ujkeletlive

Éjszakai támadások

A tegnap délutáni több sérültet eredményező masszív iráni rakétázást követő néhány órás tűzszünetet megszakítva, fél kettő körül Eilaton szólaltak meg a szirénák, majd alig egy óra múlva az ország központi régióit érte zsinórban háromszor erőteljes támadás.

Előzetes beszámolók szerint tűz ütött ki Holonban, és Rámlában, rakétaroncsok csapódtak be Bné Brak városában, miközben a Jarkon térségében is repeszekről számoltak be.

  • a Magen David Adom mentőszolgálat tájékoztatása szerint a holoni rakétaelfogásból visszahulló törmelékek becsapódásának két könnyebb sérültje van – egy 80 év körüli férfi üvegszilánkoktól szenvedett könnyű sérüléseket, egy szintén 80 év körüli nő füstmérgezés tünetei miatt szorult ápolásra. Ezen kívül a mentősök több sokkos állapotban lévő személynek nyújtottak ellátást a helyszínen.

Az erőteljes robbanások által kísért újabb iráni forduló nem sokkal azt követően történt, hogy Donald Trump elnök azt nyilatkozta, hogy „szórakozásból” még tovább ütné a teheráni rezsim olajszigetét, mely katonai létesítményei elleni ostromra hétvégén adott parancsot az amerikai hadseregnek.

Az iráni olajexport 90 százalékát biztosító Kharg-sziget bombázása során egyelőre katonai célpontok kerültek megsemmisítésre, az olajlétesítményeket Trump elmondása szerint „tisztességből” nem vette célba, de amennyiben Irán nem oldja fel a Hormuzi-szoros hajóforgalmának blokkolását, rövidesen változtatni fog álláspontján.

Az NBC-nek, helyi idő szerinti éjszakai órákban nyilatkozó Trump hangsúlyozta, hogy a hétvégi masszív akció során az iráni olajszigetet teljesen elpusztították, ugyanakkor azt állította, miszerint „lehetséges, hogy még néhányszor megütjük, csak a szórakozás kedvéért.”

Továbbá, egy esetleges Iránnal kötendő tűzszüneti alkut az elnök elutasított, mondván „úgy tűnik, akarnak egy megállapodást, de a feltételek még nem elég jók,” emellett megjegyezte azt is, hogy a Modzstaba Hámenei haláláról szóló hírek egyelőre mindössze szóbeszédnek minősülnek.

Hadi költségvetés

Késő esti telefonos szavazást követően a kormány jóváhagyta mintegy 2,6 milliárd sékel átcsoportosítását a Védelmi Minisztérium számára „sürgős, és elengedhetetlen védelmi beszerzésekre” hivatkozva az iráni-libanoni harcok szükségleteire.

A kormány döntésére röviddel azután került sor, hogy a Semafor amerikai hírportál arról számolt be, miszerint Izrael állítólag tájékoztatta az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták elleni elfogórakéta-készletek kritikusan alacsony szintjéről, melynek okai:

  • az Iránnal vívott elhúzódó konfliktus intenzitása;
  • a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet után már eleve megcsappant készlettel vágott neki a hadsereg az immár harmadik hete zajló újabb iráni hadműveletnek;
  • az iráni rakéták új technológiái (például kazettás lőszerek használata), amelyek tovább terhelik a védelmi rendszereket.

A cikket jegyző fehér házi tudósítónak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a helyzet várható volt, és hónapok óta tudnak a kapacitáshiányról.

  • Saját készletek: Washington hangsúlyozta, hogy az USA saját elfogórakéta-készletei nem merültek ki; elegendő erőforrással rendelkeznek saját bázisaik és személyzetük védelmére;
  • Egyelőre nem tisztázott, hogy az USA átad-e saját készleteiből Izraelnek, de azt ígérik, hogy találnak megoldást;
  • A Fehér Ház szerint a közös katonai fellépés sikeres; következésképpen az iráni dróntámadások 95%-kal, a ballisztikus rakétatámadások pedig 90%-kal csökkentek.

Az elfogórakéta-készlet csökkenése annak ellenére következett be, hogy bár a leghatékonyabbak a ballisztikus rakéták ellen, ugyanakkor Izrael más módszereket is alkalmaz, mint például:

  • Vadászgépek bevetése a fenyegetések semlegesítésére;
  • Vaskupola: ami elsősorban rövid hatótávolságú rakéták ellen optimalizált.

Visszatérve a védelmi költségvetésre, a kormány közleménye szerint:

  • 1,5 milliárd sékelt a 2025–2026-os költségvetés kamat- és jutalékfizetési keretéből vonnak el;
  • a fennmaradó 1,1 milliárd sékelt pedig más minisztériumok 2025–2026-os költségvetéséből csoportosítják át, miszerint:
    • az oktatási költségvetést 193 millió sékellel,
    • az egészségügyit 139 millió sékellel,
    • a jóléti kiadásokat 90 millió sékellel, illetve
    • a közlekedési költségvetést – beleértve a jövőbeli projekteket is, 600 millió sékellel csökkentik.
  • Ugyanakkor, amennyiben a 2026–2027-es költségvetést a tervezett módon, még ebben a hónapban jóváhagyják, a 2,6 milliárd sékel az eredeti tervek szerint a Védelmi Minisztérium saját költségvetéséből kerül majd kifizetésre, – áll a hivatalos közleményében.
  • A koalíció a múlt héten szavazott a költségvetés módosított változatáról, amely az Iránnal vívott háborúra való tekintettel 32 milliárd sékellel emelte meg a Védelmi Minisztérium forrásait.

Emellett, további átcsoportosítás került jóváhagyásra az Itamar Ben-Gvir( Ocma Jehudit) vezette Nemzetbiztonsági Minisztérium javára, amit Zeév Elkin, és Gideon Sza’ar miniszterek nem szavaztak meg, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.

Egyidejűleg, a Pénzügyminisztérium csökkentette az izraeli gazdaság 2026-os növekedési előrejelzését, ilymódon a frissített jelentés szerint az idei évre várt növekedést 5,2%-ról 4,7%-ra (0,5 százalékponttal) mérsékelték, a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet gazdaságra gyakorolt hatásaira alapozva, miközben azzal számolnak, hogy az Iránnal vívott harcok csak néhány hétig tartanak. Több fronton zajló, felörlő háború a gazdasági növekedés további lefelé irányuló módosítását fogja eredményezni.

A francia terv: libanoni Ábrahám Egyezmény?

Az izraeli hadsereg masszív libanoni támadásai, és egyelőre aktív Hezbollah terrorszervezet mellett, Bejrútban egyeztetések kezdődtek az elnök, a miniszterelnök és a parlament elnöke között egy Izraellel tárgyaló küldöttség felállításáról, jelentette a katari Al Dzsazíra. A tárgyalások helyszíne valószínűleg Ciprus vagy egy európai főváros lesz.

Eközben az Axios forrásokra hivatkozva, egy körvonalazódó francia béketerv részleteiről számolt be, miszerint a libanoni háború lezárásának, – amennyiben létrejön kétségkívül legvitatottabb -, pontja lenne a zsidó állam bejrúti kormány részéről történő elismerése..

A terv főbb pontjai az Axios három forrása szerint:

  • Diplomáciai áttörés: Libanon elismerné Izrael szuverenitását, és területi integritását. Egy hónapon belül politikai nyilatkozatot írnának alá, két hónapon belül pedig egy állandó megnemtámadási szerződést, véget vetve az 1948 óta fennálló hadiállapotnak.
  • Hezbollah leszerelése: a libanoni hadsereg átvenné az ellenőrzést a Litáni-folyótól délre, a Hezbollah demilitarizálását délen az UNIFIL, az ország többi részén pedig egy ENSZ-mandátummal rendelkező nemzetközi koalíció felügyelné.
  • Izraeli visszavonulás: a megállapodást követően az Izraeli Védelmi Erők egy hónapon belül kivonulna a legutóbb megszállt területekről, a megnemtámadási szerződés ratifikálása után pedig az 2024 novembere óta ellenőrzött öt stratégiai pontról is.
  • Határrendezés: a tervezet szerint 2026 végéig véglegesítenék a libanoni-izraeli, és a libanoni-szíriai határ kijelölését.

Tartva az ország teljes összeomlásától, a bejrúti kormány számára utolsó mentőöv a francia javaslat, amelyet állítólag elfogadtak annak érdekében, hogy megakadályozzák a tervezett izraeli szárazföldi offenzívát, melynek célja egy gázai mértékű teljeskörű rombolás a Hezbollah felszámolása érdekében.

Politika  – Joseph Aoun libanoni elnök kinevezte a tárgyalódelegációt, Binjámin Netanjahu miniszterelnök volt stratégiaügyi miniszterét – Ron Dermert bízta meg a tárgyalások Trump-adminisztrációval való koordinációját illetően. Washingtonban egyelőre nem döntöttek a libanoni különmegbízott személyéről, de a terv sikerének, az Axios izraeli és libanoni forrásai szerint erős amerikai vezetés nélkül nincs esélye.

The post Éjszakai hírek – rakétázások zsinórban, Trump szórakozásból még bombázná az iráni olajszigetet, és a francia terv first appeared on Új Kelet Live.