Avi/ujkelet.live

A háború 26. napja: A nap második felében több irányból is rakétatámadások érték Izraelt, miközben hat arab ország közös nyilatkozatban ítélte el az iráni agressziót.

  • Északi front: A Hezbollah terrorszervezet Libanonból indított rakétája becsapódott az észak-izraeli Karmielben.
  • Sérültek: A Magen David Adom mentőszolgálat jelentése szerint két, 50-es éveiben járó férfit láttak el, akik könnyebb repesz- és lökéshullám okozta sérüléseket szenvedtek.
  • Haifa környéke: Mintegy 10 rakétát lőtt ki a Hezbollah Haifa-öböl térségére. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a légvédelem a lövedékek egy részét elfogta, a többi pedig lakatlan területen csapódott be. Sérülés nem történt.
  • Déli fenyegetés: Egy Iránból indított ballisztikus rakétát – az előzetes katonai értékelések szerint – sikeresen elfogtak délen. Ez volt a hetedik támadás éjfél óta a térségben.

Diplomáciai válasz: Arab összefogás

Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szaúd-Arábia, Katar és Jordánia közös nyilatkozatot adott ki, amelyben:

  1. A leghatározottabban elítélik a szuverenitásukat sértő iráni támadásokat, legyenek azok közvetlenek vagy a támogatott milíciákon keresztül elkövetettek.
  2. Felszólítják Irakot: Tegyen azonnali lépéseket az ország területéről indított, milíciák által végrehajtott támadások megállítására.
  3. Önvédelem: Megerősítették teljes jogukat a védekezésre és a biztonságuk megőrzéséhez szükséges minden intézkedés megtételére.

Célkeresztben a fegyvergyártás

A helyzet: Az izraeli légierő nagyszabású éjszakai műveletet hajtott végre Teheránban, megsemmisítve több iráni fegyvergyártó üzemet és légvédelmi rendszert.

  • Stratégiai célpontok: A támadások olyan létesítményeket értek, ahol légi és tengeri haditechnikai eszközöket gyártottak.
  • Proxy-hálózat gyengítése: A megsemmisített fegyvereket a Hamász, a Hezbollah és más iráni szövetséges csoportok számára készítették.
  • Légvédelem kiiktatása: A hullámokban érkező támadások során az izraeli gépek az iráni légvédelmi rendszereket is célba vették.

Tűzszünet vagy eszkaláció?

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője optimista, de kemény hangvételű nyilatkozatot tett.

  • Ütemterv előtt: Bár eredetileg 4–6 hetes folyamattal számoltak, a 25. napon már az ütemterv előtt járnak a célok elérésében.
  • Összeomló képességek: A szóvivő szerint az iráni rezsim már a „kiutat” keresi, miután katonai képességeit szétzúzták.
  • Trump üzenete: Leavitt hangsúlyozta, hogy bár az elnök a békét preferálja, ha Irán nem fogadja el a vereséget, Donald Trump ,,minden korábbinál keményebb csapást” ígér: ,,A pokol elszabadul.”

Politikai utasítás: 48 órás ultimátum

A New York Times két izraeli tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasította a hadsereget, hogy a következő 48 órában tegyenek meg minden erőfeszítést az iráni fegyveripar minél nagyobb részének megsemmisítésére.

  • Amerikai javaslat: Az utasítás azután született meg, hogy Izrael kézhez kapta az Egyesült Államok Iránnak szánt, 15 pontos rendezési javaslatát.

Közeleg a tűzszünet?

Izraelben komoly készülődés zajlik arra a lehetőségre, hogy Trump akár már szombatig bejelenthet egy tűzszünetet, még ha a végső megállapodás részletei nincsenek is lezárva, jelentette a 12-es csatorna.

  • Szombati határidő: Az izraeli politikai és védelmi vezetés munkafeltételezése szerint Trump bármelyik pillanatban irányt válthat, de jelenleg reális esélyt látnak egy szombati bejelentésre.
  • Keretmegállapodás esélye: Izraeli források szerint bár egy részletes, minden pontra kiterjedő egyezmény esélye Irán és az USA között alacsony, egy keretmegállapodás (framework agreement) továbbra is valószínű forgatókönyv.

Izraeli stratégia: „Az eredmények maximalizálása”

Mivel az USA bármikor „rátaposhat a fékre”, a politikai és katonai felsővezetés az elmúlt napokban új prioritási sorrendet állított fel:

  • Céllista frissítése: Meghatározták azokat a kritikus katonai célpontokat, amelyeket Izraelnek mindenképpen el kell érnie vagy meg kell semmisítenie az esetleges tűzszünet előtt.
  • Rugalmas tervezés: Ha a kényszerű leállás mégsem következik be, a hadműveletek folytatódnak az eredeti menetrend szerint, új célpontok bevonásával.

Mi történik most? Szerda este szűk körű egyeztetés zajlik a legfelsőbb vezetésben, ezzel párhuzamosan pedig összeül a politikai-biztonsági kabinet is a stratégia véglegesítésére.

Teherán válasza az ultimátumra

Miközben az izraeli légierő iráni célpontokat támad, Teherán stratégiai fontosságú tengerszorosok lezárásával és újabb rakétacsapásokkal fenyegeti a Nyugatot és szövetségeseit.

  • Célpontban Dimona és Haifa: Az Iráni Forradalmi Gárda légierő parancsnoka kijelentette: az elmúlt órákban stratégiai célpontokat támadtak Dimonában és Haifán.
  • Válasz Trumpnak: Az iráni vezetés szerint ezek a csapások közvetlen válaszok az amerikai elnök ultimátumaira. Üzenetük: minden Irán elleni fenyegetést hadüzenetként kezelnek.
  • Hamenei szerepe: Nyugati hírszerzési források szerint az ország legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei az elmúlt napokban is folyamatos kapcsolatban állt az iráni végrehajtói hatalmi szintekkel.

A „tengeri fojtogatás” stratégiája

Irán új, globális gazdasági fenyegetéssel állt elő a szorosok ellenőrzése kapcsán.

  • Bab al-Mandeb blokádja: Teherán azzal fenyeget, hogy lezárja a stratégiai fontosságú Bab al-Mandeb szorost. Ez magyarázatot adhat arra, miért maradtak eddig passzívak a jemeni hútik: ők lehetnek a „ostorcsapás”, ha katonai akció indul a Hormuzi-szoros megnyitására.
  • „Meglepetés frontok”: Egy iráni katonai forrás a Tasnim hírügynökségen keresztül üzente: ha az ellenség (USA/Izrael) akciót indít az iráni szigetek vagy vizek ellen, Irán váratlan új frontokat nyit, amelyek „kétszeres költséget” okoznak majd a támadóknak.
  • Aszaluje-példa: Irán figyelmeztette az USA-t: ha „ostoba megoldásokon” törik a fejüket a Hormuzi-szorosnál, nézzék meg az Aszaluje környéki korábbi tapasztalataikat.

A helyzet Libanonban

Izrael fokozza a nyomást a Hezbollahra és szövetségeseire, miközben Bejrútban egyre hangosabbak a félelmek az ország teljes összeomlásától a háború után.

  • Különleges akció: Az Egoz kommandós egység egy kedd éjszakai rajtaütés során a Dov-hegy libanoni oldalán elfogta a Libanoni Ellenállási Századok egyik sejtparancsnokát. A milícia a Hezbollah szövetségese és pénzügyi támogatottja. A parancsnokot Izraelbe szállították az 504-es hírszerzési egység vallatóihoz.
  • Azonnali válaszcsapás: Az Izraeli Védelmi Erők megsemmisítette azt a rakétakilövőt, amelyről délután 10 lövedéket indítottak a Haifa-öböl térségére. A csapást percekkel a támadás után hajtották végre.
  • Dél-libanoni összecsapás: A 401. páncélos dandár katonái tűzharcba keveredtek és végeztek több Hezbollah-fegyveressel, akik páncéltörő rakétát lőttek ki rájuk. Egy izraeli tiszt könnyebben megsérült.

Adatok

  • Elit egységek tizedelése: Az Izraeli Védelmi Erők jelentése szerint az ellenségeskedés eszkalációja óta legalább 700 Hezbollah-fegyverest öltek meg, köztük az elit Radwan Erő több száz tagját.
  • Libanoni adatok: A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli támadásokban a háború kezdete óta több mint 1000 ember vesztette életét.

Libanon mint a háború nagy vesztese?

Az Asharq Al-Awsat szaúdi lapnak nyilatkozó bejrúti tisztviselők sötét jövőképet festenek.

  • Állam az államban: Egyre többen mondják ki Libanonban, hogy lehetetlen az együttélés a „fél-állam” és a „Hezbollah állama” között.
  • Elmaradó segélyek: A korábban segítő öbölmenti országok jelezték: most a saját, iráni támadások okozta káraik helyreállítására koncentrálnak.
  • Feltétel: Világossá tették, hogy nem nyújtanak többé újjáépítési segítséget Libanonnak, amíg az országnak nincs olyan egységes állami vezetése, amely kizárólagos joggal dönt háborúról és békéről.

Csapás a Hamász elit egységére

Miközben a figyelem Iránra és Libanonra irányul, a Gázai övezetben ismét fellángoltak a harcok.

  • Hadgyakorlat közbeni likvidálás: Az izraeli légierő az éjszaka folyamán végzett a Hamász elit Nukba egységének több tagjával a Gázai övezet középső részén.
  • Közvetlen fenyegetés: A terroristák katonai kiképzést tartottak a térségben, és közvetlen veszélyt jelentettek az izraeli csapatokra, valamint Izrael államára.
  • Tűzszüneti sértések: Az Irán elleni háborúval párhuzamosan az izraeli hadsereg közölte, hogy az elmúlt időszakban több tucat Hamász-fegyverest öltek meg az övezetben. A hadsereg legtöbbjüket a tűzszünet megsértésével vádolja.

Izrael 400 000 tartalékos mozgósítását hagyta jóvá

Az izraeli kormány jóváhagyta a behívható tartalékosok létszámkeretének megemelését, válaszul az Iránnal vívott háború eszkalációjára.

  • A plafon megemelése: A kormány engedélyezte, hogy a hadsereg szükség esetén összesen 400 000 tartalékost mozgósítson.
  • Operatív rugalmasság: Az Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozta, hogy ez a szám nem a ténylegesen behívottak aktuális mennyiségét jelenti, hanem egy felső határt, amely lehetővé teszi a gyors reagálást a változó hadműtreleti igényekre.
  • Többfrontos kihívás: A keret célja, hogy kezelni tudják a különböző hadszíntereken jelentkező fenyegetéseket, különös tekintettel az Irán elleni közvetlen konfliktusra.

Jogi és technikai háttér

  • Vészhelyzeti behívók: Békeidőben a hadsereg csak jóval előre jelezve és korlátozott ideig hívhatná be a tartalékosokat. A mostani felhatalmazás lehetővé teszi a rövid határidejű és hosszabb távú vészhelyzeti szolgálatot.
  • Folyamatosság: A hadsereg a tartalékos-behívási jogosultságát a 2023. októberi háború kezdete óta néhány havonta újra előterjesztik kormányzati jóváhagyásra, igazodva az aktuális biztonsági helyzethez.

The post Netanjahu 48 órás ultimátuma, Irán válasza a fenyegetésekre és a Hamászra mért ütések first appeared on Új Kelet Live.