet és az iraki milíciák masszív, összehangolt támadást intéztek Izrael, valamint amerikai és regionális célpontok ellen.

Izrael elleni támadások: A legutóbbi támadás során Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael középső területeire. Ez volt Teherán ötödik rakétacsapása Izrael ellen éjfél óta. Mindeközben a Hezbollah Libanonból indított rakétazáport Észak-Izraelre. A rakétákat elfogták; sérültekről nem érkezett jelentés.

Az iráni arzenál: Az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentése szerint a „41. hullámban” több mint 10 nehézrakétát (köztük KhorramshahrQaderKhaibar és Fattah típusokat), valamint drónokat vetettek be Izrael és a régióban lévő amerikai bázisok ellen. A támadást Mohammad Pakpour tábornok emlékére és a síita „Al-Kudsz nap” tiszteletére indították.

Regionális eszkaláció és amerikai célpontok

  • Bahrein: A Forradalmi Gárda tengerészgyalogsága „megsemmisítő támadást” jelentett az amerikai 5. flotta bázisa ellen a Mina Salman kikötőben. Allításuk szerint drónokkal és rakétákkal találtak el üzemanyagtartályokat és logisztikai raktárakat.
  • Kuvait és Szaúd-Arábia: Kuvait légvédelme négy rakétát és öt drónt semmisített meg, de két drón eltalált egy létfontosságú létesítményt (a repülőteret). Szaúd-Arábia egy Shaybah olajmező felé tartó drónt lőtt le.
  • Omán és Irak: Omán a Hormuzi-szoros közelében, Irak pedig a bagdadi repülőtérnél semmisített meg ellenséges drónokat.

Iraki belső feszültség: Az iraki kormány és a síita milíciák között éleződik a konfliktus.

  • A konfliktus: Falih Al-Fayyadh, az Al-Hashd al-Shaabi ernyőszervezet vezetője elutasította az iraki elnök kérését a támadások leállítására, mondván: „továbbra is védelmezik Irak szuverenitását”.

Irán drónhálózata

Az izraeli légierő jelentős veszteségeket okozott a pilóta nélküli légi járművekért felelős iráni egységekben.

  • Eszközök: Több mint 250 iráni drónt és tucatnyi kilövőállást semmisítettek meg eddig.
  • Személyi állomány: Számos parancsnokot és katonát öltek meg, akik az Izrael elleni dróntámadásokért voltak felelősek.
  • Megelőzés: A hadsereg beszámolt egy esetről, amikor a légierő azonosította az indításra készülő katonákat, majd rövid időn belül csapást mért rájuk, megakadályozva a támadást.

Célkeresztben Teherán és a Baszidzs

  • Városi hadművelet: Az Izraeli Védelmi Erők megerősítette, hogy dróncsapásokat hajtott végre a Baszidzs félkatonai szervezet tagjai ellen Teheránban.
  • Ellenőrző pontok: A légierő azokat a Baszidzs-egységeket és ellenőrző pontokat támadta, amelyeket a szervezet az elmúlt napokban állított fel a főváros több pontján.
  • Veszteségek: Iráni médiaforrások megerősítették, hogy a biztonsági erők és a Baszidzs több tagja életét vesztette ezekben a támadásokban.

Amerikai szerepvállalás: A CENTCOM (amerikai Középső Parancsnokság) operatív felvételeket tett közzé, hangsúlyozva: céljuk az iráni fenyegetés felszámolása a térségben állomásozó amerikai erők és partnereik védelmében, „halálos pontossággal”.


Zamir elismerte a hibát a Hezbollah-támadás kapcsán

Ejal Zamir vezérkari főnök bocsánatot kért az izraeli nyilvánosságtól, amiért nem adtak ki előzetes figyelmeztetést a Hezbollah tegnap esti nagyszabású rakéta- és dróntámadása előtt.

A mulasztás elismerése: Bár a tervezett támadásról szóló értesülések kiszivárogtak, a lakosság nem kapott hivatalos tájékoztatást a védelmi irányelvekről.

  • Felelősségvállalás: „Ha hiba történt – és abból indulok ki, hogy történt –, vezérkari főnökként én felelek mindenért” – jelentette ki Zamir az Északi Parancsnokságon tett látogatása után.
  • A közbizalom: Zamir hangsúlyozta, hogy a közbizalom az izraeli hadsereg legfontosabb eszköze, és sajnálatát fejezte ki annak esetleges sérülése miatt. Az ügyben belső vizsgálatot rendeltek el.

Katonai válaszlépések: Zamir szerint a hírszerzési figyelmeztetést követően a hadsereg felkészült a támadásra:

  • Elhárítás: Megerősítették a légvédelmet, és a fenyegetés nagy részét sikerült elhárítani.
  • Megtorlás: Az izraeli erők perceken belül megsemmisítették a Hezbollah kilövőállásainak többségét, megzavarva a terrorszervezet további szándékait.

Kulcsfontosságú parancsnokok likvidálása Libanonban

Izrael megerősítette, hogy a múlt héten egy légicsapásban életét vesztette a Hezbollah elit egységének dél-libanoni szektorparancsnoka.

  • A célpont: Abu Ali Riyan, aki a toborzásért, a fegyverutánpótlásért és a hadműveletek koordinálásáért felelt.
  • Mérleg: A hónap eleje óta zajló eszkalációban az izraeli hadsereg több mint 350 operatívot ölt meg Libanonban, köztük a Radwan Erő több mint 100 tagját. Emellett az alakulat több mint 60 parancsnoki központját semmisítették meg.

Az iráni „Hosszein Imám” hadosztály felszámolása: Zamir vezérkari főnök bejelentette az Iráni Forradalmi Gárdához kötődő, Libanonban állomásozó milícia vezetésének kiiktatását.

  • A művelet: Egy éjszakai „titkos találkozó” során végeztek Ali Muszallam Tabadzsa parancsnokkal, helyettesével, a drónokért felelős tiszttel és további parancsnokokkal.
  • A jelentőség: A hadosztály feladata kifejezetten az Izrael elleni támadások végrehajtása volt libanoni területről. A vezérkar szerint az egységet akkor érte a csapás, amikor éppen az Izrael elleni rakétatüzet irányították.

Gyors válaszcsapás: A légierő megsemmisítette azt a kilövőállást Dél-Libanonban, amelyről nem sokkal korábban rakétazáport zúdítottak Nyugat-Galileára.


Hol tart a háború?

Emmanuel Macron francia elnök a G7-vezetőkkel folytatott videohívás után nyilvánosan is megerősítette azt, amit sokan csak suttogtak: senki sem tudja pontosan, mit akar Donald Trump amerikai elnök ettől a háborútól, jelentette az Axios.

Miért fontos: Közel két héttel a harcok kezdete után Trump továbbra is egymásnak ellentmondó üzeneteket küld a háború végéről. Ez a bizonytalanság a szövetségeseket és az ellenfeleket is nehéz helyzetbe hozza a tervezés során.

A helyzetkép: Noha Trump február 28-án négy fő célt (az iráni haditengerészet megsemmisítése, a rakétakapacitás gyengítése, a nukleáris fegyver elérése és a proxi-támogatások leállítása) jelölt meg, a kommunikáció kaotikus:

  • Győzelmi jelentések: Trump kijelentette, hogy „győztünk”, és a háború hamarosan véget ér, mert már nem nagyon van mit célba venni.
  • Eszkalációs ígéretek: Ugyanaznap közölte, hogy az USA ,,még nem végzett”, és folytatni kell a munkát.
  • A „Gestapo” elleni hadjárat: Források szerint Trump lelkes a háború folytatása iránt (legalább 3-4 hétig), célkeresztben az Iszlám Forradalmi Gárdával, hogy belső felkelést provokáljon ki.

Amiben jól állnak és amiben nem: Bár a katonai mutatók kedvezőek az USA számára, a stratégiai célok még nem teljesültek maradéktalanul:

  • Sikerek: Az iráni haditengerészet nagy része megsemmisült, a rakétakészletek jelentősen meggyengültek, az amerikai veszteségek pedig váratlanul alacsonyak.
  • Hiányosságok: Nem sikerült biztosítani az Irán által birtokolt 450 kg erősen dúsított uránt, és a Natanz melletti, mélyen a föld alatt fekvő Pickaxe-hegy létesítményt sem érte találat.

A szövetségesek dilemmája

  • USA vs. Izrael: Bár a katonai célokban egyetértenek, a rendszerváltás kérdésében vannak különbségek. Netanjahu a háborút az iráni rendszerváltás alapjának tekinti, míg az USA ezt inkább csak „extra bónuszként” kezeli.
  • Leállás: Magas rangú arab közvetítők szerint Teheránnak nem áll szándékában Washington menetrendje szerint leállni. Irán kártérítést követel az USA-tól és Izraeltől, ellenkező esetben további vagyonelkobzásokkal és rombolással fenyeget.

Modzstaba Hamenei

Míg Trump a háború végét jósolja, Irán új legfelső vezetője, Modzstaba Hamenei – aki apja, Ali Hamenei likvidálása után vette át a hatalmat – világossá tette, hogy Teherán nem Washington menetrendje szerint játszik.

  • A túlélő: Izraeli források szerint Modzstaba Hamenei jelen volt abban a komplexumban, amelyet a háború első napján támadás ért. Bár apja, anyja, felesége és lánya életét vesztette a csapásban, ő bár megsebesült, de túlélte.
  • Láthatatlanság: A háború kezdete óta nem látták nyilvánosan. Első üzenetét az állami televízióban olvasták fel – fotó vagy videó nélkül –, ami a rezsim kísérlete a kontroll megőrzésére a folyamatos bombázások alatt.

Hamenei haditerve:

  • Új frontok: A vezető bejelentette, hogy Irán új frontokat nyit ott, ahol az ellenség (az USA és Izrael) tapasztalatlan és sebezhető.
  • Az Ellenállás Tengelye: Köszönetet mondott a Hezbollahnak, az iraki milíciáknak és a hútiknak. Üzenete előrevetítette annak lehetőségét, hogy a hútik hamarosan közvetlenül is belépnek a háborúba.
  • Zsarolási potenciál: Megerősítette, hogy Irán továbbra is zárva tartja a Hormuzi-szorost, és folytatja az amerikai bázisok elleni támadásokat a régióban.

Üzenet a szomszédoknak és a jövőre:

  • Fenyegetés az Öböl-országoknak: Bár állítása szerint Irán jó kapcsolatokra törekszik a szomszédaival, felszólította őket az amerikai bázisok azonnali bezárására. Emlékeztetett: Irán már eddig is 2500 rakétát és drónt lőtt ki a régióra, és a jövőben is kész támadni ezeket a bázisokat.
  • Kártérítési igény: Hamenei közölte, hogy a háború után kártérítést követelnek az USA-tól és Izraeltől. Ha ezt nem kapják meg, amerikai és izraeli tulajdonokat fognak lefoglalni vagy megsemmisíteni.

A lényeg: Trump abban bízott, hogy az első csapás destabilizálja a rendszert, de Modzstaba Hamenei fellépése azt mutatja, hogy a rezsim megpróbál újjászerveződni.

The post Terrortámadások, likvidálások és a hol tart a háború ügye first appeared on Új Kelet Live.